Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - negyedik munkanap (27. rész)
A képviselők egyenként szavaztak a tervezethez benyújtott módosító indítványokról. A módosítások többségével egyetértett a Parlament, nem fogadták el azonban azt az indítványt, miszerint az egyéni vállalkozó számára valamilyen szakképzettséget írjanak elő a törvényben. Ezt követően a teljes törvénytervezetről szavaztak a képviselők, s azt a már korábban elfogadott módosításokkal kiegészítve egészében elfogadták. Ezt követően az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről benyújtott törvényjavaslatok feletti vita lezárásával folytatták munkájukat a képviselők. Elsőként Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában -------------- elhangzott felvetésekre. Elmondotta: alapvetően három kérdés foglalkoztatta a hozzászólások során a képviselőket. A kormány elkészítette koncepcióját a munkavállalói részvényvásárlás feltételeinek megteremtésével kapcsolatban. Mivel a hazai fizetőképes kereslet nagyon szerény, ezért ezt az üzletet egy átfogó vevőtámogatási politikával kívánják segíteni. A kormány elsősorban hitellel és adókedvezményekkel kívánja támogatni a munkavállalók részvényvásárlását. Ezt azonban - az adókedvezményeket leszámítva - elegendő alacsonyabb szintű jogszabály révén szabályozni. Az ilyen jellegű munkavállalói részvényszerzés csupán az egyik lehetőség. A másikat az Állami Vagyonügynökség létrehozása teremti meg, amely kedvezményes feltételek mellett, alacsonyabb áron juttathat állami vagyont munkavállalóknak. Ez a lehetőség adott, ám mindenekelőtt szükség van arra, hogy elkészüljenek az állami vagyonpolitika irányelvei. Ennek keretében hozhatók meg a dolgozói részvényeladásról szóló döntések. A továbbiakban a kormánybiztos azzal foglalkozott: a vagyonvédelmi törvény gátolja-e a külföldi tőkebefektetéseket. Elmondotta: e téren eddig éppen az okozott gondot, hogy tisztázatlanok a tulajdonlási viszonyok. A Világbanknak a külföldi tőkebefektetésekkel foglalkozó szakosított intézménye például tőkebefektetési többletkockázatként jelöli meg a magyarországi tulajdoni állapot rendezetlenségét. A kockázat abból fakad, hogy a külföldi társaságok, befektetők számára hihetetlen: Magyarországon egy nem tulajdonostól minden korlátozástól mentes tulajdonjogot lehet szerezni, másrészt pedig az úgynevezett elvi jogi tulajdonos semmiféle igényt nem támaszt arra, hogy az ilyen típusú ügyletekbe beleszóljon. (folyt. köv.) 1990. január 26., péntek 18:28
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »