Rendszerváltás és az MTI

	- Ukrán függetlenség - 1. folyt.
A szuverenitási vagy függetlenségi nyilatkozat lényegében tehát szabad kezet ad az ukránoknak, hogy csakis független államok esetében elképzelhető jogokat gyakorolhassanak. Előfeltétele mindennek persze, hogy a kijevi parlament törvényerejűnek is nyilvánítsa, ami egyelőre még odébb van, és aligha lesz könnyű feladat. A nyilatkozat bevezető része mindenekelőtt Ukrajna állami szuverenitásának a fogalmát határozza meg. Ukrajna határain belül ezek szerint - idézünk - "a köztársaság fennhatósága felsőbbrendű, független, teljes és oszthatatlan. Határain kívül pedig, tehát a külügyi kapcsolatok terén egyenjogú". Ezután tíz cikkely következik, amelyből az első három kimondja az ukrán nemzet önrendelkezési jogát és azt, hogy Ukrajna maga dönthet: miféle kormányzási rendszerben él - összhangban a népakaratot egyedül törvényesen kifejező köztársasági alkotmánnyal és a tanácsokkal. Kimondja azt is, hogy törvénytelennek minősül mindazon politikai pártok, társadalmi szervezetek és egyéb csoportok tevékenysége, melyek megkísérlik aláásni Ukrajna állami létét, vagy az állam nevében nyilatkoznak. Idetartozik, hogy az ukrán főállamügyészt a jövőben az Ukrán Legfelsőbb Tanács fogja kinevezni, és egyedül ennek a testületnek lesz majd felelős. Összhangban a két legégetőbb, az urkán közvéleményt az elmúlt években leginkább foglalkoztató problémával, a függetlenségi nyilatkozat minden Ukrajnában élő nemzetiség számára garantálja azt a jogot, hogy ki-ki szabadon felvirágoztathassa saját nemzeti kultúráját. Támogatja továbbá az ukrán nyelv használatát a társadalmi élet valamennyi területén. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács messzemenő környezetvédelmi hatáskörrel lesz felruházva. Kimondhatja például a környezetet veszélyeztető üzemek bezárását, leállíttathatja ilyen kombinátok építkezéseit, sőt még kártérítést is követelhet az össz-szövetségi - értsd: szovjet - illetékesektől. (folyt.) 1990. július 23., hétfő
Vissza » Folytatásokkal »