|
|
 |
|
 |
Az Isteni Ige Társasága
|
Vatikán, 1990. január 6. (Vatikáni rádió) - Az 1988-as Magyar
Katolikus Almanach alapján bemutatjuk az Isteni Ige Társaságát, a
verbitákat:
Az Isteni Ige Társaságát a néhány éve boldoggá avatott Janssen
Arnold münsteri egyházmegyei pap alapította 1875-ben, a hollandiai
Steylben, a német határ közelében. Tagjait ezért steyli
misszionáriusoknak is nevezik. Az alapítás célja a hit terjesztése
és élesztése, elsősorban azokban az országokban, ahol még nem vert
gyökeret, vagy ahol nagyon kevés a pap - de saját hazájukban is,
népmissziók, lelkigyakorlatok, lelkipásztori kisegítés, és sajtó-
apostolkodás által.
Az alapító 1909-ben következett halálakor a társaság 500 papot,
250 papnövendéket, 200 fogadalmas testvért számlált, és 11 ország
missziós területén dolgozott. A missziós országokban gyűjtött
tudományos megfigyeléseikkel is nemzetközileg megbecsülést szereztek
- különösen a nyelvtudományok és a néprajz körében.
Pater Wilhelm Schmidt ausztriai központjukban, a mödlingi Sanct
Gabriel missziós házban, a néprajz művelésére életre hívta az
Antropos Intézetet és folyóiratot. 12 kötetes főműve, "Az Isten-
eszme eredete" - világhírűvé vált. Jelenleg 47 országban működnek a
verbiták.
Magyarországon Balogh Richárd baranyai esperes-plébános
közbenjárására Budatéténybe kerültek. Az első években kápláni
állásokat töltöttek be. 1924-ben Budatétényben, 1928-ban Kőszegen,
1942-ben pedig Kiskunfélegyházán alapítottak missziós házat. Mind a
három házban a pap és segítő testvér rendtagokon kívül missziós
növendékek is laktak, akik középiskolai tanulmányokat végeztek.
(folyt.)
1990. január 6., szombat
|
Vissza »
|
|
- Az Isteni Ige Társasága - 1. folyt.
|
A papjelöltek érettségi után a már említett Sanct Gabrielben 2
évig mint novíciusok, és további 5 éven át mint filozofiai és
teológiai növendékek készültek missziós hivatásukra.
1929-től az Isteni Ige Társasága magyar tagjai önálló tartományt
alkottak. A segítő testvér-jelöltek noviciátusa Kőszegen létesült.
Ők mindnyájan valamilyen szakmát tanultak, és házi, meg ház körüli
munkát végeztek.
Az egész társaság élén az általános főnök áll 6 tanácsadójával,
akiket az általános káptalan 12 évre választ. Ő nevezi ki az
elöljárókat, akiknek hivatali ideje legfeljebb 6 év.
1939-től 1948-ig Seress Béla, azután 1950-ig Hamvas Mihály volt
a magyar tartomány főnöke. A verbiták házai Magyarországon a
hátteret jelentették a nem keresztény, vagy paphiányban szenvedő
országokban végzendő missziós munka számára. Legfontosabb törekvésük
volt a misszionáriusok előkészítése nehéz munkájukra, valamint a
hívők körében az egyház missziós feladatának tudatosítása, és
missziós hivatások ébresztése. Ezt szolgálták folyóirataik is.
1927-től a "Kis hitterjesztő" az ifjúság részére, 1930-tól a
"Világposta" keresztény családoknak, és az 1926-tól évenként
megjelenő Szent Mihály Missziós Naptár.
1934-ben indult először más világrészek misszióiba a társaság 3
magyar tagja. Két atya Kínába, egy testvér Argentínába. 1947-ben
17-re emelkedett a missziókban dolgozó magyar verbiták száma. 13
atya és 4 testvér. 1985-ig hárman tengerentúli missziókban fejezték
be életüket - ugyanabban az évben 23 magyar atya és 4 testvér
dolgozott tengerentúli országokban. Új-Guineában 4 atya és 2
testvér, Argentínában 4 atya és egy testvér, a Fülöp-szigeteken 3
atya, Indonéziában 3, Japánban 2, Paraguayban 2 atya. (folyt.)
1990. január 6., szombat
|
Vissza »
|
|
- Az Isteni Ige Társasága - 2. folyt.
|
Az Egyesült Államokban egy atya, aki az ott letelepedett japánok
lelki atyja, és még egy testvér. Zairében, Tajvanon, Brazíliában és
Kanadában egy-egy atya.
1950-ben a társaságot Magyarországon 12 atya és 20 fogadalmas
testvér képviselte. Ugyanakkor a novíciusok és gimnazista missziós
növendékek száma száz körül volt.
1950 július 11-én a kőszegi ház lakóit előbb Nyírbátorba, utóbb
Jászberénybe szállították. A következő hónapokban budatétényi és
kiskunfélegyházi otthonukat is át kellett adni a hatóságoknak. A
kiskunfélegyházi missziós ház lakásokká változott, a budatétényi
általános iskolává, később pedig lebontották, a kőszegi jelenleg
Express Ifjúsági Szálloda. A szerzetesrendek működési engedélyének
megvonása után az atyák csaknem mind lelkipásztori beosztást kaptak,
egyikük pedig állami iskolában tanított.
1948 és 1963 között 4 atya és 3 papjelölt szenvedett 6-19
hónapos szabadságvesztést. 1950-óta Magyarországon 3 atya és 5
testvér hunyt el.
Az érdeklődők a következő címet keressék: Sorok János, Kossuth
tér 14. 7740 Abony.
(folyt.)
1990. január 6., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|