|
|
 |
|
 |
- A magyarországi áremelések hatása - 1. folyt.
|
A január 8-ikától bevezetett fogyasztói árszínvonal-növekedés az
élet majdnem minden területét érinti: az élelmiszereket, élvezeti
cikkeket, a közlekedést, a lakbért. A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi
Minisztérium becslése szerint az alapvető élelmiszerek ára átlagosan
35 százalékkal, az élvezeti cikkeké 25 százalékkal emelkedik.
Fajd Gáspár, a KSH főosztályvezetője kérdésemre elmondta: a
mostani áremelés a lakossági fogyasztás körülbelül egyharmadának,
átlag 30 százalékos árnövekedését jelenti. Tehát önmagában 10
százalékos inflációs hatása van éves viszonylatban. A tavalyról
áthúzódó árnövelések 6-7 százalékot jelentenek. Ha nagyobb központi
áremelések már nem lennének 1990-ben, akkor is havonta 0,5-1
százalékkal kúsznak felfelé az árak. Így szinte bizonyos, hogy a
tervezett 19,5 százalékos inflációt túl fogjuk lépni. Ezért
kétséges, hogy a várhatóan 20 százaléknál nagyobb
árszínvonal-növekedés és a hivatalosan prognosztizált 17 százalékos
átlagbéremelés mellett hogyan tartható az Országos Tervhivatal által
becsült 2-2,5 százalékos reálbércsökkenés.
Fajd Gáspár szerint már régen időszerű lenne a szociálpolitikai
intézményrendszer felülvizsgálata. Kisebb rétegekre kellene
koncentrálni, de ők kapjanak hathatósabb támogatást. Ugyanis a
szociális segítség különösen a szegény rétegeknél nem fedezi az
inflációs hatást. A nyugdíjemelés és a családi pótlék sem tartja meg
reálértékét 1990-ben.
Érdekes, hogy a létminimum alatt élők száma nem nőtt jelentősen
1989-ben. A társadalmi minimum alatt élők száma viszont emelkedett.
Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy az elszegényedés a
középrétegeket érinti legjobban. Az 1989-ben megállapított 4.200
forintos létminimumot a kormány elfogadta 1990-re vonatkozóan, mikor
az infláció minimum 20 százalékos lesz, a szegény rétegeknél pedig
még nagyobb. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|