|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (1. rész)
|
1989. december 21., csütörtök - Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően Románia Nagy Nemzetgyűléséhez, a román kormányhoz és a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött az parlament decemberi ülésszakának utolsó munkanapja csütörtökön reggel. Az Országgyűlés külügyi bizottsága még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a dokumentumot, amelyhez a csütörtöki plénumon több képviselő fűzött megjegyzést.
Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok ----------- Demokratikus Szövetségének főtitkára arról szólt, hogy az utóbbi napokban egyre döbbenetesebb hírek érkeznek Romániából, ahol nemzetiségre való tekintet nélkül szedi áldozatait egy idejétmúlt rendszer. Tiltakozását fejezte ki mindenfajta brutalitás ellen, mint mondotta, nincs magyarázat az ilyenfajta leszámolásra. Mint egy nemzeti kisebbség tagja - mondotta - , egész nemzetben gondolkodik, s ezt kéri a Parlamenttől is. Kérte továbbá, hogy fejezze ki az Országgyűlés szolidaritását a demokráciáért küzdő romániai népekkel, és fejezze ki mélységes megdöbbenését azzal a hatalmi gépezettel szemben, amely nem válogat az eszközökben, vérbefojt minden olyan törekvést, amelynek célja a demokrácia, s veszélyezteti a diktatúra létét. Végezetül rámutatott: az államok közötti kapcsolatok rendezésének sem lehet hatékony eszköze az erőszak. Ezt Követően Berecz János a külügyi bizottság elnökeként ------------ elmondta, hogy a szerdai ülésükön megvizsgálták a romániai eseményekről szóló híreket, információkat. Úgy vélték - bár a hírek ellentmondanak egymásnak - a tárgyilagos diplomáciának mégis lépnie kell, hiszen a tények azt bizonyítják, hogy súlyos helyzet alakult ki Romániában, s az elnyomó román hatóságok fegyverrel rontottak a békés tüntetőkre. Azért is szükség van a diplomáciai lépések megtételére, mert a megmozdulások nem nemzeti, etnikai jellegűek, hanem az emberi jogokért, a szabad létezésért kiállók és a hatalom közötti konfliktusról van szó, amely egyaránt sújtja a román, a magyar, a német, a szerbhorvát, a zsidó származású romániaikat. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (2. rész)
|
Félő - mondotta Berecz János -, hogy ezeket az eseményeket a hivatalos szervek pogromokra is kihasználhatják, ezért erőteljesen fel kell emelni tiltakozó szavunkat. A hírekben tapasztalható bizonytalanságok ellenére az tény, hogy vér folyik Romániában, s megtorlás zajlik, és a feszültség fokozódik. Mindez szintén felháborodott tiltakozásra biztat mindnyájunkat. Berecz János kérte, hogy az Országgyűlés fogadja el a felhívás-tervezetet. A képviselők döntő többsége egyetértett a javaslattal. Az Országgyűlés felhívásának címzettje Románia Nagy Nemzetgyűlése, a román kormány és a világ valamennyi parlamentje. A dokumentum rögzíti: ,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal értesült Románia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesvárott és más helységekben megy végbe. Nem maradhatunk közömbösek akkor, amikor Európa szívében ilyen brutálisan lábbal tiporják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét ontják és életét oltják ki. Tőkés László és családja élete is közvetlen veszélyben van. Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját népük és a világ közvéleménye előtt. A Magyar Országgyűlés ismételten a leghatározottabban elítéli a romá hatóságok barbár megtorló akcióit, követeli azonnali beszüntetésüket és a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az emberi jogokért és a szabadságért fellépőket. A bűnös akciókat csak hathatós nemzetközi összefogással állíthatjuk meg. Felhívással fordulunk a román parlamenthez, és a világ valamennyi parlamentjéhez, fejezzék ki tiltakozásukat az emberi jogok romániai megsértése ellen, az emberi szolidaritás szellemében. Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lépéseit, és felhatalmazza a további szükséges intézkedések megtételére.,, (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 11:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (3. rész)
|
Ezután az Országgyűlés visszatért az ország jövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására. A vitában elhangzottakra a kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter válaszolt. Előljáróban utalt arra, hogy a Házon belül, s a Házon kívülről is többször arra figyelmeztették: a választások előtt hiába próbálkozik a kormány egy kemény követelményeket támasztó krízisköltségvetés elfogadtatásával, a Parlament azt már nem lesz hajlandó megszavazni. Tudatában van annak, hogy elképesztő nyomás nehezedik a képviselőkre, s most az a nagy kérdés, hogy ennek a hihetetlenül erős nyomásnak a napi érdekeken felülemelkedve képesek-e ellenállni. Nagy kérdés, hogy a fokozatosan romló közhangulattal, a felfokozott érzelmekkel, az egyre erőteljesebben jelentkező rétegérdekekkel szemben hatásosak lehetnek-e a racionális érdekek. Legalább ilyen nagy kérdés, hogy a már választási küzdelmet folytató pártok ellentmondásos igényeivel mit tud kezdeni a kormány, a Parlament. A lakás-vita és az azt követő kompromisszumos parlamenti döntés azt bizonyította: nincs igazuk a kétkedőknek. Bebizonyosodott, hogy ez a Parlament felnőtt a feladat nagyságához, és képes átlépni a napi gondok által determinált korlátjait. Az is bebizonyosodott, hogy az ellenérző közhangulatot csak őszinteséggel, a realitások tisztességes feltárásával, és nem pedig hamis ígérgetésekkel lehet megfordítani. Az előkészítő munka során és a parlamenti hozzászólásokban többször is elhangzott, hogy a kormány ijesztgeti, zsarolja az Országgyűlést, kész helyzetet teremt. Egy fantomszervezet, a Nemzetközi Valutaalap követelményeivel fenyeget, és gyakorlatilag olyan programot terjeszt a Parlament elé, amely semmiféle alternatívát nem tartalmaz. Más oldalról viszont a megalapozatlan gyanúsítgatások, a sokszor indokolatlan bizalmatlanság sérti a kormányt. Mindezekre a miniszter válasza: itt most az ország jövőjéről és talpon maradásáról van szó, amihez képest mindenféle vélt vagy valódi sérelem huszadrangú kérdés. Sokan felvetették: világossá kell tenni, hogy valójában milyen alternatíva áll a beterjesztett, kétségtelenül rendkívül kemény, keserves áldozatokkal járó költségvetéssel szemben. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 11:08
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (4. rész)
|
A tervezetben 20 százalékos, de még kézben tartható infláció szerepel, amivel szemben egy elszabaduló, három számjegyű, vágtató infláció áll; 50-60 ezer fős átmeneti munkanélküliséget prognosztizál az 500-600 ezres munkanélküliséggel szemben; elfogadható, bár nem nyugati színvonalú árukínálatot ígér az áruhiány, a feketepiac, a jegyrendszer helyett. Stagnáló életszínvonalat jósol szemben a 15-20 százalékos drasztikus fogyasztáscsökkentéssel. Kezelhető, kézben tartható válságmenedzselést tervez a kormány, amivel szemben 30-40 éves, vagy éppen végleges leszakadás áll. Egyetértett Király Zoltánnal abban, hogy a tét most még ennél is nagyobb, a gazdasági összeomlás a békés átmenetet veszélyezteti. Nincs tehát más alternatíva. Többen szóltak arról is, ha ezt a költségvetést a Parlament elfogadja, a végrehajtása nyomán sztrájkok lesznek Magyarországon. Igen, lehetnek - mondta a miniszter -, mint ahogy egy-egy konfliktus esetén már eddig is voltak. Ám, ha nem születik meg ez a költségvetés, akkor biztos, hogy lesznek sztrájkok, sőt tömeges sztrájkok, amelyek nem segítik, hanem tovább mélyítik a gazdasági válságot. Rámutatott: a képviselői hozzászólásokban volt megértés biztatás, de kétség, beletörődés, bizalmatlanság, valamint sok kritika és számos javaslat is. Mindezeket a kormány nevében megköszönte. A konkrét észrevételekre áttérve kiemelten szólt arról a szakszervezeti véleményről, miszerint az a gazdasági program, amely egyidejűleg tartalmaz gazdaságstagnálást, inflációt, munkanélküliséget és reálbér-csökkenést, nehezen fogadható el. A stagnálás mögött azonban olyan átalakulás húzódik meg, amely megalapozhatja a jövőbeni gazdasági fejlődést - hansúlyozta a miniszter. Kétségtelen, hogy az átalakulásnak olyan következményei is vannak, mint az infláció és a munkanélküliség, de ha változást akarunk a gazdasági életben, ezekkel néhány évig szembe kell nézni. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 11:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (5. rész)
|
A csökkenő reálbérnek pedig egyetlen magyarázata van: adott teljesítmény és adott adósságszolgálati terhek mellett nincs esély a fogyasztás és így a reálbérek gyorsabb ütemű növekedésére. A szakszervezetek által előterjesztett javaslatok közül pedig egyedül a bérmegállapodások teljes liberalizálására nem látott most lehetőséget. Ismételten hangsúlyozta: ezzel, mint törekvéssel a kormány mélyen egyetért, mert a jelenlegi bérszabályozás és a teljes bérliberalizáció inflációs kockázata lényegében azonos, de a költségvetést a bérnövekmény megadóztatásából származó bevételekről jövőre csak akkor mondhat le, ha azok más forrásokból biztosíthatók. Arra a Nagy Sándor és a Szabó Kálmán által előterjesztett megoldások azonban nem kínálnak biztos garanciákat. Ezért a kormány álláspontja: ha a Parlament a bérnövekmény-adó eltörlése mellett foglalna állást, úgy annak ellentételeként a vállalkozási nyereségadót, illetve az állami tulajdon után fizetendő osztalékot kellene emelni. E két lehetőség egyikével sem értett egyet a terv- és költségvetési bizottság, s amellett foglalt állást, hogy jövőre maradjon a bérnövekmény-adó - amivel a kormány is egyetért. A tanácsok pénzügyi szabályozásának tervezett változásairól szólva leszögezte: az eredetileg tervezett 1,6 milliárd forintos tartalék felosztásával egyetlen helyi tanács sem kerülne működőképtelen helyzetbe, sőt a tanácsok 90 százalékánál a beruházások döntő részét zavartalanul folytathatnák, befejezhetnék. Azokra a képviselői felvetésekre válaszolva, amelyekben az oktatás, a kultúra, a közművelődés gondjairól volt szó, a miniszter kiemelte: ebben a krízisköltségvetésben nincs mód az eredetileg preferálásra javasolt költségvetési intézmények, területek bővítésére. Abban nem kívánják a tanácsok kezét megkötni, hogy maguk döntsék el, a rendelkezésükre álló pénzből mennyit kívánnak fordítani egyes intézményeik működtetésére. A kiemelt területek jövő évi béremeléséről szólva elmondta, hogy januárban az egészségügyben átlag 30 százalékkal, az oktatásban pedig 25 százalékkal emelkednek a bérek. Tájékoztatott arról is: a jövő évre a kormány a költségvetés 100 millió forintos támogatásával agrár-intervenciós alapot hoz létre annak érdekében, hogy az esetlegesen csökkenő kereslet miatt ne essen vissza katasztrofálisan a mezőgazdasági termelés. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 12:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (6. rész)
|
A miniszter válaszolt arra a képviselői kérdésre is, hogy a költségvetés miért nem tartalmazza a tengizi beruházásban való részvételünk ráfizetéseit. Mint mondta, a jamburgi beruházásra - amelynek része a tengizi is - jövőre 9,5 milliárd forint hitelt fordít az Állami Fejlesztési Intézet, ami 5 milliárd forinttal kevesebb az eredetileg tervezettnél. Így a tengizi beruházás előirányzatait a hitelmérleg tartalmazza. Beszélt arról is, hogy az Országgyűlés nem véletlenül tárgyalja előbb a költségvetést, mintsem hogy döntene a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról. Arról van ugyanis szó, hogy a költségvetés az Országos Tudományos Kutatási Alap 1,1 milliárd forintos, illetve a Felsőoktatási Fejlesztési Alap több mint 600 millió forintos állami támogatását jövőre nem tudja finanszírozni, s így e tételek nincsenek is benne a költségvetésben. Ettől azonban a Parlament még a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat-tárgyalásakor belátása szerint, szabadon dönthet, de ennek a ténynek az ismeretében kell hogy állást foglaljon. Ismertette: a kormány tételesen megvizsgálta a Magyar Demokrata Fórum bevételnövelő javaslatait. Azok közül a miniszter eggyel, a rubelforgalomra vonatkozó észrevétellel beszédében is foglalkozott, de - mint mondta - az MDF által javasolt módon a költségvetés pozíciói nem javíthatók. Kitért arra a képviselői kritikára is, miszerint a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatások mértéke az idén meghaladta volna az előirányzottat. Cáfolta, hogy így lenne, mert ez a támogatás olyan csengőszám, ami nem léphető túl. A jövő évről szólva pedig kiemelte: a kormány számára is elfogadható az a megoldás, hogy a társadalmi szervezeteknek nyújtható támogatásról kuratórium döntsön. Békesi László azzal a gondolattal fejezte be beszédét, hogy a beterjesztett költségvetés nem jó, de szükséges. Itt már régen nem a kormányról és a Parlamentről, hanem az ország sorsáról és jövőjéről van szó. Ez a költségvetés nem igazán karácsonyi ajándék, de nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot adhatja, hogy birtokában képesek leszünk a jövő esztendőben az összeomlást megelőzni. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 12:41
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (7. rész)
|
A miniszteri válasz után az 1990. évi költségvetés feletti határozathozatal következett. Először az általános és részletes vitában felvetett módosító javaslatokról kellett dönteniük a képviselőknek. A Parlament nem fogadta el, hogy az önállóvá váló községek támogatására egy 300 millió forintos alapot különítsenek el, s ugyancsak elvetette azt a javaslatot, amely azt szorgalmazta, hogy a lakossági erőforrásból megvalósuló közműfejlesztési hozzájárulás után 15 százalékról 20 százalékra módosuljon a támogatás. Nem született döntés a honvédelmi bizottság azon indítványáról, amely a Belügyminisztérium költségvetésének emelését javasolta. Mint az elnöklő Horváth Lajos rámutatott: mivel a bizottsági indítvány nem jelöli meg a konkrét összeget, s annak forrását sem határozza meg, a javaslatról nem lehet dönteni. Elfogadták viszont a képviselők, hogy a SZOT művelődési intézményeinek támogatását ne a társadalmi szervezetek tételénél, hanem a központi költségvetési szervek támogatási keretében határozzák meg. A keresetszabályozás megszüntetése érdekében tett képviselői módosító indítványt elvetette a Parlament, akárcsak azt a javaslatot, amely a művészeti és közművelődési intézmények dolgozóinak 16 százalékos béremelését szorgalmazta. Ezt követően - a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt - a költségvetés egészéről határoztak a képviselők. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a képviselők a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásáról szóló határozatot. Ezek után Kovács András (Heves m., 10.vk.) kért szót, és ------------- kifogásolta, hogy egy interpellációjával nem foglalkozott a pénzügyminiszter, hanem azt átadta a mezőgazdasági tárcának. Hozzátette: az interpellációjában foglaltak milliárdos tételben érintették volna a költségvetést. Az ügyrendi kérdésben felszólaló Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ------------- visszautalt Raffay Ernő előző napi indítványára, amelyben a képviselő egy országgyűlési bizottság létrehozását javasolta, hogy ez a testület január 23-ig állítsa össze azoknak a politikusoknak a névsorát, akiket felelősség terhel az ország jelen gazdasági helyzetének előidézésében. Sérelmezte, hogy az elnök e javaslatról nem szavaztatta meg a képviselőket. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (8. rész)
|
Horváth Lajos erre válaszolva elmondta: az Országgyűlés tisztikara reggel foglalkozott Raffay Ernő javaslatával, s kéri a képviselőt, hogy önálló indítványként írásba nyújtsa be felvetését. Ezután a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Békesi László pénzügyminiszter fűzött szóbeli ------------- kiegészítést a törvényjavaslathoz, ám előtte reagált Kovács András felszólalására. Hangsúlyozta: a képviselőnek a magyar-jugoszláv cukorrépa-feldolgozási bérmunka-egyezménnyel kapcsolatos interpellációját azért adta át a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, mert ez klasszikusan olyan téma, amelyben ő az illetékes. Expozéja bevezetőjében rámutatott: szorosan kapcsolódik a költségvetéshez a fogyasztási adóra és fogyasztói árkiegészítésre vonatkozó törvényjavaslat. Hellner Károly és Horváth Jenő javasolta az elmúlt ülésszakon, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket is törvénnyel szabályozzák. A kormány most ennek megfelelően terjeszti elő a törvényjavaslatot, amely négy pillérre épül. Az első, hogy a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés összegét az Országgyűlés az éves költségvetés keretében határozza meg. A második alappillér, hogy a törvény mellékletében rögzítse azt a termék- és szolgáltatási kört, amely után fogyasztási adót kell fizetni, illetve amely fogyasztói árkiegészítésben részesülhet. A harmadik elem, hogy a törvény mellékletében a fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés alsó és felső határát is állapítsa meg az Országgyűlés. A törvényjavaslat negyedik fundamentális eleme, hogy a konkrét fogyasztásiadó- és fogyasztóiárkiegészítés-mértékeket, illetve a módosítás időpontját a Parlament által jóváhagyott költségvetési előirányzatokon belül a törvény mellékletében rögzített alsó és felső határok között a Minisztertanács állapítsa meg. Ezzel a megoldással egyetért a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá az e témakörben indítványt tevő képviselők is - mondotta a miniszter. Nem ért egyet vele azonban a kereskedelmi bizottság és Hellner Károly, véleményük szerint a konkrét mértékeket és időpontokat termékenkénti bontásban a Parlamentnek törvényben kellene meghatároznia. Ezzel a megoldással a kormány két okból nem ért egyet - szögezte le Békesi László. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 12:45
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (9. rész)
|
A Minisztertanács szeretné elkerülni azt a felvásárlási kampányt, amely minden tervezett áremelés hírére törvényszerűen eluralkodik, továbbá igyekszik megkímélni a Parlamentet attól, hogy ármegállapító hatósággá váljék, és áldatlan vitákban döntse el például a cigaretta, a konyak vagy a nercbunda árát. A kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13,7 milliárd forintos növelését az árkiegészítések 4,6 milliárd forintos csökkentését tervezi - folytatta a miniszter. Az adóemelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó termékekre, a fogyasztóiár-támogatás csökkentése pedig a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a sajt és a túró támogatásának csökkentésére terjed ki. A fogyasztásiadó-emelés 2, az árkiegészítés-csökkentés 0,5 százalékkal emeli a fogyasztói árszínvonalat. Megemlítette a miniszter, hogy az építési és közlekedési bizottság konstruktív kezdeményezése alapján jövőre az útalap forrásait teljes egészében a motorizációból származó adóbevételek képezik majd. Végül a kormány nevében kérte az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt fogadja el. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 12:46
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)
|
Az általános vitában elsőként felszólaló Biacs Péter (Budapest, ----------- 30. vk.) hangsúlyozta: a fogyasztási adó az állami költségvetésnek egy olyan tartós bevételi forrása, amely egyes termékeknél - mint például a szeszes italoknál és a sörnél - fogyasztásszabályozó hatású. Egyebek mellett ezért ért egyet a tervezett áremelésekkel, noha véleménye szerint a fogyasztási adó bevezetésének egyes termékeknél inflációgerjesztő hatása lesz. Felhívta a kormány és képviselőtársai figyelmét arra is, hogy az élvezeti cikkek közül a szeszes italok és a sör esetében adózott terméket adóztat az állam. Javasolta továbbá, hogy kapjon 10 százalék adókedvezményt az ólommentes benzin. Ennek az üzemanyagnak az eddiginél nagyobb arányú felhasználását ugyanis környezetvédelmi, közegészségügyi és műszaki okok indokolják - mondotta. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) sajnálkozását fejezte ki -------------- amiatt, hogy az egyéb nagy jelentőségű törvények előkészítése mellett nem kapott kellő figyelmet a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat kimunkálása. Így aztán a képviselő szerint a tervezet néhány logikátlan elemet is tartalmaz. Érdemes lett volna például megvizsgálni - mondta Hellner Károly -, hogy milyen elvek, illetve logika alapján került az egyik termék a kulcsos, egy másik pedig abszolút mértékű adóztatási formába. Korábban, amíg a Minisztertanács szabályozta ezt a kérdést, a két forma csak vagylagosan létezett. A jelenlegi tervezetbe viszont e két forma kombinációs megoldását is becsempészték. Hellner Károly értetlenségét fejezte ki emiatt. Érthetetlennek tartotta azt is, hogy a személygépkocsiknál 20 ezer forint egységesen az adómérték; a 90 ezer forintos Trabantnál éppúgy, mint az 1 millió forintot meghaladó BMW-knél. A képviselő javasolta: az adókat továbbra is vagy kulcsosan, vagy mérték szerint állapítsák meg. Kérte azt is, hogy amennyiben ezt a javaslatot bizottsági vitára bocsátják, ne a terv- és költségvetési bizottság elé kerüljön, hanem a reformbizottságnak adják ki vitára, hiszen az adótörvények eddig is a reform ad hoc bizottság kompetenciájába tartoztak. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 13:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)
|
Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) arról szólt, hogy az egyes ------------ településeken működő kompjáratok gyakorlatilag hídpótló szerepet töltenek be. Az ilyen helyeken élők hátrányban vannak azokkal szemben, akik olyan településeken laknak, amelyet híd köt össze egy másik várossal, faluval. Ezért a képviselő javasolta, hogy a révátkelést vegyék fel a fogyasztói árkiegészítést élvező szolgáltatások körébe. Ezzel az indítványával a terv- és költségvetési bizottság nem értett egyet. A felszólaló nem fogadta el a bizottságnak azt a javaslatát, hogy ezek a költségtámogatások a helyi tanácsok terheit növeljék, mondván: a tanácsi költségvetések olyan szűkösek, hogy a helyi intézmények működtetéséhez sem elegendőek. Kérte az országgyűlést, hogy - a bizottsági elutasítás ellenére - támogassa indítványát. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) felhívta a ------------- pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat mellékletében a háztartási tüzelőolajra vonatkozó adókulcs alkalmazása nem egyértelmű. Rámutatott: amennyiben a tüzelőolaj árát drasztikusan emelik, ez a fogyasztás csökkenéséhez vezet. A háztartási célra használható energiahordozók körének szűkítése azonban helytelen lépés lenne. Nehezményezte azt is a képviselő, hogy a fogyasztói árkiegészítésekről szóló táblázatok is nehezen értelmezhetők. Indítványozta, hogy a fogyasztási adó mértékét, kulcsait tartalmazó mellékleteket is csak az Országgyűlés változtathassa meg. A képviselők ezután arról döntöttek, hogy részletes vitára bocsátják a törvényjavaslatot. Mivel hozzászóló nem jelentkezett, a soros elnök az általános vitában elhangzott javaslatok véleményezését kiadta az illetékes szakbizottságoknak, s az ülést a bizottságok munkájának idejére felfüggesztette. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 13:27
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (12. rész)
|
A szünetet követően az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az illetékes bizottság állásfoglalásának sokszorosítása még nem fejeződött be, s javasolta, hogy az idő jobb kihasználására új napirendi pont megtárgyalásával folytassák a munkát. Indítványozta, hogy - a tárgysorozat némi módosításával - térjenek rá az ülésszak egyik legfontosabb témája, az Országgyűlés megbizatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására. Utalt arra, hogy a sarkalatos törvények elfogadásával, a köztársasági elnöki intézményről, valamint az alkotmánybíróságról szóló törvények megalkotásával, és más döntéseivel is az Országgyűlés azonosulását fejezte ki a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodással, az új Országgyűlés megválasztásáig megtervezett politikai menetrenddel, és elviekben a választások időpontjának előrehozatalával is. A politikai pártokról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvények azt biztosítják, hogy Magyarország következő Parlamentje a demokrácia klasszikus szabályai szerint, a jogi kereteket és a tényszerű helyzetet illetően is többpártrendszerű politikai struktúrában legyen megválasztható. A november 26-án megtartott népszavazás eredeménye az Országgyűlés által elképzelthez képest eltérő politikai helyzetet teremtett, ezért az Országgyűlés részéről kívánatos a politikai menetrend értékelése, s állásfoglalás kialakítása a választások célszerű időpontjáról. Emlékeztetett arra, hogy december 8. és 10. között az Országgyűlés tisztségviselői és a kormány vezetői találkoztak az országgyűlési bizottságok elnökeivel, a politikai pártok és az érdekképviseleti szervek vezetőivel. Az értekezlet-sorozat résztvevőinek nagy többsége egyetértett az előrehozott, március második felében tartandó választásokkal. Ennek megvannak a jogi feltételei; az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése módot ad az Országgyűlés megbizatásának rövidítésére, és arra is, hogy a feloszlás napja lehet egy, az erről szóló döntést követő későbbi időpont is. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy 1990. március 16-át követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési képviselőválasztásokra, melynek kitűzésére - figyelembe véve az országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvényben előírt 90 napos felkészülési időt - a köztársaság ideiglenes elnöke jogosult. E megoldással valamennyi törvényi feltételnek eleget teszünk - mutatott rá Fodor István -, ugyanakkor a látszatát is elkerüljük annak, hogy ügyvezető parlamentként hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyekre múlhatatlanúl szükség van a gazdaság működőképessége, a kormányzás folyamatossága érdekében.(folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 13:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (13. rész)
|
Mindezekre figyelemmel javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. Ennek kimondása esetén a társadalom nagyobb része által kívánatosnak tartott időpontban tarthatók meg a választások. Végül kérte képviselőtársait, a parlamenti csoportokat és politikai csoportokat, hogy a határozati javaslatról fejtsék ki álláspontjukat. Az elsőként felszólaló Hámori Csaba (országos lista). ------------ az MSZP parlamenti csoportjának vezetője a Kelet-Európában megindult társadalmi változásokra utalt. Elmondotta: amikor a hatalom és a társadalom utcán zajló párbeszédét figyelhettük Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában, továbbá amikor a hatalmi téboly temesvári brutalitásáról értesültünk, széles körben tudatosult, hogy elsőrendű cél, érdek a magyarországi békés átmenet. Kedvező, hogy az áttörést, a négy évtizedes politikai rendszer lebontását és az új, demokratikus intézményrendszer kiépítését ezidáig nagy társadalmi megrázkódtatás nélkül tettük meg. Erre azért kerülhetett sor - vélekedett -, mert időben találkozott a társadalom igénye, a hatalom reformerőinek törekvése és a progresszív ellenzék szándéka. A kedvező változásokban közrejátszott, hogy a politika színpadán fellépő régi és új szereplőkben kellő önmérséklet volt, s hogy a folyamatok irányát, lényegét felismerve megkötötték a szükséges kompromisszumokat. Hasonló együttműködésre lesz szükség a közeljövőben is, amikor egy kritikus ponthoz ér társadalmunk. Ahhoz a szakaszhatárhoz, amelyik elérésekor a gazdaságot és az emberek megélhetését meghatározó ,,sebészi,, beavatkozást kell elkezdenünk. Az elmúlt napok parlamenti vitái is bizonyították - mondotta Hámori Csaba -, hogy mit jelent az, amikor a reformok hulláma átcsap abba a szférába, ahol az állampolgárok többsége a változásokból főként a hátrányokat érzi. Ezért, s mivel a jelenlegi Országgyűlés teljesítette történelmi hivatását, a képviselő a Parlament MSZP-frakciója nevében javasolta, hogy a legfelsőbb törvényhozó testület március 16-ával oszlassa fel önmagát, a választásokat pedig március 25-re írják ki. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (14. rész)
|
Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) a független képviselőcsoport -------------- nevében úgy vélekedett, hogy a Parlarment feloszlásáról a Ház falain belül kell dönteni, s nem lehet e kérdést - úgymond - kivinni az utcára. Mint mondotta, a független képviselőcsoport egyértelműen támogatja a Parlament feloszlására vonatkozó elnöki előterjesztést, s egyetért azzal, hogy a békés átmenet tekintetében kulcsfontosságú törvényjavaslatokat még tárgyalja meg a jelenlegi képviselőtestület. Fontosnak tartotta, hogy a megjelölt törvényjavaslatok mellett még mindenképpen ez a Parlament alkosson törvényt a képviselők jogállásáról, s ugyancsak határozzon a közszolgálati törvényről. Az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében Bánffy György ------------- (Budapest, 4. vk.) kifejtette: a nemzet vitathatatlan érdeke, hogy a bizonytalanság, az átmenet időszaka lerövidüljön, ezért támogatják a Parlament feloszlására vonatkozó javaslatot. Berecz János a parlament MSZMP-frakciójának képviseletében ------------ felszólalva támogatásáról biztosította a parlament feloszlásáról szóló tervezetet. Javasolta: az Országgyűlés járuljon hozzá a választások előbbre hozásához, és alkossa még meg azt a néhány törvényt, amely az ország működéséhez feltétlenül szükséges. Eke Károly (Csongrád m., 10.vk.), aki csütörtök hajnalban ---------- érkezett haza egy nemzetközi konferenciáról, friss élményei alapján arra hívta fel a törvényhozás figyelmét, hogy Magyarország ma a világ érdeklődésének középpontjában áll. Teljes mértékben egyetértett azzal a javaslattal, hogy mielőbb tűzzék ki a választásokat. Úgy vélte, ez szükséges ahhoz, hogy hazánk megkapja az oly szükséges támogatást, szimpátiát a világtól. Magyarországnak most azt kell megmutatnia, hogy képes az átmenetre, a demokrácia kiszélesítésére, beteljesítésére. Tájékoztatta arról is képviselőtársait, hogy az izraeli parlamentben - az ott járt magyar képviselők érdeklődő kezdeményezése nyomán - létrehozták a Kneszet magyar baráti csoportját. Viszonzásképpen a független képviselők csoportja csütörtöki ülésén a Magyar Országgyűlés izraeli baráti csoportjának megalakítása mellett foglalt állást. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 14:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (15. rész)
|
Balla Éva (Budapest, 46. vk.) szerint hazánk bel- és --------- külpolitikai helyzete a legnagyobb nyomatékkal alátámasztja, hogy feloszlassák az Országgyűlést, és kiírják mielőbb a választásokat. A nemzetnek valódi és tartós stabilitást csak a szabad választások adhatnak. A népszavazáson a lakosság aktív részvétele is bizonyította, hogy azt nem a szűk pártérdekek szolgálatának minősítették. Indítványozta, hogy a határozati javaslatban szereplő 1990. március 16-ai időpont helyett az Országgyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását. Több hozzászóló nem lévén ezután az elnöklő Fodor István lezárta a vitát. Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) emlékeztetett arra, hogy a név ---------- szerinti szavazás elrendeléséhez szükséges 50 aláírás összegyűlt, ezért azt külön vita nélkül el kell rendelni az elnöknek. A képviselők először Balla Éva indítványáról döntöttek, s elutasították azt a javaslatát, hogy az Országgyűlés már a mai nappal mondja ki feloszlását. Az elnöklő Fodor István ezután feltette a kérdést: egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés 1990. március 16-ával oszlassa fel önmagát. A kérdésre a képviselők egyenként, ABC-sorrendben, felállva válaszoltak, a jegyző név szerinti szólítására. A név szerinti szavazás eredményét Fodor István megbízott Házelnök jelentette be: az Országgyűlés 320 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimondja felszólását. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 14:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (16. rész)
|
Az elfogadott határozatban az Országgyűlés a köztársaság ideiglenes elnökének javasolja, hogy az alkotmány előírásainak megfelelően tűzze ki a képviselőválasztások időpontját. Felkéri az Országgyűlés megbízott elnökét, hogy a Minisztertanács elnökével együttesen tegyen javaslatot a Parlament hátralévő megbizatási idejének törvényalkotási programjára. Abban vegyék figyelembe, hogy a megalkotandó törvények biztosítsák az országgyűlési választások megfelelő előkészítését, az ország gazdasági működőképességének megőrzését és a kormányzás folyamatosságát. A határozat indoklása szerint az Országgyűlés a sarkalatos törvények megalkotásával a békés átmenet, a jogállam, a választások legfontosabb alkotmányos és törvényi feltételeit megteremtette. Az ország társadalmi, gazdasági helyzetének, megváltozott politikai viszonyainak ismeretében a Tisztelt Ház úgy ítéli meg, hogy az átmenettel járó feszültségek enyhítése érdekében a lehető legrövidebb idő alatt meg kell tartani a képviselőválasztásokat. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (17. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlásáról hozott döntés után visszatértek az ezt megelőző napirendi pont tárgyalására. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra Békesi László válaszolt. ------------- Utalva egy képviselői megjegyzésre kiemelte, hogy tényleg nem jelentéktelen költségvetési bevételeket szolgáló akcióról van szó. A javasolt lépéseknek ugyanis együttesen 18,3 milliárd forint a kihatása, s ha e lépéseket nem tennék meg, akkor a személyes jövedelmeket kellene 3 százalékkal tovább terhelni, vagy az átlagos árszínvonalat ugyanannyival növelni. A javaslat nem egyszerűen költségvetési ügy, hanem a fogyasztáskorlátozásnak egyik eszköze. A konkrét képviselői észrevételekre reagálva kiemelte: egyetért azzal, hogy környezetvédelmi szempontokból 10 százalékos adókedvezményt állapítsanak meg az ólommentes benzinre. Ugyancsak támogatta azt a képviselői javaslatot, hogy az egyes termékek fogyasztási adóját vagy meghatározott kulcsok szerint, vagy pedig tételesen állapítsák meg, megszüntetve együttes alkalmazásuk lehetőségét. Nem tudott viszont egyetérteni azzal az indítvánnyal, hogy a helyi közlekedés más formáitól eltérően központi ártámogatásban részesüljön a révátkelés. Azt azonban indokoltnak tartotta, hogy az adótörvény cikklistájában a háztartási tüzelőolajat elkülönítetten tüntessék fel, arra 0-10 százalék közötti adókulcsot megállapítva. Jövőre azonban a háztartási tüzelőolajra még maradna a nulla adókulcs, emiatt nem emelkedik az ára. Ezután határozathozatal következett. Először a módosító indítványokról döntöttek a képviselők, majd 172 egyetértő, 28 ellenző szavazattal, 45 tartózkodás mellett elfogadták a fogyasztási adókról és a fogyasztási árkiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 14:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)
|
Következő napirendi pontként az Országgyűlés megkezdte a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Az alap eddigi működését röviden áttekintve hangoztatta: a törvény korszerűen szabályozta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzését és felhasználását. Az alap céljai összhangban vannak az állam műszaki fejlesztési feladataival a fejlődő piacgazdaság körülményei között. Az alap képzési módja jól illeszkedik az új adórendszerhez, felhasználási rendje a törvény elfogadása óta fejlődött, így kisebb korrekciókkal lehetővé válik a további korszerűsítés. Az alap a nemzetközi irányzatokhoz igazodó, nemzetgazdaságilag fontos, a vállalkozók közvetlen érdekeltségét, kockázatvállalási, illetve finanszírozási képességét meghaladó műszaki fejlesztési akciókhoz járul hozzá. Segíti az ígéretes kutatási eredmények gyors hasznosítását, infrastrukturális jellegű műszaki fejlesztéseket finanszíroz. Az alap az állami programok súlyának csökkenésével fokozott figyelmet fordít a vállalkozói kezdeményezések felkarolására, pályázati alapon. Különösen az exportorientált műszaki fejlesztési akciókat és a kisvállalkozások innovációs tevékenységét támogatja, együttműködve a különféle pénzintézetekkel. Az alap idei felhasználásáról a kormány jövőre részletesen beszámol az Országgyűlésnek. A törvény módosítása most mindenekelőtt azért vált szükségessé, hogy a befizetésekre, illetve a kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket hozzáigazítsák a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításához. Kisebb korrekciókat tesznek szükségessé már most az alap működése során eddig szerzett tapasztalatok is. A módosítást indokolja az is, hogy a jövő évi költségvetés összeállítása során felmerült annak igénye: a Minisztertanács által 1985-ben létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap és az 1988-ban létrehozott Felsőoktatási Fejlesztési Alap összesen 1 milliárd 850 millió forintot kitevő állami finanszírozása alól a költségvetést jövőre a Központi Műszaki Fejlesztési Alap tehermentesítse. Geleji Frigyes azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy hagyja jóvá ezt a megoldást, oly módon, hogy a két alap jövő évi céljaira egyszeri, a törvénymódosításban meghatározott összeget hagyjanak jóvá. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (19. rész)
|
Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) a tudománypolitikai --------- és műszaki-fejlesztési bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap finanszírozására a kormány a korábbi években kötelezettséget vállalt, s ennek alapján több évre szóló kutatási szerződéseket kötöttek meg. Jövőre a szerződésekben megfogalmazott munkák elvégzéséhez 1 milliárd 160 millió forintra lenne szükség. Ennek hiányában a kutatások nem folytatódhatnak. Ez 4,5-5 ezer egyetemi oktatót és akadémiai kutatót érintene, s visszavetné azt a folyamatot, amely a gazdaság dinamizálására irányult. A bizottság a vita során arra az álláspontra jutott, hogy a kényszerhelyzet egyedi megoldásokat kíván, de ezt nem lehet gyakorlattá tenni. Mivel más reális megoldás nincs, javasolja az Országgyűlésnek: 1990-ben egyszeri esetként járuljon hozzá, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapra 1 milliárd 160 millió forintot és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapra 690 millió forintot bocsásson rendelkezésre a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból. A bizottság ugyanakkor felkéri a kormányt, hogy 1990-ben - összhangban az államháztartási törvénnyel - mielőbb terjessze az Országgyűlés elé az OTKA-nak és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapnak a Központi Műszaki Fejlesztési Alaptól elkülönített finanszírozására vonatkozó törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:38
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (20. rész)
|
Mivel e napirendi ponthoz sem a képviselők, sem pedig a parlamenti bizottságok nem nyújtottak be előzetesen módosító indítványt, a törvényjavaslat általános és részletes vitájában mindössze egyetlen képviselő kért szót. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) azt kifogásolta: nem kapott ----------- választ arra a javaslatára, hogy a folyamatban lévő kutatásokra a pénzt a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból biztosítsák a jövő évre, azzal, hogy ezt az összeget majd 1991-ben visszapótolják. Ezt úgy értelmezte, hogy arra ezek szerint az illetékesek nem tudnak garanciát adni. Ugyanakkor hangsúlyozta: a tudományos körök igénylik az Országos Tudományos Kutatási Alap fenntartását. Hasonló a helyzet a Felsőoktatási Fejlesztési Alap esetében is, ezért kérte a kormányt, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter is készítsen törvénytervezetet a témában. A felszólalásra a beterjesztő Geleji Frigyes nem kívánt reagálni. Ezután a képviselők döntöttek arról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió forintot kell átadni. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi IX. törvény módosítását általánosságában is elfogadták. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:39
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (21. rész)
|
Ezután a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, ----------- hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. Emlékeztetett arra, hogy a Parlament éppen egy évvel ezelőtt döntött a Magyar Posta államigazgatási jogkörének megszüntetéséről. Azóta is folynak a munkálatok, hogy a többszörösen monopolhelyzetben lévő hatóságból a postai tevékenységek lehető legtöbb területén versenyhelyzetben lévő szolgáltató váljék. Cél az is, hogy mihamarabb megoldódjék a gazdaság egészét és a lakosság döntő többségét sújtó kritikus telefonhelyzet. E célok megvalósításához csak teljes körű törvényi szabályozás adhat megfelelő környezetet - hangoztatta a miniszter. Ennek keretében le kell bontani a felesleges állami beavatkozások körét, segíteni kell a szolgáltatás fejlesztése érdekében szükséges piacépítést, s egyidejűleg meg kell erősíteni a nemzeti és közösségi értékeket és érdekeket védő jogi garanciákat. Ennek a témának politikai összefüggései is vannak, ezekről majd az előkészületben lévő sajtótörvény hivatott rendelkezni. A korszerű szemléletű postatörvény tervezete már elkészült, szakmai és társdalmi vitája is megkezdődött, parlamenti jóváhagyására várhatóan a jövő év első felében kerülhet sor. Az új törvény megalkotásáig sem késlekedhet azonban a gyorsított távközlés-fejlesztési program induló feltételeinek megteremtése. Egyik ilyen feltétel, hogy a Minisztertanács állásfoglalása alapján 1990. január 1-jétől a Magyar Posta három különálló - postai, távközlési és műsorszóró - államigazgatási vállalattá alakul. Ez azonban önmagában még nem elegendő a távközlési program megvalósításához, hiszen ehhez igen nagy tőkére is szükség van. A számítások szerint a finanszírozási lehetőségektől függően 5-10 év közötti időszak alatt 370 milliárd forint értékű beruházást igényel a program, s ennek eredményeként 2 millió új főállomás létesül a hozzá kapcsolódó korszerű szolgáltatásokkal. Ez a jelenlegi ellátás megháromszorozódását jelenti. Ehhez - csekély mértékű állami szerepvállalást feltételezve - jelentős hazai és külföldi vállalkozói tőke bevonása szükséges. Ennek azonban az a feltétele, hogy oldódjék a Magyar Posta, illetve az egyik jogutódja, a Távközlési Vállalat tulajdoni és tevékenységi monopóliuma, s ez az, amire a jelen törvénymódosítási javaslat is irányul. A miniszter utalt arra, hogy a törvénymódosítási javaslatot elfogadta az Országgyűlés építési és közlekedési, valamint az ipari és a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Kérte, hogy ehhez az Országgyűlés is adja jóváhagyását. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:40
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)
|
A soros elnök tájékoztatásként bejelentette, hogy az ipari bizottság az előterjesztést megtárgyalta, s annak elfogadását ajánlja, bizottsági előadót azonban nem kívánt állítani. Mivel a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat, az elnök indítványára a képviselők elfogadták, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytassák le. A vitában senki nem kért szót, így a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 230 egyetértő szavazattal a törvénymódosító javaslatot elfogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a -------------- nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény előkészítéséről. Tájékoztatójában elmondta, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megoldására kétféle lehetőség van: az egyik a jelenlegi jogi szabályozás keretein belül képzelhető el, míg a másikhoz szükséges az alkotmány módosítása. Az első javaslat-tervezetet részletezve a miniszter rámutatott: a nemzetiségi jogok védelmére egy biztost választhatna meg az Országgyűlés, s emellett - az ügyrend módosításával - a nemzetiségi szövetségek képviselői állandó meghívottként résztvevői lennének a parlamenti üléseknek. Ugyanakkor a köztársasági elnök mellett létrejönne a nemzetiségi érdekek védelmére egy nemzetiségi tanács. A másik - már alkotmánymódosítással járó - javaslat lényege az, hogy a nemzetiségi szövetségek intézményesen delegálnának képviselőt a Parlamentbe - mondta Horváth István. Hozzátette: ezzel párhuzamosan szükséges lenne törvényt alkotni a nemzetiségi országgyűlési képviselőkről is. A belügyminiszter végezetül elmondta, hogy a nemzetiségi szövetségekkel folytatott konzultációk során a szövetségek képviselői egyértelműen csak az utóbbi, tehát az alkotmánymódosítással együttjáró javaslatot tartották elfogadhatónak. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:41
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (23. rész)
|
Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) egyetértett azzal a ------------- javaslattal, hogy a hazai nemzetiségeknek hivatalból legyenek képviselőik a Parlamentben. Ennek jogi szabályozását az alkotmány módosításával javasolta megoldani. Kifogásolta viszont: arra a javaslatára, hogy az egyházak képviselői ugyanilyen módon lehessenek jelen az Országgyűlésben, nem kapott választ a belügyminisztertől. Horváth István erre reflektálva elmondta, hogy a kérdésben kikérték az egyházak véleményét, de nem tartanak erre igényt. Ezt követően Fodor István bejelentette: a belügyminiszter elkészítette és a képviselők elé terjesztette a november 26-ai népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról szóló beszámolót. Azt a Parlament 237 igenlő, 4 ellenző szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. A népszavazás eredményéről szóló országgyűlési határozat-tervezetet pedig 237 egyetértő, 1 elutasító szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (24. rész)
|
Az elnöklő Fodor István emlékeztetett arra, hogy a november 26-ai népszavazás eredménye hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök választásának kitűzéséről szóló országgyűlési határozatot. Mint emlékezetes, a Parlament az elnökválasztással azonos időpontra népszavazást rendelt el a Magyar Köztársaság címeréről. Mivel az elnökválasztás elmarad, csak a címer kérdését lehetne népszavazásra bocsátani. Ennek elkerülésére a jogi bizottság határozattervezetet készített a Parlament számára a korábbi országgyűlési határozat visszavonására. A törvényhozás vita nélkül elfogadta a visszavonásról szóló határozatot. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.) az MSZP parlamenti csoportja ---------- nevében indítványt nyújtott be a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására. A jogi bizottság megtárgyalta a képviselő indítványát, s úgy foglalt állást, hogy a törvény módosítását ez az országgyűlés már ne tűzze napirendre. Huber Jenő egyetértett a jogi bizottság határozatával, ezért javaslatát nem is bocsátották szavazásra. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványt --------------------- nyújtott be az egészségügyi törvény 90. szakaszában foglalt rendelkezés módosítására. Törvénymódosító indítványát indokolva a képviselő utalt arra, hogy az 1972. évi II. törvény 90. paragrafusa az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete etikai bizottságai kezébe adta az orvosetikai ügyek intézését. Azonban a Magyar Orvosi Kamara megalakulásával az európai jogszokásokhoz hasonlóan a kamara szeretné az ilyen ügyek intézését kezébe venni. A képviselő úgy vélte, ez mindenképpen indokolt, hiszen a kamara orvosetikai bizottságai minden bizonnyal nagyobb szakmai kompetenciával rendelkeznek. A Magyar Orvosi Kamara tekintélyének erősítése érdekében dr. Karácsonyi Sándor a törvényhozás támogatását kérte módosító indítványához. Indítványát egyébként a szociális és egészségügyi bizottság támogatta, a jogi bizottság pedig tudomásul vette. A módosító törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett hozzászólásra, a Parlament az indítványt elfogadta. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 15:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (25. rész)
|
Rátérve a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására, elsőként Biacs Péter (Budapest, 30. ----------- vk.) terjesztette elő önálló indítványát. Az Országgyűlés élelmiszeripari szektorának húsz képviselője nevében javasolta, hogy módosítsák a törvénynek az élelmiszeripari vállalatokra vonatkozó hátrányos rendelkezését. A törvény szerint ugyanis a mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari ágazatba sorolt részvénytársasággá átalakuló vállalatok tervezett alaptőkéjének 50 százaléka erejéig, befizetés nélkül, meghitelezett részvényt igényelhetnek. Az átalakuló vállalat részvényeit az átalakulást megelőző öt év átlagában elért forgalmi részesedés arányában kell felajánlani az érintett gazdálkodó szervezetek részére. A képviselő kifejtette: az élelmiszergazdaság szinte minden ágazatát alacsony tőkehatékonyság jellemzi. Így külső tőke bevonására - az eddigi tapasztalatok szerint - csak korlátozott körben, vagy pedig a vagyon jelentős leértékelése révén van lehetőség. Azok a szervezetek pedig - elsősorban szövetkezetek és állami gazdaságok - amelyek e vagyonnal szoros üzleti kapcsolatban állnak, és a vagyon eredményes működésében érdekeltek - nem rendelkeznek elegendő szabad tőkével ahhoz, hogy a részvényeket, üzletrészeket megvásárolják, s ezzel enyhítsenek az élelmiszeripar forráshiányán. A meghitelezett ideiglenes részvény intézménye e célokat kívánta szolgálni, ám a megvalósítás jelenlegi módja, az ingyenes részvény sok kedvezőtlen hatással jár. Ezek közül az egyik legfontosabb: az ágazat jövedelmezőségi viszonyai mellett 10-20 évbe is beletelik, amíg az osztalékból a részvénytulajdonosok is kaphatnak, s ez nem nevezhető valódi érdekeltségnek. Ez pedig a részvénytársaság csődjét vetíti előre, hiszen az alapanyagot termelő részvényesek a felvásárlási árak növelésében érdekeltek, nem pedig a részvénytársaság nyereségében, amelyet az állam ugyanis teljes egészében elvon még hosszú évekig. Ez a megoldás megkérdőjelezheti - mint arra most már konkrét tapasztalatok is utalnak - a külföldi tőke bevonásának lehetőségét. Kizárólagos tulajdonosi igényt teremt a piac egyes kiválasztott szereplői számára, s ezzel a törvény - eredeti szándékától eltérően - nem a versenysemlegesség alapján közelíti meg a tulajdonreformot. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 16:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (26. rész)
|
A megfelelő konstrukció az lenne - mondotta Biacs Péter -, ha az átalakulási törvény vételi elsőbbséget biztosítana a termelők számára az összes részvény 50 százaléka erejéig, de egyebekben a megszerzett részvények minden tekintetben úgy funkcionálnának, mint normális részvények, azaz: a részvényeket meg lehessen vásárolni, a tulajdonost illesse meg az osztalék, és a részvények korlátozás nélkül legyenek forgalmazhatók, forgathatók, eladhatók. Hozzátette: a törvény módosításával egyidejűleg intézkedni kell különböző, indokolt kedvezmények - például a részletvásárlás vagy alacsonyabb kamatú hitel - biztosításáról. Ezzel elérhető lenne, hogy a részvények tulajdonosai valódi, az osztalékban és az árfolyam növekedésében érdekelt tulajdonosok legyenek. A közös indítványt összefoglalva kérte: helyezzék hatályon kívül az 1989. évi XIII. törvény 30. paragrafusa 4. bekezdését, nehogy 1990. január 1-jétől visszafordíthatatlan lépéseket tegyenek a vállalatok. Kérte továbbá, hogy a vagyonalapról és a vagyonvédelemről szóló előterjesztésével egyidejűleg adjon a Minisztertanács vagy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatást az élelmiszeripari vállalatok átalakulásának elősegítését célzó pénzügyi preferenciákról, így a részletfizetésről, az adókedvezményekről, a kamatmentes, vagy a kedvezményes kamatozású hitelekről. A soros elnök javaslatára az általános és a részletes vitát együttesen folytatták le. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 16:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (27. rész)
|
Eleki János (Békés m., 7. vk.) szerint a magyar mezőgazdaság ------------ kívánt korszerűsítése is komoly veszélybe kerülhet, ha az Országgyűlés elfogadja Biacs Péternek az átalakulási törvény módosítására vonatkozó javaslatát. Ez a törvénymódosító indítvány ugyanis nem más, mint a korábban létrehozott monopóliumok védelme, illetve átmentése. Ez a visszarendeződés csak egy szűk élelmiszeripari vezetői réteg érdekeit szolgálná. Indoklásként kifejtette: hosszú időn keresztül megszokták ezek a monopóliumok saját felsőbbrendűségüket, azt, hogy az általuk diktált szerződések alapján vihetik el a termelők termékeit, mintha még ma is a rossz emlékű beszolgáltatás működne. A módosító javaslat hosszú távra ismét elszakítaná a termelői társadalmat az élelmiszeripartól, miközben a korszerű gazdasággal rendelkező országokban már több évtizede az élelmiszergazdaság szerves egységet alkot. Nálunk azonban még nincs valódi élelmiszergazdaság, csak mezőgazdasági termelés, és ettől érdekeltségében eltérő élelmiszeripar. Ez a helyzet nem felel meg sem a termelőknek, sem a fogyasztói társadalom érdekeinek. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) kijelentette: helyesli ------------------- az élelmiszergazdasági integráció kialakítását, hiszen az megteremti az azonos mértékű érdekeltséget, s elősegíti a fogyasztókat érintő minőségjavítást. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az integráció ne külső beavatkozás hatására jöjjön létre, hanem a világ sok országában már jól bevált módon, s a piac igényei szerint. Rámutatott arra is, hogy az átalakulási törvény egyes rendelkezései - mint például a meghitelezett részvény fogalma - nehezíti az élelmiszeripari vállalatok korszerűsítését. Megfontolandónak tartotta, hogy egy olyan ország, mint a jelenlegi nehéz helyzetben lévő magyar állam, térítés nélkül lemondjon tulajdonáról. Varga János (Tolna m., 6. vk.) mint maga is egy termelőüzem ----------- vezetője, jónak és időtállónak találta a törvényi rendelkezéseket, ezért nem javasolta ezek megváltoztatását. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 16:43
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (28. rész)
|
Ugyancsak helytelenítette a tervezett törvénymódosítást Csipkó ------ Sándor (Bács-Kiskun m., 20.vk.), aki hangsúlyozta: a jövő mezőgazda- ------ sági szerkezetének is az felel meg a legjobban, ha a feldolgozóipar hatókörébe vonja a termelőket és az egyéni gazdálkodókat is. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy a múlt heti TOT-közgyűlés határozatban kérte a Parlamentet, hogy ne módosítsa a korábban megalkotott törvényt. Bognár József (országos lista) úgy foglalt állást, hogy a ------------- vitában addig elhangzott vélemények mindegyikében van igazság, hiszen a magyar élelmiszeripar túlcentralizált, a sokáig érvényben volt begyűjtési rendszer miatt kivételezett helyzetet élvezett, a mezőgazdaság pedig ugyancsak régóta elégedetlen a termékeiért kapott árakkal. S miközben jogos a magasabb felvásárlási árak iránti igénye, az semmiképpen sem támogatható, hogy az áruk végül három-négyszeres áron kerüljenek a fogyasztókhoz. Mint mondotta, a felvásárló kereskedelmi szervezet jelenlegi állapotát, munkájának elégtelenségét is figyelembe kell venni egy kiegyensúlyozott döntés kialakításához, ezért azt javasolta, utalják vissza e javaslatot az illetékes országgyűlési állandó bizottságokhoz, újbóli, alapos vizsgálatra. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ugyancsak ezt a megoldást ------------- támogatta, javasolva, hogy most ne döntsön a Tisztelt Ház ebben az ügyben. Miként rámutatott, indokai nem elsősorban szakmaiak, hanem inkább szubjektívek. Eleki János ugyanis - fogalmazott a képviselő - ,,a sztálinista gazdasági modell visszatértének veszélyéről, a monopóliumok átmentésének szándékáról szónokolt,,, ám szakmai érveket nem hozott fel az indítvány ellen. S az ő szájából ezek az állítások nem hitelesek - folytatta -, hiszen felvetődik a kérdés: vajon a TOT mikor lépett fel hathatósan a zöldségmaffia, a monopóliumok ellen, képviselte-e megfelelően a termelők, köztük az egyéni gazdák érdekeit. (Mint ismeretes, Eleki János a TOT, illetve utódszervezetének a főtitkári tisztét tölti be.) Király Zoltán úgy összegezte véleményét, hogy az egyéni termelők érdekei, azok képviselete nem kapott hangot ebben a vitában, s ezért sem javasolta az indítvány szavazásra bocsátását. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 16:44
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (29. rész)
|
Biacs Péter - mint a napirendi pont előterjesztője összegezve a vitában elhangzottakat - egyetértett azzal, hogy javaslata visszakerüljön a parlamenti bizottságokhoz. Ám hozzátette azt is, hogy a mezőgazdasági bizottság már tárgyalta az indítványt, s arról határozatképtelenség miatt nem tudott állást foglalni. Emlékeztetett arra is, hogy a terv- és költségvetési bizottság - mindössze egyetlen ellenszavazattal - támogatta annak idején az indítványt. Ezzel együtt felhívta a törvényhozás figyelmét; hogy január 1-jétől a gabona-, malom és takarmányforgalmi vállalatok átkerülnek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz. Ezzel megindulhat egy olyan átalakulás, amellyel kapcsolatban neki és az indítványt támogató képviselőtársainak fenntartásai vannak. Ha a Parlament most nem szavaz a módosítás ügyében, akkor zöld utat ad a kifogásolt átalakulásoknak. Biacs Péter ezért azt kérte, hogy amíg az indítványt a bizottságok tárgyalják, addig a MÉM függessze fel ezen vállalatok átalakítását. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált ------------ Biacs Péter szavaira. Hangoztatta: kormánydöntés alapján január 1-jétől sor kerül a gabonaipar decentralizálására. A kormány döntött arról is, hogy az átalakulási törvény szellemében hajtsák végre a gabonaipar átalakítását. Erre március után, a Gabonaipari Tröszt idei mérlegének elkészülte után kerül sor. Jelenleg olyan nagy a különbség megyénként az egyes vállalatok leterheltségében, működőképességében, hogy a terhek kiegyenlítése központi intézkedést kíván. Hütter Csaba véleménye szerint csak haszon származhat abból, ha a legnagyobb mezőgazdasági alapanyagtermelő terület, a gabonagazdaság közvetlenül kapcsolatba kerül a feldolgozóiparral, azon keresztül a piaccal, a világpiaccal. Elmondta azt is, hogy a MÉM-nek szándékában áll az exportjog teljes decentralizálása is, a kiviteli lista megtartása mellett. Mindezek alapján a miniszter javasolta, hogy az átalakulási folyamatot ne függesszék fel - mint azt Biacs Péter javasolta -, egyébiránt célszerűnek tartotta, hogy az átalakulási törvény vitatott passzusát a bizottságok újra tekintsék át. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy Biacs Péter indítványát kiadják az illetékes bizottságoknak, és a Parlament januárban napirendjére tűzi a témakört. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (30. rész)
|
A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés. Elsőként az ügyrendi bizottság tisztségviselőit választotta meg. A bizottság elnöke Filló Pál, titkára Sebők János lett, Király Zoltánt pedig a testület tagjának választották meg. A Parlament egyetértett a Bokor Imre: ,,Kiskirályok mundérban,, című könyve valóságtartalmának kivizsgálására létrehozott honvédelmi vizsgálóbizottság feladataival. A bizottság elnökének Raffay Ernőt, tagjainak pedig Dobos Ferencnét, Gyuricza Lászlót, Kenyeres Árpádot, Király Ferencet, Kovács Mátyást, Reidl Jánost, Sebők Jánost, Tallóssy Frigyest, Tóth Antalt, Tóth Ilonát és Varga Lajost választotta meg. Az Országgyűlés döntött a Budapest-Bécs világkiállítást ellenőrző ideiglenes bizottság összetételéről is. Ennek tagjai: Tarjáni Tibor, Géczi István, Hellner Károly, Varga Imre, Kárpáti András, Gregor Péter, Nemes Tamás, Devcsics Miklós, Morvay László, Bodonyi Csaba, Kiscelli László, Zsigmond Attila és Kovács Károly lettek. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (31. rész)
|
Az ülésszak végéhez közeledve a törvényhozás elfogadta az ügyrendi bizottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról. A dokumentum szorgalmazza, hogy a sarkalatos törvényekkel összhangban módosítsák a házszabályokat. Mivel az Országgyűlés még hátralévő munkaprogramjában már nincs lehetőség egy új házszabályt kidolgozni, ezért ez a módosítás csupán a legszükségesebb változtatásokra terjed ki. Ezt követően a képviselők - az MSZP parlamenti frakciójának kezdeményezésére - megemlékeztek a 45 esztendővel ezelőtt Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlésről, majd Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kért szót. Bejelentette, -------------- hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megszűnésével a Minisztertanács összetételében is változás történik, hiszen a KNEB elnöke, illetve elnökhelyettese miniszteri, illetve államtitkári rangban állt. Ezek után a képviselők elfogadták annak az ad hoc bizottságnak az összetételét, amely a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítéléséről hivatott dönteni. A bizottság megválasztását követően Raffay Ernő (Csongrád m., 1.vk.) tolmácsolta ----------- az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának állásfoglalását, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a Belügyminisztériumban fontos iratokat, dokumentumokat semmisítenek meg. Mint a képviselő rámutatott: ezek az iratok elsősorban az ellenzék tevékenységével, illetőleg a magyarországi hírszerzéssel kapcsolatosak. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (32. rész)
|
Horváth István belügyminiszter - Raffay Ernő szavaira válaszolva - -------------- leszögezte: valamennyi állami szervnél, így a Belügyminisztériumban is az érvényes állami szabályok szerint selejtezik az iratokat. A belügyminisztérium szervei minden esetben e szabályok betartásával járnak el. Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak az ellenzéki demokraták ------------ képviselőcsoportjának tiltakozására reagált. Mint mondotta, az MSZP nehéz körülmények között tesz kísérletet arra, hogy az 1945 utáni munkásmozgalom archív anyagát, dokumentumait biztonságba helyezze. Ezzel együtt zajlik a párt irattári anyagainak rendezése is - tette hozzá -, s rámutatott, hogy különbséget kell tenni az utókor szempontjából értékes archív dokumentumok és az értéktelen irattári anyagok között. Mindazonáltal az MSZP felajánlja: az irattárosai által zúzdába küldendőnek ítélt anyagokat zárolják, és az arra igényt tartóknak átadják, ám azok további tárolására - helyszűkében - nincs módjuk, hiszen a párt helyiségeinek legnagyobb részét ez év végéig leadja. Ezt követően egy újabb témával foglalkoztak a képviselők: dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) indítványát elfogadva ------------------- támogatásukról biztosították a Drogmentes Élet Alapítványt. A képviselőnő beszámolt arról, hogy az alapítvány a világ 80 országának alkohol- és kábítószerellenes szervezeteit fogja össze. Célja a káros szenvedélyek világméretű terjedésének visszaszorítása, a szenvedélybetegségek megelőzése, az e téren szerzett tapaszatalatok hasznosítása, a betegek kezelésének, rehabilitációjának segítése. Az alapítvány irodáját Budapesten hozzák létre. Az indítvány értelmében a magyar Országgyűlés felhívással fordul a világ parlamentjeihez: csatlakozzanak e nemes célok segítségéhez. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:11
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (33. rész)
|
Az ülésszak végén Németh Miklós miniszterelnök kért szót. ------------- A kormány nevében köszönetet mondott a képviselőháznak, mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy van jövő évi költségvetése az országnak. - Megértem azokat is - mondotta -, akik nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak. A neheze még előttünk van. Tudnunk kell, hogy a szavazással csak az első lépést tettük meg egy olyan úton, amely kikerülhetetlen az ország számára. Bízom abban, hogy népünk, társadalmunk - azok is, akiknek most a kormány és az Önök döntésével az egyes intézkedéseink révén a zsebébe nyúltunk - megértéssel, ha nem is tapssal fogadják döntésünket. Az előttünk álló 1990-es év a legnagyobb vizsga éve lesz Magyarország számára, mert magunknak és a világnak két dolgot mindenképpen bizonyítanunk kell: az egyik, hogy a demokráciába demokratákként érkezünk, és úgy is fogunk viselkedni, vagyis mindenképpen biztosítjuk a szabad választásig a békés átmenetet. A másik: a gazdaságot működőképes állapotban kell és lehet is tartani. Ehhez Önök a döntésükkel megadták az esélyt, a többi a kormány és az illetékes állami szervek dolga. Remélem és bízom benne, hogy e másik követelmény végrehajtása, bár feszültségekkel és gyötrelmekkel teli lesz, mégis megértésre fog találni. - Kérem, hogy ahogyan itt és most a megajánlásban, úgy a végrehajtásban is segítsenek bennünket - mondotta a kormány elnöke, kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új évet kívánva a képviselőknek, honfitársainak. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka - amelyen felváltva elnökölt Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné - befejezte munkáját. Az önmaga feloszlását jövő március 16-ára kimondott testület azonban még folytatja törvényalkotó tevékenységét; a következő ülésszakra - mint Fodor István szavaiból kitűnt - előreláthatólag január 23-án kerül sor. X X X
1989. december 21., csütörtök 17:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (34. rész) - Dió 1.
|
Az Országgyűlés decemberi ülésszaka negyedik munkanapjának eseményei dióhéjban: A világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának zárónapja csütörtökön. A külügyi bizottság dokumentumához két képviselő, Márk György (országos lista) és Berecz János, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fűzött megjegyzést. A képviselők döntő többséggel elfogadták az Országgyűlés dokumentumaként a felhívást. Ezután, visszatérve az ország jövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására, Békesi László pénzügyminiszter válaszolt a szerdai vitában elhangzottakra. Az Országgyűlés a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta az 1990. évi költségvetésről szóló törvényt. Ugyancsak elfogadták a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támogatásáról szóló határozatot. A tárgysorozat egy újabb pontjával, a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az ülésszak. A törvényjavaslathoz Békesi László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést. Az általános vitában felszólalt: Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) és Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.). A vitában elhangzott módosító javaslatok szakbizottsági véleményezése közben rátértek egy újabb napirendi pont, az Országgyűlés megbizatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat megtárgyalására. A javaslatot Fodor István megbízott házelnök terjesztette elő. A vitában felszólalt: Hámori Csaba (országos lista, az MSZP parlamenti csoportjának vezetője); Sasvári József (Komárom m., 8. vk., a független képviselőcsoport nevében); Bánffy György (Budapest, 4.vk.), az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében; Berecz János, a parlament MSZMP-frakciójának képviseletében; Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.). A képviselők ezután elutasították Balla Éva indítványát arról, hogy az Országgyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (35. rész) - Dió 2.
|
A képviselők név szerint szavazva döntöttek arról - 320 igen szavattal, 2 tartózkodás mellett -, hogy 1990. március 16-ai hatállyal az Országgyűlés kimondja feloszlását. E határozat után visszatértek a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalására; a vitában elhangzottakra Békesi László válaszolt. Az Országgyűlés 172 egyetértő, 28 ellenző szavazattal, 45 tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután megkezdődött a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.), a tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság előadójaként mondott véleményt az előterjesztésről. A vitában Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) kért szót. Ezután a képviselők döntöttek arról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió forintot kell átadni. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítását általánosságban is elfogadták. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A témakört az illetékes szakbizottság megtárgyalta, bizottsági előadót nem kívánt állítani. Az Országgyűlés vita nélkül, 230 egyetértő szavazattal a törvénymódosító javaslatot elfogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény előkészítéséről. A vitában felszólalt Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők elfogadták a belügyminiszter által írásban beterjesztett beszámolót a november 26-ai népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról, illetve a népszavazás eredményéről szóló országgyűlési határozat-tervezetet. A törvényhozás ezután vita nélkül elfogadta a Magyar Köztársaság címeréről elrendelt népszavazás visszavonására vonatkozó határozatot. Ugyancsak észrevétel nélkül fogadták el dr. Karácsony Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványát az egészségügyi törvény egy rendelkezésének módosításáról. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:58
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (36. rész) - Dió 3.
|
Ezután Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) önálló indítványként terjesztette elő a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. A vitában felszólalt: Eleki János (Békés m., 7. vk.); Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.); Varga János (Tolna m., 6. vk.); Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Bognár József (országos lista); Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.); A vitában elhangzottakat a napirendi pont előterjesztője, Biacs Péter összegezte. Ugyancsak ehhez a témakörhöz szólt hozzá Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ezután az Országgyűlés úgy határozott, hogy Biacs Péter indítványát kiadják az illetékes parlamenti bizottságoknak, és az Országgyűlés januárban ismét napirendjére tűzi azt. A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés. Megválasztotta az ügyrendi bizottság tisztségviselőit; elfogadta a honvédelmi vizsgáló bizottság feladatairól szóló határozati javaslatot, s döntött a bizottság elnökének személyéről, s tagjairól is, majd határozott a Budapest-Bécs Világkiállítást ellenőrző ideiglenes bizottság összetételéről. A képviselők elfogadták az ügyrendi bizottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról, majd az MSZP parlamenti frakciójának kezdeményezésére megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlésről. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter bejelentést tett a Minisztertanács összetételében bekövetkezett változásról, ezután a képviselők döntöttek a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának odaítélésével foglalkozó ad hoc bizottság összetételéről. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében - információikra hivatkozva - tiltakozott az ellen, hogy a Belügyminisztériumban az ellenzék tevékenységével, illetve a magyarországi hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat semmisített meg. Horváth István belügyminiszter erre reagálva visszautasította a vádakat, majd Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak reagált az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának észrevételeire. (folyt. köv.)
1989. december 21., csütörtök 17:59
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (37. rész) - Dió 4.
|
Ezt követően dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) indítványára a képviselők támogatásukról biztosították a Drogmentes Élet Alapítványt. Az ülésszak végén Németh Miklós kormányfő mondott köszönetet a képviselőháznak. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka befejezte munkáját. (MTI)
1989. december 21., csütörtök 18:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|