|
|
 |
|
 |
Aggasztó jelek Bulgáriában
|
--------------------------
München, 1990. július 23. (SZER, Világhíradó) - Újabb és újabb
bekezdésekkel terebélyesedik a KGST epilógusa. Csehszlovákia és
Magyarország után Bulgáriában is felemelték a benzinárakat. Az ok
itt is ugyanaz: a Szovjetunió csökkentette az olajexportot.
Az államszocializmus leépítése aggasztó jelek között folyik
Bulgáriában. Kovács Kristófé a mikrofon:
- Kardzsali, ez a 60 ezer lakosú város a múlt héten egész
egyszerűen bezárt. Nem dolgoztak a gyárak, nem lehetett bejutni az
üzletekbe, az utakat mindenütt barrikádok torlaszolták el. Az
általános sztrájkot, amely Kardzsali mellett négy kisebb környékbeli
település életét is megbénította, a Hazafias Munkáspárt és a hozzá
közel álló csoportok szervezték. Az ok: a mondott mozgalmakat
aggodalommal töltik el a török kisebbség ambíciói.
Az ország összlakosságának mintegy egyhatodát kitevő törökök
csak egész Bulgáriában számítanak kisebbségnek, Kardzsaliban és
környékén azonban ők a többség. A helyi bolgár nacionalisták számára
- tehát a demokrácia még korlátozott bulgáriai változatában is - nem
jött éppen kapóra.
A zsivkovi szép időkben - vagyis a nacionalisták számára szépnek
nevezhető időkben - a rezsim mindent megtett annak érdekében, hogy a
másfél millió bulgáriai török ne érezze magát otthon az országban.
Arra kényszerítették őket, hogy szláv hangzású nevet viseljenek,
mecseteiket bezárták, minden napjuk az állandó rendőri brutalitás
jegyében zajlott.
Annak ellenére, hogy Kardzsali környékén a lakosság majd 80
százaléka török, a korábbi állami és gazdasági vezetők, a bukott
rezsim jelöltjei kivétel nélkül bolgárok voltak. (folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Aggasztó jelek Bulgáriában - 1. folyt.
|
Zsivkovék bukásával azonban fordult a kocka, az új demokratikus
játékszabályok közt a szabad választás is ott volt, a törökök pedig
éltek a lehetőséggel. Saját pártot szerveztek, a Jog és Szabadság
Mozgalmat, amelynek 23 tagját juttatták be a 400 tagú parlamentbe.
Kardzsali környékének választókörzeteiben 10 képviselőt indítottak.
Mind a 10-en megnyerték a választást.
A demokratikus átalakulási folyamat következő lépcsőfokának
számító és hamarosan sorra kerülő helyhatósági választásokon pedig
várhatóan átveszik a helyi közigazgatást is.
Nem éppen csábító távlatok a helyi bolgár nacionalisták számára.
Ezért érezték úgy, hogy nincs más választásuk, valamilyen módon fel
kell hívniuk az ország figyelmét a veszedelmekre; hogy a törökök
alkotmányellenesen jártak el, amikor etnikai alapon pártot
szerveztek; hogy igazi céljuk tulajdonképpen az, hogy elszakadjanak
Bulgáriától - állítják a helyi nacionalisták.
A múlt heti általános sztrájk végül szombaton ért véget, amikor
a parlament megígérte, hogy törvények fogják garantálni az itteni
kisebbség, vagyis ezúttal a bolgárok jogait.
A nacionalisták azonban feltehetően csak ideiglenesen lesznek
hajlandóak ennyivel megelégedni. Törvényes garanciát várnak arra,
hogy bizonyos számú munkahely feltétlenül megillesse őket
Kardzsaliban és környékén.
Erre a követelésre egyelőre a parlament még nem válaszolt.
(folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Aggasztó jelek Bulgáriában - 2. folyt.
|
Normális körülmények között könnyű volna megjósolni a parlament
várható válaszát erre az utóbbi követelésre. Bulgáriában azonban még
nem alakult ki a demokráciának az a fokozata, amelytől kezdve
normális körülményekről lehet beszélni. A tét a demokratizálódás
feltétele, az, hogy sikerül-e felszámolni a bukott rezsim
maradványait. Ez Kardzsali környékén különösen nehéz lesz. A
többpártrendszer megteremtette ugyan a nemzetiségi önképviselet
lehetőségét, de teret ad a nacionalistáknak is.
Utóbbiak érdeke pedig ez esetben és talán más esetben is,
összefonódik a Zsivkov-rezsim egykori nomenklatúrájának tagjaiéval,
hiszen ebben az esetben a bolgár nacionalista követelések teljes
része azt jelentené, hogy ők megmaradhatnak vezető posztjaikon. És
korántsem elképzelhetetlen, hogy óhajuk teljesüljön, hiszen az sem
kizárt, hogy maga Zsivkov is megússza a felelősségrevonást.
Egykori, és azóta szocialistává átkeresztelkedett pártja napról
napra halasztja a volt vezető parlamenti kihallgatását, aki pedig
úgy érzi, mindent el kell mondania. Mintha csak abban
reménykednének, hogy meghal, mielőtt az Országgyűlés elé kerülne,
legalábbis ez a véleménye Zsivkov 25 éves unokájának Jevgenyina
Zsivkovának. Szerinte az utódok félnek a tanúvallomástól, amelyben
minden bizonnyal róluk is elhangzana egy s más. +++
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|