|
|
|
|
- Gazdasági mérleg - 1. folyt.
|
A kiviteli oldalon ez az összexportnak a 44 százaléka, ami aránytalanul sok, azt mutatja, hogy az ország jórészt lemond a feldolgozott késztermékek versenyéről a világpiacon, és hogy az exportban megtestesülő magyar hazai munkafeldolgozás értékhozzáadás aránya még mindig nagyon csekély.
Na most a dolog második oldala, hogy a behozatalnál is ez az anyagjellegű import a vezető tétel. Ez tavaly, tavalyelőtt még 60 százalékot is meghaladta, most is őrült magas, 54 százaléka az összimportnak. Ennek az egyik oka az, hogy a KGST-kivitel zöme magyar gépexport, viszont ehhez az exporthoz jórészt Nyugaton kell a szükséges nyersanyagokat, alkatrészeket megvásárolni, ez beépül ebbe a KGST-exportba.
Itt is van egy bizonyos pozitívum abban, hogy ez visszaesett 60 százalékról 54 százalékra, és azért esett vissza, mert a KGST-országokba irányuló magyar gépexport is visszaesik.
- Most az igazán rossz hírt külkereskedelmi szempontból a hétvégén úgy gondolom az amerikai hitelminősítő intézet tette közzé, a nyilatkozat szerint Magyarországot alacsonyabb osztályba kívánják sorolni. Mit jelent ez?
- Több ilyen intézet működik világszerte Amerikában és Japánban is, ezek lényegében azt csinálják, hogy - közös, amit tesznek - megvizsgálják, hogy milyen tényezők befolyásolják az egyes országok hitelképességét, és ezt pontozzák, súlyozva pontozzák, tehát megnézik, hogy mekkora az adósságtömeg, az adósságok összetétele, az infláció mértéke, a fizetési, a külkereskedelmi mérleg, az ország belső stabilizációs intézkedései, a belső politikai helyzete és kilátásai, mindez egy-egy pontozó tényező és ennek alapján kihoznak egy összpontszámot és bizonyos kategóriákba sorolják az országokat, akár az iskolában: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen, és megállapítják az országok sorrendjét is. (folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|