|
|
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (7. rész) - Kéri Kálmán
|
A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla - ő egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő -, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői.
Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott 383 megbízólevelet - mandátumvizsgálat céljából - a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.
Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. A korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy ,,I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodásának idejében felöltötte a katonai egyenruhát,,.
Napjaink súlyos gazdasági és politikai helyzetét érintve az idős politikus egy égető problémára hívta fel képviselőtársai figyelmét. Mint mondotta: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a magyar anyák érdemesnek, sőt kötelességüknek tartják, hogy szüljenek, hiszen a népesség fogyásának megállítása az egyik legfontosabb feladat.
A felhalmozódott adósságállomány kapcsán rámutatott: ezeket az összegeket csak abból lehet visszafizetni, amit mi magunk megtermelünk. Ehhez pedig meg kell tanulnunk jobban dolgozni - mondotta. - Ám elengedhetetlen az egyetértés is; az hogy ne szenvedjenek hátrányt az emberek vallási, faji, származási vagy osztálykülönbségek miatt. Ugyancsak szükségünk van barátokra, úgy a nagy- mint a kishatalmakra, közöttük természetesen szomszédainkra - hangoztatta Kéri Kálmán. Elismeréssel szólt a magyar külpolitika legutóbbi eredményeiről, s reményét fejezte ki, hogy az ország a jövőben is ugyanezen az úton, a megbékélés útján halad tovább.
- Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert az elmúlt évtizedekben sajnos az a felfogás uralkodott, miszerint az egy párthoz való tartozás fontosabb, mint a magyarsághoz tartozás - jelentette ki. - Alig van magyar öntudatunk, pedig büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk Ezer éve élünk itt, sok-sok pusztítást, katasztrófát elszenvedett ez a nép, de mindenkor tudott újat teremteni. Most megbékélés kell, aminek egyik feltétele, hogy azok, akik az elmúlt években jogtalanságokat szenvedtek, erkölcsi és anyagi jóvátételben részesüljenek - mutatott rá. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|