|
|
 |
|
 |
A magyarországi áremelések hatása
|
---------------------------------
München, 1990. január 12. (SZER, Világgazdasági magazin) -
Baráth Edina a legutóbbi áremelkedések kapcsán a magyar
életszínvonal alakulását veszi szemügyre:
- Az elmúlt héten benzinkutak előtt kígyózó kocsisorok
várakoztak, most csak néha bukkan fel egy-egy kósza autó a
töltőállomásoknál. A nemrég még zsúfolt hentesüzletekben ezekben a
napokban húst, illetve vásárlót is csak hébe-hóba látni. Ennek nem
pusztán az ünnepek utáni szokásos csendesség az oka, hanem a januári
áremeléseket megelőző felvásárlási láz. Ekkor sokan megtöltötték
éléskamrájukat, bízva abban, hogy az elraktározott élelem, ha nem is
örökké, de rövid ideig még elegendő lesz.
A lakosságot sokkolta az áremelések mértéke. Az emberek
elkeseredtek, elbizonytalanodtak. Vannak, akik még igazán fel sem
fogták a valós hatásokat. Mások azonban indulatosak. A hírek szerint
vállalatoknál sok helyen sztrájkoktól kell tartani.
A szakemberek többsége egyetért a kormány álláspontjával, hogy a
jelenlegi válságos gazdasági helyzetben nincs fájdalommentes
megoldás. A költségvetési deficit megfékezése és a piacgazdaságra
való áttérés érdekében szükség van a fogyasztói ártámogatások
csökkentésére.
A lakosság nagy részében azonban joggal merül fel a kétely: mi
garantálja, hogy éppen ez a mostani igen nagy áremelés majd valóban
összefügg az évek óta ígért gazdasági szerkezetváltással. Ráadásul a
szabadárak miatt félő, hogy az infláció menthetetlenül elszabadul.
(folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarországi áremelések hatása - 1. folyt.
|
A január 8-ikától bevezetett fogyasztói árszínvonal-növekedés az
élet majdnem minden területét érinti: az élelmiszereket, élvezeti
cikkeket, a közlekedést, a lakbért. A Mezőgazdasági-és Élelmezésügyi
Minisztérium becslése szerint az alapvető élelmiszerek ára átlagosan
35 százalékkal, az élvezeti cikkeké 25 százalékkal emelkedik.
Fajd Gáspár, a KSH főosztályvezetője kérdésemre elmondta: a
mostani áremelés a lakossági fogyasztás körülbelül egyharmadának,
átlag 30 százalékos árnövekedését jelenti. Tehát önmagában 10
százalékos inflációs hatása van éves viszonylatban. A tavalyról
áthúzódó árnövelések 6-7 százalékot jelentenek. Ha nagyobb központi
áremelések már nem lennének 1990-ben, akkor is havonta 0,5-1
százalékkal kúsznak felfelé az árak. Így szinte bizonyos, hogy a
tervezett 19,5 százalékos inflációt túl fogjuk lépni. Ezért
kétséges, hogy a várhatóan 20 százaléknál nagyobb
árszínvonal-növekedés és a hivatalosan prognosztizált 17 százalékos
átlagbéremelés mellett hogyan tartható az Országos Tervhivatal által
becsült 2-2,5 százalékos reálbércsökkenés.
Fajd Gáspár szerint már régen időszerű lenne a szociálpolitikai
intézményrendszer felülvizsgálata. Kisebb rétegekre kellene
koncentrálni, de ők kapjanak hathatósabb támogatást. Ugyanis a
szociális segítség különösen a szegény rétegeknél nem fedezi az
inflációs hatást. A nyugdíjemelés és a családi pótlék sem tartja meg
reálértékét 1990-ben.
Érdekes, hogy a létminimum alatt élők száma nem nőtt jelentősen
1989-ben. A társadalmi minimum alatt élők száma viszont emelkedett.
Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy az elszegényedés a
középrétegeket érinti legjobban. Az 1989-ben megállapított 4.200
forintos létminimumot a kormány elfogadta 1990-re vonatkozóan, mikor
az infláció minimum 20 százalékos lesz, a szegény rétegeknél pedig
még nagyobb. (folyt.)
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyarországi áremelések hatása - 2. folyt.
|
A KSH 10 részre osztja a lakosságot a jövedelemviszonyok
alapján. Becslésük szerint 1989-ben körülbelül egymillió embernél az
egy főre jutó átlagjövedelem csupán 3.400 forint. Szomorú tény, hogy
1989-ben a legalacsonyabb nyugdíj 2.800 forint volt, az idén 3.500
forint lesz.
Hogyan alakult a lakosság fogyasztási szerkezete tavaly?
A Központi Statisztikai Hivatal 1989 első háromnegyed évének
kiskereskedelmi forgalmáról készített felmérést. Ennek alapján
becsülhető, hogy a lakosság körülbelül 3-4 százalékkal kevesebb
nyers húst, 7 százalékkal kevesebb tejet, tejterméket, 8-9
százalékkal kevesebb gyümölcsöt, zöldségfélét vásárolt. Az élvezeti
cikkeknél - különösen az égetett szeszesitaloknál - néhány
százalékos növekedés tapasztalható. A tartós fogyasztási cikkeknél
emelkedett a színes tévék, gépkocsik forgalma, és a legtöbbet a
mélyhűtőkből, fagyasztókból adtak el.
Nagymértékben csökkent a ruházati termékek vásárlása, ezen belül
is a gyermekkonfekcióé. Ennél 30-40 százalékos volt a forgalom
visszaesése. Várhatóan ezek a tendenciák 1990-ben tovább erősödnek.
Az idén valószínűleg a lakosság nagy része a ruházkodással spórol, s
csökkenni fog az élelmiszervásárlás is - különösen a szegényebb
rétegeknél.
Az év során tehát a tavalyinál is valamivel kevesebb húst,
gyümölcsöt, tejet fogyasztunk majd. +++
1990. január 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|