|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (1. rész)
|
1990. június 12., kedd - Szabad György elnökletével néhány
perccel 10.30 óra után folytatta munkáját a Parlament. A május 24-én
megkezdett ülésszak keddi munkanapján 308 képviselő vett részt.
Szabad György a napirendet ismertetve elmondta, hogy az elhatározottak szerint megvitatják az országgyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségről szóló országgyűlési határozati javaslatot, valamint a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvénytervezetet. Hozzáfűzte: mindemellett interpellációkkal és kérdésekkel is foglalkozniuk kell a képviselőknek.
A napirend előtt kért szót Molnár Péter (Fidesz), és arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottságban született döntés - amely a bizottság esetében zárt ülések tartását rendeli el - veszélyezteti a nyilvánosságot. A képviselő rámutatott, hogy a házszabály értelmében csak államtitkokat érintő kérdések tárgyalásakor lehet zárt üléseket tartani. Rávilágított arra is, hogy e bizottság munkája során különösen szükséges a nyilvánosság kontrollja.
Ezt követően az MDF képviselőcsoportjának padsorából Grezsa Ferenc kapott szót, és felolvasta az MDF parlamenti frakciójának nyilatkozatát. A nyilatkozat szerint az MDF-es képviselők úgy látják, hogy jelenleg kettős hatalmi rendszer van hazánkban, mivel a városokban, településeken, az egyes kerületekben, a gyárakban és az üzemekben még mindig él a régi rendszer. Ennek jegyében ugyancsak tovább folyik a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás és a hatalmi átmentés. Mindezek tükrében az MDF képviselőcsoportja különösen fontosnak tartja az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, mert határozott álláspontjuk, hogy csak az őszi helyhatósági választások után lehet befejezettnek tekinteni a rendszerváltást. Ezért leszögezik, hogy a nyári időszakban is folytatni kívánják a parlamenti munkát, mindaddig, amíg megszületik az önkormányzati törvény.
Mindehhez Grezsa Ferenc - még mindig az MDF-képviselőcsoport álláspontját tolmácsolva - hozzáfűzte: minden olyan kísérlet, amelynek nyílt vagy burkolt célja a helyhatósági választások megtartásának hátráltatása, súlyos támadás a kibontakozó demokrácia ellen. E körbe sorolta azt a jelenleg folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést, amelyet a köztársaságielnök-választás módjával kapcsolatban az MSZP, az MSZMP, illetve e pártokkal akarva vagy akaratlanul együttműködő szervezetek, magánszemélyek folytatnak. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (2. rész)
|
A nyilatkozat elhangzása után azonnal szót kért Pozsgay Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Bejelentette: a szocialista képviselők is csatlakoznak az MDF indítványához. Ám határozottan visszautasította azokat a politikai gyanúsítgatásokat, amelyeket a nyilatkozatban érzékelt. Leszögezte egyúttal, hogy az MSZP nem kezdeményezője, hanem egyik résztvevője az aláírásgyűjtésnek. Végezetül Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy az önkormányzati törvénnyel való késlekedésért éppen a kormányt terheli a felelősség, hiszen a kormány vitte bele a Parlamentet az alkotmánymódosítás meddő vitájába, ahelyett, hogy e fontos törvénytervezetet beterjesztette volna.
Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője ugyancsak lelkesen csatlakozott az MDF felhívásához, bejelentve, hogy akár egész nyáron át hajlandók dolgozni annak érdekében, hogy ne csupán az önkormányzatok ügyét rendező törvény, hanem a földtörvény is megszülessen. Torgyán József egyúttal reagált Pozsgay Imre hozzászólására, s felhívta a szocialisták figyelmét arra: az előző kormányt és parlamentet terheli a felelősség azért, hogy a jelenlegi törvényhozásnak még ma sincsenek meg a működéshez szükséges alapvető feltételei, nincs többpárti házszabály, és hiányzik a képviselők jogállását rendező jogszabály is.
Orbán Viktor, a Fidesz-frakció vezetője is egyetértett azzal, hogy a nyári hónapokban rendkívüli ülésszakon folytassa munkáját a Parlament, de csak azzal a feltétellel, hogy végérvényesen rendezzék a képviselők jogállását, mielőtt az önkormányzati és más jelentős törvényeket megalkotják. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 13:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi munkanap (3. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően az országgyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi határozattal foglalkozott a plénum. Szabad György ismertette az országgyűlési határozati javaslat módosított szövegét, miszerint a képviselők jogállásáról szóló törvény hatályba lépéséig miniszter, illetve politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő nem lehet tagja országgyűlési bizottságnak. A javaslattal kapcsolatban senkinek sem volt észrevétele, így a döntés hamar megszületett, a képviselők 316 igenlő szavazattal elfogadták az indítványt.
Az előzetesen eldöntött menetrend szerint ezután bizottsági tagok megválasztására került volna sor, ám a Kereszténydemokrata Néppártnak a jelöltekre tett javaslata nem érkezett meg idejében, így az elnök a választást délutánra halasztotta.
Déltájban kezdte meg a plénum a társadalomban korábban nagy érdeklődést kiváltó téma, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot a szabadon választott országgyűlés megalakulása alkalmából, s egyúttal Nagy Imre és mártírtársai haláláról megemlékezve terjesztette elő a kormány. Balsai István igazságügyminiszter szóbeli indoklásában egyebek között arról szólt, hogy a közkegyelem valódi célja a megbocsátás, ám a realitásoktól szakadna el az a törvény, amely differenciálás nélkül részesítene kegyelemben minden elítéltet. A miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslat kidolgozásánál nem tévesztették szem elől a társadalom szempontjait, azt, hogy emelkedik a bűnözés tendenciája, romlik a közbiztonság. Éppen ezért a kegyelmi rendelkezés során figyelembe veszik az elítélt személyiségét, továbbá az elkövetett bűncselekmény súlyát és jellegét.
A törvényjavaslat meghatározza azokat a körülményeket, amelyek a kegyelem gyakorlását kizárják. Nem részesülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, államtitok, vagy katonai titok kiszolgáltatásának bűntette miatt ítéltek el, a többszörös visszaesők, valamint az emberölésért elítéltek. Ugyancsak nem számíthatnak kegyelemre azok, akiket maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt, vagy halált okozó testi sértés, illetőleg különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, kábítószerrel elkövetett visszaélés, pénzhamisítás, rablás, kifosztás, halált okozó, vagy különösen súlyos következménnyel járó zendülés, szándékos emberöléssel végződő elöljáró, vagy szolgálati közeg elleni erőszak, zsebtolvajlás bűntette miatt ítéltek el, illetve ellenük büntető eljárást folytatnak. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (4. rész)
|
Balsai István hangoztatta: bár a lopás és a zsebtolvajlás nem tartozik a legsúlyosabb bűncselekmények közé, mégis kezdenek olyannyira elterjedni, hogy egyre inkább irritálják a lakosságot. Ezek az elszaporodó bűncselekmények keltik főként azt a benyomást, hogy romlik a közbiztonság. Ez a szempont indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetőit is kizárják a közkegyelemből.
A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat a szabadságvesztés végrehajtásának teljes elengedését az egy évet meg nem haladó büntetésekre korlátozza, de ebből is kizárja a visszaesőket. Az egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó szabadságvesztés teljes elengedését csak a gondatlan bűncselekmények miatt elítéltek, valamint bizonyos humanitárius és szociális szempontok fennállása esetében tartják indokoltnak. A három évet meg nem haladó szabadságvesztés tartama egyharmadával, az a fölötti szabadságvesztés időtartama pedig egynegyedével csökken a javaslat szerint. A közkegyelem gyakorlásában megnyilvánuló megbocsátást juttatja kifejezésre az a rendelkezés - mondotta Balsai István -, hogy az egyébént kizáró körülmény alá eső elítéltek szabadságvesztésének tartama az egynyolcadával csökken. Mindez azt jelenti, hogy - az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kivételével - valamennyi, mintegy 12 ezer szabadságvesztésre elítélt részesül a kegyelem valamilyen, differenciált formájában.
Az eljárási kegyelmet illetően a törvényjavaslat úgy differenciál, hogy az 1990. június 1. előtt elkövetett vétségekre a kegyelem feltétel nélkül vonatkozik, míg a bűntetteknél az az általános szabály, hogy nem folytatják az olyan bűntett miatt indított eljárást, amelyre a törvény három évnél kevesebb szabadságvesztést ír elő.
Balsai István a társadalom megnyugtatására hangoztatta: a kegyelemben részesülő elítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabadlábra. Ha három éven belül újból bűncselekményt követnek el, a kegyelem hatályát veszti.
Végül utalt arra: Szokolay Zoltán MDF képviselő javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadságvesztése büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne terjedjen ki. A miniszter ezt a módosító indítványt elfogadhatónak tartotta, és kérte, hogy az Országgyűlés ezzel a változtatással fogadja el a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 14:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (5. rész)
|
Ezt követően Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának állásfoglalását tolmácsolta. A bizottság egyetértett a beterjesztett törvényjavaslattal, és indokoltnak tartotta Szokolay Zoltán módosító indítványának elfogadását. A testület elutasította ugyanakkor Torgyán József (FKgP) javaslatát, miszerint az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére sem célszerű kiterjeszteni a kegyelmet. A bizottsági előadó, szemben az általa képviselt testület véleményével, megfontolásra javasolta Torgyán József indítványát.
Mészáros István, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság nevében kért szót, és összegezte az amnesztiáról kapcsolatos hírek nyomán keletkezett véleményeket. Mint mondotta: a lakosság körében elterjedt az a nézet, hogy a bűnözők kiengedésével megrendül a közbiztonság. Az elítéltek ugyanakkor sürgetik, hogy a rendszerváltás az ő életükön is éreztesse hatását. A bizottság egyik legfőbb aggálya a törvényrendelettel kapcsolatban, hogy bizonyos körben nem eléggé nagyvonalú, tehát nem kedvezményezi például a fiatalkorúakat, más esetekben pedig, nevezetesen a gazdasági bűncselekmények egy részénél, indokolatlan kegyelmet kínál. Hiányolja a bizottság, hogy a kegyelem nem terjed ki a mellékbüntetésekre és az intézkedésekre, pedig azok következményei gyakran súlyosabbak, mint maga a főbüntetés.
A törvényjavaslat feletti általános vitában meglehetősen szélsőséges nézetek csaptak össze. Az SZDSZ-es képviselők egyenesen elfogadhatatlannak tartották a közkegyelem gyakorlásának javasolt módját. Kőszeg Ferenc például arra a fonákságra mutatott rá, hogy a törvényjavaslat ugyanúgy bírálja el a kémkedés miatt elítélteket, mint a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények elkövetőit, azaz őket is kizárja a közkegyelemből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az eljárási kegyelem gyakorlásával a társadalom megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy elkövetett bűncselekmények esetén fény derüljön az igazságra. Úgy vélte, ezt a törvényjavaslatot akár a régi pártállam képviselői is készíthették volna, hiszen az túlságosan engedékenynek bizonyul a közelmúltban elkövetett gazdasági bűncselekményekkel, a privatizáció vadhajtásaival szemben. A képviselő több társához hasonlóan a többszörös visszaesők kilátástalan helyzetére mutatott rá. Túlságosan szigorúnak minősítette az ilyen elítéltek elbírálását. Ezzel kapcsolatban Torgyán József arról szólt, hogy a magyar büntető törvénykönyvnek a visszaélésekre vonatkozó része egyáltalán nem mondható európainak, a visszaesőket drákói szigorral sújtják, többféle joghátrány éri őket, bűncselekményükért többszörösen kell bűnhődniük. Mindenképpen indokoltnak tartotta a Btk. korszerűsítését. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (6. rész)
|
Darvas Iván (SZDSZ) színházi produkciónak is beillő, a teremben többször derültséget keltő, de mélyen elgondolkodtató ,,szűzbeszédében,, mélységesen elítélte, bátortalannak, szűkkeblűnek, szívtelennek minősítette a törvényjavaslatot. A ,,rovott múltúak frakciója,, nevében kérte: azt a türelmet, bizalmat, amelyet a kormány óhajt magának, adják meg az elítélteknek is, adjanak nekik lehetőséget arra, hogy újból visszatérjenek a társadalomba. Elavult az egész büntetésvégrehajtási rendszerünk - mondotta -, kizárólag a társadalom bosszúját testesíti meg. Sürgette, hogy ezt az elhibázott szemléletmódot mihamarabb változtassák meg. Summázó véleményként leszögezte: jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslatot, s kérte, hogy az illetékes bizottság európaibb szellemben dolgozza azt át.
Szabó János (FKgP) ugyancsak azt hangoztatta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal, bár - mondotta - a pártfegyelemre tekintettel igennel fog szavazni. Ellenérvként teljesen más szempontokat sorolt fel, mint a szabad demokrata képviselők. Úgy vélte: a bűnözés oly mértékben nő, s olyannyira romlik a közbiztonság, hogy indokolatlan a közkegyelem gyakorlása. Azt a véleményt is megkockáztatta: a kormányprogram esetleg azon is megbukhat, hogy bűnözők tömegei zúdulnak a társadalom nyakába. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 15:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (7. rész)
|
A képviselők - megszakítva a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitáját - hozzákezdtek a már több ülésnap óta húzódó interpellációk tárgyalásához.
Raj Tamás (SZDSZ) egyes temetők aggasztóan elhanyagolt voltára hívta fel a figyelmet a belügyminiszterhez intézett interpellációjában. Mint megjegyezte, különösen a zsidó temetők vannak mostoha helyzetben, sok esetben fennmaradásuk is kérdéses. Az interpellációra válaszoló Morvay István belügyminisztériumi államtitkár jogos igénynek tartotta a kegyeleti helyek gondozását, ám hozzáfűzte, hogy a jelenlegi rendelkezések értelmében a temetők fenntartása az önkormányzatok, illetőleg az egyházak hatáskörébe tartozik. Az államtitkár tájékoztatásul elmondta még, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság május óta fokozottan őrzi a zsidó kegyhelyek és temetők környékét.
Raj Tamás nem fogadta el az államtitkár válaszát, s az interpellációs gyakorlatban szokatlan módon újabb viszontválaszt adott, amelyben példák sorával igyekezett bizonyítani, hogy több hazai zsidó temetőben okoztak a közelmúltban jelentős károkat. Annak ellenére, hogy a interpelláló képviselő nem értett egyet a válasszal, az Országgyűlés azt elfogadta.
Egy eddig ismeretlen ügyre és számos tisztázandó kérdést felvető vállalkozásra irányította a törvényhozás figyelmét Ómolnár Miklós (FKgP) interpellációja. A képviselő ugyanis azt tette szóvá, hogy a Belügyminisztérium keretén belül egy fegyverkereskedelemre szakosodott kft. jött létre, s a vállalkozásba belügyi tisztek és alkalmazottak is mintegy 30 százalékos magántőkével vesznek részt. Erre az interpellációra is Morvay István belügyminisztériumi államtitkár adott választ, s egyebek közt elmondta, hogy a belügyminiszter már vizsgálatot rendelt az ügyben, s e hét végéig valamennyi belügyminisztériumi dolgozónak jelentést kell tennie, ha valamilyen vállalkozásban részt vesz. Kifejtette ugyanakkor azt a véleményét, miszerint a kft. még az előző minisztériumi adminisztráció közreműködésével jött létre. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta, bár Ómolnár Miklós hozzáfűzte: a Belügyminisztériumban elrendelt vizsgálat eredményét minél szélesebb körben, így a sajtóban is nyilvánosságra kell hozni.
Becker Pál (MDF) interpellációjában a KISZ-, illetve jogutódja, a Demisz-székház eladási ügyletével kapcsolatban egy per indítását helyezte kilátásba. Emlékeztetett arra, hogy tavaly júniusban a Demisz 780 millió forintért adta el székházát a Magyar Hitel Banknak. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (8. rész)
|
Mint mondta: az akkori jogügylet nem sértette az érvényben lévő rendelkezéseket, ám ellentétes volt az alkotmánnyal, amely szerint az állami tulajdon nemzeti vagyon, s mint ilyen egységes és oszthatatlan. A képviselő úgy ítélte, hogy az egy esztendővel ezelőtt született vagyonátruházási szerződés - mint alkotmányba ütköző megállapodás - semmisnek tekinthető. Az interpellációra válaszolva Nyiri Sándor megbízott legfőbb ügyész leszögezte: bár megérti a képviselő erkölcsi és politikai fenntartásait, nem lát lehetőséget a szerződés érvénytelenítésére. Mint mondta: egy felülvizsgálatnál a szerződés megkötésekor érvényben lévő jogszabályokat kell figyelembe venni, s a jelen esetben nem helytálló az a következtetés sem, hogy a szerződésben foglaltak alkotmányba ütköznének. A megbízott legfőbb ügyész emellett feltételezte, hogy a Demisz a vételárat ifjúsági célokra fordította. Mindehhez hozzátette: a Demisz vagyonának felmérése, valamint az ezzel kapcsolatos elszámoltatás az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik. Az interpelláló képviselő Nyiri Sándor válaszát nem fogadta el, s bejelentette: dokumentumok vannak a birtokában arra vonatkozóan, hogy a Demisz milyen célra használta fel a több száz milliós összeget, s e dokumentumokat a megfelelő fórumokon be is fogják terjeszteni. A képviselőhöz hasonlóan az Országgyűlés sem fogadta el a megbízott legfőbb ügyész válaszát, s így az elnöklő Szűrös Mátyás az interpellációt az alkotmányügyi bizottság hatáskörébe utalta.
A fentieken kívül interpelláció hangzott még el a nagytétényi Metallokémia gyár okozta környezetszennyezés, az Üdülési Főigazgatóság, valamint a szénbányászat aktuális gondjainak tárgyában. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 17:15
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib2009 sz. hírre
|
Mai mtib2009 számú, Országgyűlés - Keddi munkanap (4. rész) című hírünk utolsó bekezdésének 3. sorában a szöveg helyesen:
...három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő eseteire... ------
(MTI)
1990. június 12., kedd 19:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (9. rész)
|
Az interpellációkat kérdések követték. Tizenkét képviselő kérdéseire válaszoltak vagy kíséreltek meg válaszolni az illetékes miniszterek. Mindezek alapján elhangzott például:
A népjóléti tárca támogatja, hogy a közlekedési kedvezmény korhatárát a nyugdíjasok esetében 65 évre szállítsák le, továbbá kezdeményezi a közlekedési - ideértve a MÁV- - kedvezmények komplex felülvizsgálatát. Részben ehhez kapcsolódott: a Pénzügyminisztérium tudomása szerint nincs költségvetési akadálya annak, hogy a lakbértámogatást, illetve a családi pótlékot - amely immár alanyi jogon jár - megkapják az érintettek. Az önkényes lakásfoglalókkal szemben indított ,,hajtóvadászat,, leállítása, s az ilyen helyzetbe kényszerült emberek sorsának rendezése aggályosnak tűnik: a Belügyminisztériumnak egyelőre csupán arra futotta idejéből, erejéből, hogy a helyi tanácsokat felkérje az emberséges ügyintézésre.
Sokak előtt ismertté váltak olyan esetek, amikor a szovjet katonák távozása veszélyeztette - például fegyverek eladásával - a vagyon- és közbiztonságot. A megoldás: a BM utasította a rendőrséget az esetleges törvénybe ütköző esetek felderítésére és megelőzésére.
Szó volt arról is, hogy a hit- és erkölcstan oktatása nem lesz kötelező, az illetékes miniszter kijelentését félreértették, bár kétségtelenül közel áll gondolkodásmódjához ez a megoldás. A hit- és erkölcstan csupán fakultatív tárgy lesz, az órarendbe és nem a tananyagba épül be.
Középtávú, a finanszírozási feltételeket is tartalmazó terv készül újabb nyugati határátkelőhelyek megnyitásáról. Ausztria például hat új határátkelő megnyitásában működne közre, ezek: Fertőd, Fertőrákos, Jánossomorja, Bozsok, Szentpéterfa és Pinkamindszent. A megvalósulásig azonban a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a BM Határőrség Országos Parancsnoksága ideiglenes határátkelőhelyek működésére is engedélyt fog adni, ha szükséges.
Hosszabb időt vett igénybe a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal kapcsolatos kérdések tárgyalása. A hosszúra sikeredett és a kérdéseket megelőző indoklás után annyit lehetett megtudni: az ifjúságpolitikai tevékenység alapja a gyermek- és ifjúsági törvény, valamint részben az önkormányzati, részben pedig az államháztartásról szóló törvény megalkotása, továbbá a szükséges szervezeti egység megteremtése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Hivatalon belül fel kell állítani egy egységes gyermek- és ifjúságpolitikai titkárságot. Ám egyszer s mindenkorra korlátozni szükséges az állami ifjúságpolitikai tevékenységet, amely nem terjedhet túl a pénzforrások megteremtésén és felhasználásának ellenőrzésén. (folyt. köv.)
1990. június 12., kedd 19:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (10. rész)
|
A gyermek- és ifjúsági célú ingatlanok két részre csoportosíthatók: egy részük tanácsi kezelésű, más részük - amelyeket a KISZ-Demisz kezelt - a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványhoz tartozik, ez több mint 60 ingatlan. Az alapítvány ezek kezelésére megfelelő forma, ám az eddigi kuratórium összetételén szükséges változtatni. A művelődési, munkaügyi, pénzügyi, népjóléti tárcák mellett nincs benne helye az ipari-kereskedelmi tárcának, a Magyar Úttörők Szövetségének tagságát pedig fel kellene függeszteni mindaddig, amíg nem tesz eleget elszámolási kötelezettségének. Helye lenne benne viszont a Cserkészek Országos Szövetségének, a súlyos egészségkárosodásban szenvedő gyermekek, valamint az állami támogatottak országos szervezeteinek. A két utóbbi kategóriába több százezer gyermek tartozik, és az állami ifjúságpolitikában semmiféle érdekképviseletük nincs.
Végezetül elhangzott: az alapítvány megszüntetése jelenleg több ezer gyermek nyári üdültetését, táborozását tenné lehetetlenné. A kormány egyébként a megyei (fővárosi) tanácsoknak a nyári üdültetésre a központi ifjúsági alapból normatív támogatásként 18,1 millió forintot adott. A nemzeti és a regionális alapítványok tulajdonába került vagyon szinten tartására 20 millió forintot a kormány már akár holnap átutalhat. A gyermek- és ifjúsági turizmushoz, a kedvezményes kölcsönzéshez eddig ez évben 7 millió forinttal járult hozzá,míg a táborozáshoz - pályázat útján - 15 millió forintot ad. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 19:20
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (11. rész)
|
Az Országgyűlés háromnegyed hatkor - az interpellációk és a kérdések megtárgyalását követően - tért vissza újból a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitájára. A Magyar Szocialista Párt képviselői közül egyedül Szabó György kért szót e napirendi ponttal kapcsolatban. Megjegyzendő egyébként, hogy a kereszténydemokrata képviselők közül senki sem kívánt részt venni ebben a vitában. Szabó György az MSZP-frakció nevében határozottan támogatta azt a módosító javaslatot, miszerint a hivatali visszaélés, a vesztegetés, illetve a hűtlen kezelés bűntette esetében ne kerülhessen sor eljárási kegyelemre. Oláh Sándor, a Kisgazdapárt képviselője arra figyelmeztetett: még nem történt meg teljes egészében a rendszerváltás, így tehát a nemzetnek nincs oka arra, hogy örömében kegyelmet osztogasson. Gusztustalan provokációnak minősítette egyébként a törvényjavaslat megszületésének módját, szerinte a korábbi kormány amnesztiajavaslatának kiszivárogtatói nyomást akartak gyakorolni a társadalomra és a Parlamentre. Ugyancsak nem tartotta gusztusosnak, hogy a közkegyelem kihirdetését Nagy Imre és mártírtársai tisztességes eltemetésének évfordulójához kössék. Gali Ákos (MDF) javasolta, hogy a törvényjavaslat Nagy Imrét érintő részét hagyják ki a szövegből. Fodor Gábor a Fidesz nevében arról szólt, hogy a fiatalkorúakra nem fordít kellő figyelmet a törvényjavaslat. Egyébiránt úgy ítélte meg, hogy véleménye szerint az amnesztia nem lesz veszélyes a társadalom számára. Salamon László (MDF) ügyvédi hivatásához méltó védőbeszédet tartott a törvényjavaslat mellett. A vitában felmerült aggályokra válaszolva egyebek között kifejtette, hogy ha valóban vannak olyanok, akik államellenes bűncselekmény címén ülnek magyar börtönökben, akkor nekik nem amnesztia jár, hanem perújrafelvétel, valamint erkölcsi és anyagi rehabilitáció. Nem értett egyet azzal a javaslattal, hogy a mellékbüntetésekre, így például a vagyonelkobzásra is terjedjen ki a kegyelem, hiszen - mint mondta - az amnesztiának nem célja a kártérítés, az elítélt elégedjen meg az állam kegyelmi gesztusával. (folyt.köv.)
1990. június 12., kedd 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (12. rész)
|
Az elnöklő Vörös Vince az általános vita lezárását követően megnyitotta a törvényjavaslat feletti részletes vitát, ám ebben már nem hangzottak el érdemi észrevételek. Ezt követően Balsai István igazságügyminiszter kapott lehetőséget, hogy reflektáljon a vitában elhangzottakra, egyebek között kijelentette: az igazságügyi kormányzat már megkezdte az államellenes bűncselekmények miatti elítélések felülvizsgálatát. Egyébként - közölte - általános szokás, hogy az ilyen bűntettek elkövetőit a közkegyelem nem érinti. Határozott szándéka a kormánynak - fejezte be mondanivalóját -, hogy kedvező formában változzanak a büntetésvégrehajtási körülmények.
Este háromnegyed hétkor került sor a határozathozatalra. Vörös Vince időközben bejelentette, hogy ezúttal nem tartják magukat az eredeti megállapodáshoz, és mivel a tavaszi ülésszak utolsó ülésnapjához érkezett, kivételesen este 6 után is folytatják a munkát.
A képviselők elsőként Szokolay Zoltán módosító indítványáról szavaztak, s 280-an voltak amellett, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntette ne essen az eljárási kegyelem hatálya alá. A plénum elutasította Torgyán József módosító javaslatát, amelynek lényege az volt, hogy a közkegyelem ne terjedjen ki az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettére. Végül az elfogadott módosító javaslattal kiegészített közkegyelemről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 207 igenlő, 34 ellenző szavazattal, 41 tartózkodás mellett elfogadta.
A plénum - a keddi ülésnap utolsó momentumaként - bizottságok kiegészítéséről, azaz bizottsági tagok megválasztásáról határozott. Mielőtt Szabad György berekesztette volna az ülést, bejelentette, hogy a miniszterelnök és az ideiglenes köztársasági elnök kezdeményezte a rendkívüli ülésszak összehívását. Szabad György emlékeztette a képviselőket, hogy a rendkívüli ülésszakra módot ad az alkotmány, s erre csak azok az előterjesztések kerülhetnek, amelyeket előzetesen megjelölnek. Ennek értelmében a törvényhozás - immár a nyári rendkívüli ülésszakot megkezdve - június 18-án, azaz jövő hétfőn folytatja munkáját. (MTI)
1990. június 12., kedd 19:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|