|
|
 |
|
 |
felcím: Rendkívüli kormányülés szombaton főcím: Mit
tartalmaz a nemzetbiztonsági törvény tervezete?
|
Budapest, 1990. január 18., csütörtök (MTI-Press)
Több mint egy tucat fontosabbnál fontosabbnak ítélt
törvényjavaslat fekszik a Tisztelt Ház asztalán, szerepel a
parlament mostani ülésszakának napirendjén. Köztük olyan nagy
horderejű kérdések, kodifikációs tervek, mint a lelkiismereti és
vallásszabadság, a sajtó-és a közigazgatási bíráskodás, vagy az
alapítványok ügye, az állami vállalatokra bízott vagyon védelme. Egy
képviselői indítvány magát az alkotmányt vette célba, a köztársasági
elnök közvetlen választását szorgalmazva.
De mindezek ellenére mégis egy eddig nem említett, és az
előzetes napirendről hiányzó beszámoló elé tekint a legnagyobb
várakozással a közvélemény. Nem nehéz kitalálni: a Duna-gate ügyről
van szó, HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter beszámolójára gondolunk.
A belügyi biztonsági szolgálat vezetője ugyan január 15-én
lemondott, az alkotmányos jogokat csorbító lehallgatási gyakorlatot
is "felfüggesztették", az iratokat zárolták, ám a közvélemény aligha
éri be ezzel. További intézkedéseket vár, a felelősség nyilvánoság
előtti, gyors tisztázását igényli. Így nem csoda, hogy a csütörtöki
kormányülés után, sokan csalódottsággal vették tudomásul a hírt,
hogy a belügyi botránnyal a Minisztertanács nem foglalkozott.
A legutóbbi kabinetülésen ugyanis úgy foglaltak állást, hogy a
belügyminiszter a január 18-iki ülésre nyújtsa be előteresztését AZ
ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT TARTALMI, SZERVEZETI VÁLTOZÁSAIRÓL. A
sajtó hírül adta azt is, hogy a belügyminiszter a parlament
elnökéhez címzett levelében felajánlotta, hogy az országgyűlés
tájékoztatja a képviselőket.
A szombati - január 20-iki - rendkívüli kormányülésen persze még
szerepelhet ez a kényes téma és így a belügyi tárca valószínűleg már
testületi döntéssel a háta mögött adhat számot az SZDSZ és a FIDESZ
által kirobbantott, azóta is gyűrűző Duna-gate ügy hátteréről.
Most, hogy a belügy házatáján a belső önvizsgálat lezárult -
ennek részleteit még nem hozták nyilvánosságra - kézenfekvő a
kérdés: HOGYAN TOVÁBB? MILYEN ÁTALAKÍTÁSOKKAL TEREMTHETŐ ÖSSZHANG AZ
ALKOTMÁNY ÉS A BELBIZTONSÁG MŰKÖDÉSE KÖZÖTT? (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli kormányülés 2.
|
EGYÁLTALÁN ELVÁLASZTHATÓ-E A KORÁBBI POLITIKAI ÉRÁHOZ SZINTE
TESTVÉRI ALAPON KÖTŐDŐ ÁLLOMÁNY A PÁRTÁLLAM MEGHALADOTT
GYAKORLATÁTÓL? HOZZÁIGAZÍTHATÓ-E A POLITIKAI PLURALIZMUS
KÖVETELMÉNYEIHEZ?
Nem titok: a titkosszolgálat jövőjéről, alkotmányos helyéről
szóló törvénytervezet már a Minisztertanács asztalán van. Az ezt
előkészítő koncepció 1989. októberében elkészült. Ez a időpont
joggal veti fel az olvasóban a jogalkotási késedelemért való
testületi és személyes felelősség újabb csiklandós kérdéseit is.
Mert végülis nem máson, hanem a Minisztertanácson múlik, mikor, a
parlament mely ülésszakán terjeszt elő erre vonatkozó törvényt, és
hogy azt egyáltalán be kívánja-e nyújtani?
A TÖRVÉNY A TITKOSSZOLGÁLAT, A NEMZETBIZTONSÁG FELADATAIT ELLÁTÓ
ÚJ INTÉZMÉNYEK HATÁSKÖRÉT, JOGAIT ÉS KÖTELEZETTSÉGEIT RÖGZÍTI.
Elkülönítve a hírszerzési, kémelhárítási és a belső biztonsági
feladatköröket, meghatározva, milyen szervezeti keretek között lehet
végezni ezt a tevékenységet. AZ ELKÉPZELÉSEKBEN KÉT ÚJ HIVATAL
FELLÁLLÍTÁSA IS SZEREPEL, EGY NEMZETBIZTONSÁGI ÉS EGY HÍRSZERZŐ
HIVATALÉ, amelyek a belügy szervezetétől mindenképpen
elkülönülnének. Feladatukat kormányzati irányítás alatt (a
miniszterelnök közvetlen alárendeltségében) látnák el. A
felügyeletet egy kormánybizottság is segítené, e grémium tagja lenne
a belügyminiszteren kívül a honvédelmi, a külügy és az
igazságügyminiszter is. A TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTŐK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG
FELÁLLÍTÁSÁVAL IS SZÁMOLNAK, AMELY MEGTESTESÍTENÉ A PARLAMENTI
ELLENŐRZÉST ÉS ELLÁTHATNÁ AZ ALKOTMÁNYOS KONTROLLT. Az elképzelések
szerint a katonai hírszerző és biztonsági ügyek a Honvédelmi
Minisztérium hatáskörébe kerülnének.
További izgalmas kérdés: KI ENGEDÉLYEZHETI A JÖVŐBEN AZ
ALKOTMÁNYOS JOGOKAT CSORBÍTÓ TITKOSSZOLGÁLATI ESZKÖZÖK
IGÉNYBEVÉTELÉT? Ezek használatát - mint ismeretes - nemrégen
felfüggesztették.
A jogállamiság logikája azt diktálná, hogy erre - vagyis a
telefonlehallgatásra, a levélfelbontásra, a távirat, a
telefonforgalom ellenőrzésére, bizalmi személyek útján történő
megfigyelésre - csak BÍRÓI DÖNTÉS ESETÉN kerülhessen sor. Az
engedély megadásánál viszont nemcsak az eszközt, de az igénybevétel
időtartamát is konkrétan meg kellene határozni. Ha pedig a bírósági
engedély nélkül élnének ezekkel a módszerekkel, a törvényellenes
alkalmazást büntetőjogilag is szankcionálni kellene. (folyt.)
1990. január 19., péntek 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rendkívüli kormányülés 3.
|
Rendkívüli körülmények között - túszszedés, terrortámadás - az
intézkedés utólagos bírói jóváhagyását kellene kérni.
Az állambiztonság személyi állománya az elképzelések szerint nem
tartozhatna a rendőrség kötelékébe. Voltaképp olyan speciális
hatósági jogkörrel nem rendelkező állami tisztviselők lennének, akik
szolgálati fegyvert csak a feladatuk ellátása során viselhetnének és
azt csak jogos védelmi helyzetben használhatnák. De például nem
folytathatnának az állampolgárok ellen nyomozást, előállításra,
őrizetbevételre sem lenne joguk.
Arra persze nincs semmi garancia, hogy ezeket az elképzeléseket
már ebben a ciklusban törvénybe foglalja a parlament. Ám az ÁTMENETI
IDŐBEN SEM LEHET ELTEKINTENI A BELBIZTONSÁG TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉTŐL.
Másrészt a jelenlegi EX LEX állapot a szolgálati munkára is bénítóan
hat. Pedig egy alkotmányos keretek között működő és demokratikus
kontroll alatt tartott biztonsági szolgálatra minden államnak
szüksége lehet. Ezért a szakemberek javasolják: a politikai átmenet
időszakának gyakorlatát is szabályozza törvény. Elképzelhető, hogy
az alkotmányos jogokat érintő eszközök alkalmazását ügyészi, netán
parlamenti bizottsági jóváhagyáshoz kössék.
A kormánynak a közelgő választások miatt is egyre jobban
kiéleződött politikai küzdelmek közepette, egy önmaga feloszlatását
már kimondó parlamenttel együttműködve - tehát meglehetősen
bonyolult belpolitikai körülmények között - kell most megtalálnia azt
a keskeny, ám mégis törvényes utat, amely a nemzetbiztonság
szolgálata érdekében az alkotmányos jogok csorbítása nélkül még
járható. (MTI-Press)
1990. január 19., péntek 14:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|