|
|
 |
|
 |
Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (1.
rész)
|
1990. július 18., szerda - Kényszerű napirendipont-cserével
kezdte szerdai ülését az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és
Vallásügyi Bizottsága. A testület - amely korábban már
megismerkedett a nemzetiségi szervezetek véleményével az ombudsman
intézményének felállításáról - úgy döntött: az etnikai csoportok
képviselőit is meghallgatja, hogy közvetlenül tájékozódjon
álláspontjukról. Ezek sorában invitálta meg ülésére a Magyarországi
Cigányok Szociáldemokrata Pártjának, valamint az Újmagyarok Igazság
Pártjának vezetőit. Közülük azonban csupán az utóbbi élt a
lehetőséggel, ő is mintegy másfél órás késéssel érkezett a
Parlamentbe. Ezért a bizottság a másodikként jelzett napirendi
pontot, az önkormányzati törvény kisebbségeket érintő pontjaival
kapcsolatban született módosító indítványokat vitatta meg - csaknem
négy órán keresztül.
A napirend előtt Kálmán Attila (MDF) képviselő beszámolt a
bizottság 12 tagjának a menekülttáborokban tett látogatásáról. A
tapasztalatokról szólva kiemelte: nehéz különbséget tenni az
országukból indokoltan menekültek s a kalandvágyból érkezők között.
A képviselő - utalva a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének
a Magyar Országgyűléshez eljuttatott felhívására, amelyben kérik,
hogy az vizsgálja felül, s módosítsa a nemzetiségiek parlamenti
képviseletével kapcsolatban hozott korábbi döntését - felvetette: a
bizottság hívja meg a romániai szervezet küldötteit a nemzetiségiek
országgyűlési képviseletének megismertetése céljából, személyes
tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor felajánlotta, hogy hétvégi
szabadnapjain felkeresi az öt szomszédos országot, s bemutatja az
ombudsman intézményét az ottani magyar szervezetek vezetőinek. Ez
egyben lehetőséget nyújtana arra is, hogy tájékozódjon az ott élő
magyarok helyzetéről. A testület mindkét indítványt elfogadta.
Az ülés hátralévő részében kapott szót Horváth Albert, az
Újmagyarok (újabb elnevezése szerint Magyar Cigányok) Igazság
Pártjának elnöke, aki bemutatta a magyar cigányok érdekképviseletére
létrejött szervezetet. Hangsúlyozta, hogy bár pártjának 15 ezer
tagja van, a Magyarországon élő mintegy milliónyi cigány több mint
7O százalékának nevében mondhatja: a cigányok nem kívánnak
nemzetiséget alkotni, az önkormányzatban való részvételük
biztosítását azonban fontosnak tartják. (folyt.köv.)
1990. július 18., szerda 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (2.
rész)
|
Bekapcsolódásuk jelentősen hozzájárulna az etnikumhoz tartozók
társadalmi beilleszkedéséhez - vélekedett az elnök, majd azzal a
kéréssel fordult a bizottsághoz: segítse elő, hogy azokon a
településeken, ahol legalább tíz cigány család él, képviselőjük,
olyan személy, aki jól ismeri a cigányok életvitelét, bekerülhessen
a helyi önkormányzatba. Horváth Albert egy képviselői kérdésre
válaszolva kifejtette pártjának véleményét, amely szerint a mostani
cigány származású képviselők - akik a Phralipe Független
Cigányszervezet, illetve az SZDSZ tagjai - nem alkalmasak arra, hogy
a T. Házban képviseljék a cigányságot.
Fodor Gábor elnök az idő előrehaladottságára tekintettel
berekesztette a vitát, ám biztosította a bemutatkozó pártvezetőt,
hogy pártjának problémáit bármikor meghallgatja a bizottság. (MTI)
1990. július 18., szerda 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|