|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (9. rész)
|
Borza Istvánné (Hajdú-Bihar m., 1. vk.) alternatív javaslattal -------------- élt: a most megállapított 4300 forintos létminimum-határt emeljék fel egy reális - 5-6 ezer forint közötti - összegre, ellenkező esetben viszont a családi pótlék ne számítson bele az egy főre eső jövedelembe.
Bánffy György (Budapest 4. vk.) elmondotta: Horváth Jenő ------------- képviselőtársa által benyújtott módosítással nem tud egyetérteni. 1986 előtt a gyámhatóság az állami gondozott kiskorút szülője hozzájárulása nélkül is örökbe adhatta, ha a szülő huzamosabb időn keresztül önhibájából nem érintkezett gyermekével. A gyámhatóságok e jogkörükkel megfelelően éltek. Az ilyen határozatok bírósági megtámadására csak elenyésző számban került sor. 1987. július 1-je után a gyámhatóság ezt a jogosítványát elvesztette. Ennek eredményeként bármely szülő hozzájárulása hiányában kiskorút csak akkor lehet örökbe adni, ha a bíróság megszüntette a szülő felügyeleti jogát. A képviselő elmondta, hogy ezek az eljárások sokszor fél évig is elhúzódnak, a bírói joggyakorlat nem egységes. Mindennek következtében az állami gondozottak örökbefogadása drámaian csökkent. A korábbi évi átlag 600-700 gyermek volt, míg a múlt esztendőben az örökbefogadottak száma 305 volt csupán. Bánffy György szerint az elmúlt néhány esztendő során mintegy ezer gyermeket fosztottak meg az örökbefogadás lehetőségétől a törvény megváltoztatásával.
Bozsó Lajosné (Budapest 10. vk.) reagálva egy korábbi ------------- felszólalásra, elmondotta, hogy az elmúlt ülésszakon önálló indítványt nyújtott be. Ebben javasolta, hogy változtassák meg az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításának módját. A Parlament várhatóan február 27-én tárgyalja meg az indítványt, amelyet sürgősséggel nyújtott be.
Horváth Jenő (Budapest 1. vk.) úgy foglalt állást: az ------------ örökbefogadással kapcsolatos törvény módosítása jogi szempontból elfogadhatatlan, annak kizárólag érzelmi megközelítése nem eredményezi a helyes megoldást. Ezzel lényegében az 1952-es családjogi törvény előírásaihoz térnének vissza. Az alkotmánymódosítással a Parlament úgy döntött, biztosítja a hatalmi ágak szétválasztását, ám ennek elllenkezője történne a családjogi törvényben. Mégpedig az, hogy államigazgatási jogkörbe kerülne ez a fontos ügy a bíróságok helyett. (folyt.köv.)
1990. január 31., szerda 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|