|
|
|
|
Zsidókérdés - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. július 22. vasárnap (MTI-tud) - A szovjet
társadalomban felerősödött antiszemita érzelmek okát, az újra
napirendre kerülő zsidókérdést boncolgatja a Pravda vasárnapi
számában Sz. Rogov történész. Az SZKP KB központi napilapja hosszú
idő után először foglalkozik az antiszemitizmus és cionizmus
kérdéseivel, amelyek nagyon is aggasztják a szovjet közvéléményt. A
Pravda első oldalán két olvasói levélből is idéz (megjegyezve, hogy
a probléma állandó témája postájának): az egyik antiszemita
hisztériáról beszél a Szovjetunióban, a másik viszont azt követeli,
hogy rántsák le a leplet az Oroszországot romba döntő
zsidókommunistákról, akik Leninnel az élen mára a hatalom minden
szférájába beférkőztek.
Rogov a Pravda hasábjain igyekszik történelmi visszatekintést adni a zsidókérdésről, utalva arra, hogy az elmúlt években mély hallgatás övezte ezeket a gondokat, mi több, a ,,hétköznapi,, antiszemitizmus megnyilvánulásait nem is ítélte el a társadalom. Megállapítása szerint a cionizmus ellen meghirdetett küzdelem nagymértékben elősegítette az antiszemita, fasisztoid propaganda kialakulását, a zsidó kultúra, a judaizmus és maguk a zsidók elleni támadásokat. Mindez csak a cionisták kezére játszott, hiszen serkentette a kivándorlást az országból - írja Rogov, 200-300 ezerre becsülve az 1990-ben távozó szovjet zsidók számát.
A történész elítéli a ,,Pamjaty,, szervezet tevékenységét, hiszen segítségükkel született újra az Oroszország elleni ,,zsidó-szabadkőműves-bolsevista összeesküvés,, mítosza. A zsidókat vádolják a cári család kiírtásával, a sztálini megtorlások szervezésével, az erőszakos kollektivizációval, a hazai kultúra romlásba taszításával, a környezetszennyezéssel. Rogov sajnálkozva állapítja meg, hogy ez az antiszemtizmus már nemcsak a szélsőséges szervezetek ideológiája, hiszen több irodalmi folyóirat jó ideje szimpatizál ezekkel a nézetekkel. A szovjet történelem folyamán először esett meg, hogy a zsidófóbia egyes értelmiségi körökben is nagyon népszerűvé vált, ami jelenleg a legnyugtalanítóbb tényező. (folyt.)
1990. július 22., vasárnap 14:22
|
Vissza »
|
|
Zsidókérdés - Pravda (2. rész)
|
A mind nagyobb méreteket öltő emigráció kapcsán Rogov utal arra, hogy azt mindenekelőtt a közelmúltban legalizált cionista szervezetek ösztönzik, s ezek képviselői igyekszenek magukhoz ragadni a hatalmat a zsidó kulturális intézményekben is. Látnunk kell, hogy a pogromok szellemeitől való félelem már pánik jelleget öltött, hiszen még a cionista ideológiától idegen szovjet zsidók is mind nagyobb számban döntenek a kivándorlás mellett.
Rogov a zsidókérdés megoldását a Szovjetunióban zajló demokratikus folyamatok kibontakozásától várja, hangsúlyozva, hogy ezt a problémát országon belül, nem pedig emigrációval kell rendezni. Megítélése szerint az utóbbi időszakban már a ,,zsidó kultúra viharos újjászületéséről,, lehet beszélni a Szovjetunióban, s továbbra is szabad, mindenfajta kényszertől mentes fejlődést kell biztosítani a zsidó kulturális intézményeknek.
A Pravda szerzője úgy ítéli meg, hogy a kialakuló pluralista társadalomban nincs értelme tiltani a cionista propagandát, akárcsak bármely más nacionalista ideológiát (megjegyzi azonban, hogy a politikai cionizmus eleve tagadja, hogy lehetséges a zsidókérdés megoldása egy soknemzetiségű állam keretei között). Éppen ezért nem lehet tilalomfákat állítani a cionista ideológia bírálata elé sem, különösen azon elvei tekintetében, amelyek szerint elkerülhetetlen a zsidók és a nem zsidók közötti ellenségeskedés. Nem élvezhet mentességet viszont a nyíltan szovjetellenes, fasisztoid beállítottságú cionista áramlatok provokatív tevékenysége, mint például a ,,zsidó védelmi ligák,, és a hozzá hasonló szervezetek - állapítja meg a szovjet történész, nyílt és őszinte vitát, párbeszédet sürgetve a szovjet társadalomban a zsidókérdésről.+++
1990. július 22., vasárnap 14:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|