|
|
|
|
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának
állásfoglalása az áremelések után kialakult helyzetről (1. rész)
(OS)
|
1990. január 18., csütörtök - A független szakszervezetek értékelése szerint az év elején végrehajtott brutális áremelési hullám, hasonlóan az elmúlt 12 év év eleji kampányaihoz, nem szolgálja sem a gazdaság egyensúlyának, sem hosszabb távú működőképességének javítását, s félő, hogy az idei intézkedések egyetlen végeredménye a társadalmi feszültségek spontán kirobbanása, illetve a gazdaságban kialakult anarchisztikus állapotok további radikális romlása lesz. Az áremelések nyomán kialakult helyzetért felelős a társadalom tűrőképességeinek határaival kísérletezgető kormányzati politika, de felelős a SZOT vezetése is, mely nem kényszerítette a szociális és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő megoldásra a kormányzatot, hanem ehelyett saját maga átmentése érdekében szociális demagógiával vonta el a munkavállalók figyelmét a gazdaság lényegi kérdéseiről.
Az idei áremeléseket is csupán kétes értékű, rövid távú gazdasági szempontok vezérelték, s a munkavállók megint nem kaptak biztosítékot arra, hogy áldozatvállalásuknak értelme lesz. A terhek újabb drasztikus növelése nem járt együtt a gazdasági bürokrácia hatalmának megtörésével, a társadalom erőforrásait szipolyozó állami monopóliumok hatalmának, árfelhajtó politizálásának korlátok közé szorításával. A munkavállalók most sem kaptak elfogadható garanciákat arra, hogy az ő érdekeiket is figyelembe veszik a tulajdonrendszer átalakításakor, hogy az újabb áldozatokért cserébe nagyobb lesz a beleszólásuk akár a vállalatok döntéseibe, akár a társadalom erőforrásainak felhasználásába. Az áremelésekre olyan körülmények között került sor, melyek között egyre inkább csökken a munkahelyek biztonsága, amikor nincsenek elfogadhatóan szabályozva a kormányzat és a vállalatok foglalkoztatási kötelezettségei, nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy az utcára kerülő munkavállalók száma nem válik véglegesen tömegessé, és a kormányzat nem hajlandó megfelelő összegű erőforrást szánni a foglalkoztatási problémák kezelésére. Amikor semmi garancia sincs arra, hogy a kormány képes lesz korlátok között tartani az inflációt, és tárgyalásos úton megakadályozni az elszigetelt követelések és adminisztratív válaszok eszkalációján alapuló bér-ár spirál kialakulását. A munkavállalóknak úgy kellene elfogadni az idei áremeléseket, hogy miközben tovább csökken a nyugdíjak, a szociális juttatások reálértéke, aközben a munkavállalók béréből társadalombiztosításra levont egyre nagyobb összegeket a társadalmi ellenőrzés alól kibúvó bürokrácia használja fel. (folyt. köv.)
1990. január 18., csütörtök 16:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának
állásfoglalása az áremelések után kialakult helyzetről (2. rész)
(OS)
|
Végezetül akkor kellene elfogadnia a munkavállalóknak az áremelkedéseket, amikor több százezres, és egyre növekvő azoknak a munkavállalóknak a száma, akiknek bére a szegénységi szintet sem éri el, és minimálisak az esélyei a szolidarisztikus szempontokat is figyelembe vevő bérpolitizálásnak.
Az FSZDL Tanácsa már az idei költségvetés vitája során bejelentette: elutasít minden olyan gazdasági megoldást, mely nem veszi figyelembe a munkavállalók hosszabb távú érdekeit, mely csupán szűk körű fiskális érdekeket szolgál, s nem alapul a szakszervezetek bevonásával megkötött átfogó gazdasági megállapodáson. A független szakszervezetek szerint mind a parlamenten keresztülvert költségvetés, mind az idei áremelések azt bizonyítják, hogy a kormányzati politika semmit sem vesztett kísérletező kedvéből, és még mindig nincs annak tudatában, hogy a szociális béke fenntartása a demokráciában tárgyalásokon, megegyezéseken, és nem kellő számú rendőrön múlik.
Az FSZDL Tanácsa szerint a jelen helyzetben elfogadhatatlan és veszélyes a SZOT bürokrácia-politizálása, mely a hangsúlyt csupán a bérek liberalizálására helyezi, s csak az áremelések után kezd tárgyalásokat a minimális bérekről. A bérek liberalizálása - bármilyen fontos lenne is - önmagában csak a gazdasági összeomlást gyorsíthatja, ha nem jár együtt a gazdaság átfogó problémáinak rendezésével, illetve a tárgyalásos-megegyezéses politizálás feltételeinek kialakulásával.
A magyar társadalom számára a tét most az, hogyan lehet összeegyzetetni a gazdasági átalakulást a társadalmi béke megőrzésével és a demokrácia konszolidálásával. Ahhoz, hogy a gazdaság átalakítása ne vezessen a társadalmi béke aláásásához, gazdasági paktumra lenne szükség. A munkavállalókat mindaddig a nagyvállalatok által uralt hatalmi mezőhöz - s így a változatlan vállalati vezetéshez - kötik elemi érdekeik, amíg a nagyvállalati vezetők a szakszervezeteknél, vagy a pártoknál jóval hatékonyabban képesek biztosítani számukra a minimális gazdasági biztonságukat. A Liga által kidolgozott gazdasági paktum célja ezért az, hogy a munkavállalókat leválassza az oligarchiáról. Ennek érdekében a független szakszervezetek megújítják azt a tárgyalási javaslatukat, melyet először 1989 áprilisában hozták nyilvánosságra, s melyet az idei költségvetés vitája során is képviseltek. (folyt. köv.)
1990. január 18., csütörtök 16:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának
állásfoglalása az áremelések után kialakult helyzetről (3. rész)
(OS)
|
A gazdaság átfogó kérdéseiről való megegyezéses politikának csak a gazdasági anarchia lehet az alternatívája. A kormányzat szintjén tárgyalásokat kell kezdeni a gazdasági átalakulás kérdéseiről, az érdekképviseleti szervek bevonásával. Nyilvános vitában kell ütköztetni az álláspontokat, s a megállapodások eredményeként olyan csomagtervet kell a parlament elé terjeszteni, mely a gazdaság átalakításával járó terhekért cserébe garanciákat nyújt a munkavállalóknak érdekeik figyelembe vételére.
A Független Szakszervezetek Ligájának Tanácsa
(OS)
1990. január 18., csütörtök 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|