|
|
|
|
NSZK: vissza Berlinbe? - szenvedélyes vita a német fővárosról 1.
|
Bonn, 1990. július 8. vasárnap (MTI-Panoráma) - Richard von
Weizsa:cker szövetségi elnöknek, Nyugat-Berlin egykori kormányzó
polgármesterének egy minapi beszéde rohamra hívó riadókürt
megfúvásaként hatott: ,,Itt a helye Németország politikai
felelősséget viselő vezetésének,,. E szavak Berlinben, a Nicolai
templomban hangzottak el, a nemzetközi tekintélyű államfő
díszpolgárrá történt avatása alkalmából. Kivételes pillanat volt.
A mértéktartásáról, pártatlanságáról és méltóságáról híres elnök ugyanis immáron második hivatali ideje alatt először avatkozott bele közvetlenül egy országos politikai vitába olyan időpontban, amidőn ennek még csak egyetlenegy pontja tisztázott. Nevezetesen az, hogy a kérdést csak az eljövendő egységes Németország honatyái dönthetik el, következésképpen a bonni kormány még nem is tehette le a garast. Ezért most először történt az is, hogy a Bonn-Berlin párviadalban elhangzott Weizsa:cker-állásfoglalást némely jeles politikusok és publicisták is elsietettnek érezték.
És való igaz: bár az államfő kürtjelére válaszként innen-onnan azon nyomban lelkesen helyeslő fanfárok is harsantak, így például Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, nemkülönben Willy Brandt tiszteletbeli SPD-elnök és szintén egykori nyugat-berlini kormányzó polgármester házatájáról, a berlini táborral szemben széles arcvonalon felfejlődnek Bonn, az első szövetségi főváros bátor védelmezői is. És közöttük sem akárkik. Egy tekintélyes lap kimutatta, hogy Weizsa:cker kürtjelére bizony nem gyűltek a nagy berlini medve képét feltüntető zászló alá olyan fontos személyiségek, mint például Rita Süssmuth asszony, a Bundestag elnöknője, Lothar Spa:th, a csúcstechnológiai Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, Norbert Blüm népjóléti és munkaügyi miniszter, Heiner Geissler, a CDU elnökhelyettese.
Sőt: a tartományok vezetőinek többsége nemigen vágyódik Berlinbe, és magának Helmut Kohl kancellárnak is az a véleménye, hogy a kormánya számára a főváros problémája addig nem téma, amíg az NDK jelenlegi területén szovjet fegyveres erők fognak állomásozni... (folyt.)
1990. július 8., vasárnap 12:13
|
Vissza »
|
|
NSZK: vissza Berlinbe? - szenvedélyes vita a német fővárosról 2.
|
Tény azonban, hogy az újságok levelezési rovatai tele vannak mindkét város mellett nyomósabbnál nyomósabb érveket felsorakoztató írásokkal, és az igazság kedvéért azt is meg kell állapítani, hogy az NSZK-beli kollegák többsége szakmai-folyosói beszélgetések közben immáron magától értetődőnek tartja: Végül amúgy is Berliné lesz a babér. Három év? Nyolc év? Igaz, ettől eltérő véleményt hallatott egy olyan kolléga, aki talán a többieknél is jobban értesült. Szerinte lényegében már megvan a döntés: megosztják a hatásköröket Bonn és Berlin között. A főváros lehet Berlin, elnökkel, esetleg Bundesrattal, de a kormány és a parlament marad...
A Stuttgarter Zeitung a minap ,,Védőbeszéd Bonn mellett,, közölt nagy hatású vezércikket, amelyben idézte a német-francia barátság kiváló alakját, a német és francia nevelésben részesült, a nácik elől Franciaországba menekült Alfred Grosser politológust: ,,miként lehet szavatolni, hogy az egyesült Németország újra megtalált fővárosával, Berlinnel megtartsa azt a demokráciát, amelyet Bonn jelképez?,, és a lap kiegészíti azzal: Bonn senki számára sem jelent sem győzelmét, sem pedig vereséget, vagy miként ezt a franciák mondani szokták: Bonn nem fogja elcsavarja a fejét a németeknek. ,,Az Európai Közösségben nyolcvanmillió német olyan gazdasági súlyt alkot majd, hogy jól tesszük, ha a főváros kérdésében úgy döntünk: nem keltünk szomszédaink körében nagyhatalmi emlékeket. Berlin fővárosi cím nélkül is európai metropolissá változik, összekötő kapocs lesz a Kelet és a Nyugat között. Márpedig ezt a feladatát könnyebben is betöltheti, ha nem főváros. Mert - miként Michael Stürmer történész mondja - Bonn végre-valahára az a főváros, amellyel a németek először tudtak együtt élni.,, - írta a lap. (folyt.)
1990. július 8., vasárnap 12:15
|
Vissza »
|
|
NSZK: vissza Berlinbe? - szenvedélyes vita a német fővárosról 3.
|
A Handelsblatt, a legmagasabb pénzügyi körök újságja is szokatlan hevességgel állt ki vezércikkben Bonn mellett. Egyrészt félresöpörte a Berlin-pártiak történelmi érveit, arra hivatkozva: Berlin csak 1871 óta volt főváros, tehát Rómával, Madriddal, Párizzsal és Londonnal összehasonlítva német fővárosként alig van története. De még ez is megszakadt 1945-ben. Különben is szerencsétlen egy történet volt ez 1871 óta: 2. Vilmos, Hitler, Ulbricht, Honecker, az első és a második világháború, wilhelminizmus, nemzeti szocializmus, NSZEP-szocializmus. A világ számára - írja a haragos és Berlinnel szemben nagyon elfogult szerző - Berlin a másik, tehát nem a népek családjába tartozó Németország jelképe lett, ami ugyan nem Berlin városának és lakosainak a hibája, de arra sem ok, hogy Berlinre mint birodalmi fővárosra hivatkozzanak...
Ám a gazdasági lap fő érve mégiscsak az alábbi: Berlin távol lenne a német gazdaság erőközpontjaitól, és még távolabb az európai Közös Piac központjától, mindennek tetejébe pedig Németország más részei táplálnák és tartanák ki anyagilag is. Berlin évente 15 milliárd márkába kerülne elsősorban a nyugatnémeteknek - így a lap, amely ezek alapján végül leszögezi: elviselhetetlen lenne egy berlini centralizmus, ezért elégséges, ha csak az államfő tartana székhelyet Berlinben...az olvasók most azt várják, hogy az eddigi demokratikus és még távolról sem eldöntött vita szellemében mikor jelenik meg újabb vezércikk a Handelsblattban - a változatosság kedvéért ellenkező előjellel.+++
Flesch István (Bonn) MTI-Panoráma
1990. július 8., vasárnap 12:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|