Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista) felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk választóikkal. A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita, hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos, illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni. A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról. Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat. Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.) 1990. január 18., csütörtök 17:00
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »