|
|
 |
|
 |
Önkorlátozás
|
Fölsóhajtottak az agrártermelők: az élelmiszergazdaságban is
kiteljesedett a korábban csak várva-várt, a piachoz igazodó,
rugalmas árrendszer. Szomorúak a vásárlók: a piacosodással egyidőben
hatalmasat emelkedett az átlagos fogyasztói árindex, s ami még ennél
is szomorúbb - főleg a húskereskedők számára - a költségvetési
támogatások elapadásával az alapvető élelmiszerek átlagos
áremelkedése meghaladja a 30 százalékot.
alc. A szomorúság dühre válthat
Ma még csak szomorúak vagyunk, amikor egy liter tejért
tizennyolc forintot, egy kiló húsért több mint kétszáz forintot kell
kiadnunk: s miután a jelenlegi bérpiacon ez a vásárlóerő felső
határához közelít, a szomorúság dühre válthat át, esetleges újabb
áremelkedések tervezésekor.
Ha a piac valójában, s minden szférában kiteljesedik,
önkorlátozás nélkül kényszeríti a termelőket is. Ennek első jelei
máris tapasztalhatók. A tejipari vállalatok, számolva az
áremelkedésekből fakadó vásárlás-csökkenéssel, máris kevesebb
csomagolóanyagot rendeltek a háttéripari vállalatoktól. Ez persze
csak első jel, a következő mindenképpen a felvásárlás fékezése
lehet, amit már a mezőgazdasági termelők is éreznek.
A láncreakció tehát elindult, remélhetően a piac hamarosan
beállítja az egyensúlyt. Ma még csak remélhető, hogy a kormány és a
gazdaságok nem az eddigi módszer, a "csodavárás" szabályai szerint
reagálnak a várható jelenségekre, hanem a piaci folyamatok
tanulmányozása után döntenek. A kezdet bíztató, a tervek szerint az
export engedélyezésével és támogatásával is garantálják a zavartalan
belföldi ellátást; másfelől a termelők önkéntes intervenciós alapot
is létrehozhatnak, amelyből saját elhatározásuk szerint
finanszírozhatják egyes élelmiszerek termelését.
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben sem a fogyasztók, sem a
termelők. Miközben a vásárlói pénztárca az áremelések miatt
vékonyodik, a termelői mérleg is alig-alig lesz kedvezőbb a
korábbinál. Az élelmiszerek árnövekedéséből ugyanis nem elsősorban a
termelők gazdagodnak; a kereslet és a termelés visszafogására,
másfelől a költségvetési támogatások mérséklődésére számíthatnak.
(folyt.)
1990. január 15., hétfő 13:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Önkorlátozás 2.
|
A költségvetés, saját egyensúlyának javítása céljából
nyolcmilliárd forinttal csökkenti a mezőgazdasági támogatásokat. Ez
a döntés - termelői és fogyasztói áremelkedések nélkül - tönkretette
volna a termelőket, következésképpen az árnövekedések jelentős
részével a költségvetést finanszírozza a lakosság.
alc. Mit támogat az állam
Nem tagadható: egyes mezőgazdasági tevékenységek a jövőben is
támogatást élveznek. Ilyenek az eszközigényes, lassan megtérülő
beruházások, a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek,
valamint az agrárexport nemzetközi versenyképességéhez szükséges
feltételek. A támogatás nem furcsállható, nem ellentmondás a piaci
gazdálkodással szemben, hiszen a fejlett nyugati piacgazdaságokban
elterjedt gyakorlat ez. Az agrárgazdaság támogatásának módszerei
persze sokfélék, az egyes országok adottságaihoz árnyaltan
igazodóak, ám abban az alapelvben egyezőek, hogy a kormányok védik a
politikai tényezőként is számontartott élelmiszertermelést.
A támogatások rendszerében új, hogy ezúttal nem csak szavakban,
hanem a valóságban is szektorsemlegesek; vagyis valamennyi
agrártermelő, az egyéni gazdálkodók is igénybe vehetik. A
szektorsemlegességnek persze fordítva is érvényesülnie kell, így az
egyéni gazdálkodók önkéntes alapon vállalhatják a vállalkozói
nyereségadó megfizetését. Ezt ugyan saját elhatározásukra bízza a
szabályozás, de ez feltétele annak, hogy a nagyüzemekkel azonos
módon és mértékben vehessenek igénybe állami támogatásokat,
adókedvezményeket. A döntés, az ezzel járó felelősség és kockázat
tehát a gazdálkodók kezében van. Számítás és elhatározás dolga, hogy
vállalkozási nyereségadót fizetnek és élvezik a kedvezményeket, vagy
inkább az ötszázezer forint árbevételig változatlanul érvényes
kistermelői adómentességet választják.
alc. A szektorsemlegesség szabályai
A szektorsemlegesség szabályai szerint a termelők támogatást
kapnak a húshasznú tehénállomány növelése és szaporulata, valamint
az anyajuh állomány cseréje és növelése után. Az úgynevezett
termelői beruházások például ültetvénytelepítés, állattartó épületek
építése - nyereségadó- visszatérítési kedvezményt élveznek. A
gazdálkodók ezt a kifizetett beruházási számla és az elszámolt
teljesítmény alapján hat év adójából igényelhetik vissza. (folyt.)
1990. január 15., hétfő 13:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Önkorlátozás 3.
|
Az említett kedvezmények nem teljeskörűek, csupán példaként
érzékeltetik a szabályozás általános érvényét, logikájának
változását, a piaci igazodás szándékát. A nagyüzemek szakemberei és
egyéni gazdálkodók csak e napokban kezdhetik meg a számolást, az
érdekeik szerinti elképzelések kidolgozását. Döntéseiket nem
vezérelheti más a magyar gazdaság nehéz helyzetében, mint a túlélés,
hosszabb időben pedig a fejlődés perspektívája. Ehhez a közelmúltban
meghirdetett közgazdasági feltételek a termelők nagy többsége
számára kedvező alapot, követhetetlenül gyors és kapkodó változások
nélkül bíztató jövőt jelentenek. (MTI-Press)
ág/pé V.
1990. január 15., hétfő 13:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|