Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 22.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Megjegyzések az önkormányzati törvény vitájához

"... elfogadható önkormányzati törvényhez - földtörvény kell Ugyanez vonatkozik az önkormányzatok területén található, nem mezőgazdasági ingatlanokra és egyéb vagyontárgyakra. Ahhoz, hogy az önkormányzatok működhessenek, a földtörvényen kívül elengedhetetlenül szükséges a tulajdonreform alapelveinek tisztázása is. Feladataik ellátáshoz községeknek és a városoknak adóra is szükségük van. Tisztázni kell, hogy milyen adó kivetésére és felhasználására lesz joguk az önkormányzatoknak. Vagyis: ki kell dolgozni az államháztartási törvényt és az adórendszeren belül ki kell jelölni a helyi adók és az ingatlanadók helyét, nagyságát és kivetésének módját. "

Sajtótájékoztató az uránbánya bezárásáról (1. rész)

1989. szeptember 27., szerda - A hazai uránbányászat megszüntetésével kapcsolatos legutóbbi kormánydöntésről tájékoztatták az újságírókat szerdán, az Ipari Minisztériumban. Horváth Ferenc ipari miniszter hangsúlyozta: az uránbányászat állami támogatásának összege már 1988-ban elérte a 3 milliárd forintot, idén pedig 2,8 milliárd forint lesz. A gazdaságossági vizsgálatok szerint a termelés fenntartása 1995-ben már 4 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek.

Az 1980-as évtizedben - a kedvezőtlenebb bányaművelési
viszonyok, a termeléshez használt eszközök, anyagok, az energia
árának, s a munkabérek növekedése miatt - vált egyre
gazdaságtalanabbá ez a korábban nyereséget biztosító tevékenység. Az
urán világpiaci ára is csökkenő tendenciájú, így más országokban is
leállítják a hasonlóan nagy költséggel üzemeltethető bányákat.

    A bánya bezárása nem érinti a Paksi Atomerőmű
fűtőanyag-ellátásának biztonságát. Az ütemezéssel kapcsolatban
rámutatott: az előkészített területekről mindenképpen ki kell
termelni az ércet, s ez körülbelül 1 évig tart. Ezek szerint 1990.
év végétől kezdődhet meg a bezárás, ami több éves munka. A bezárás
ütemezéséhez egyébként jövő év elejéig dolgozzák ki a részletes
műszaki-gazdasági tervet. A további feltáró, fejlesztő tevékenységet
azonban már most leállították.

    A kormány döntése alapján a szakértők megvizsgálták: alkalmas-e
a bánya az eredetileg Ófalu mellé szánt atomerőművi hulladék
elhelyezésére. Ezek a kutatások körülbelül egy évet vesznek igénybe.
Az itteni hulladék-elhelyezés javítaná a bányabezárás gazdasági
mutatóit, s biztosítaná a terület további alapos felügyeletét,
valamint hozzájárulna a munkahelyteremtéshez is. A területet figyelő
monitoring-rendszer fenntartása - és ez évenként több száz millió
forint kiadást jelent - akkor is indokolt, ha nem kerül ide a paksi
hulladék. A bányabezárás néhány évig még az eddigieknél is nagyobb
terhet jelent a költségvetésnek, várhatóan csak 1992 után csökkennek
a kiadások. (folyt.köv.)


1989. szeptember 27., szerda 17:23


Vissza »


Sajtótájékoztató az uránbánya bezárásáról (2. rész)

A foglalkoztatási gondok megoldását célzó intézkedésekről Halmos
Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott
tájékoztatást. A kormány 1990-re 1 milliárd forintos foglalkoztatási
csomagtervet hagyott jóvá, s ebből 500 millió forintot az új
munkahelyek létesítésére szánnak. Az összeg felosztásáról,
felhasználási módjáról a néhány napon belül megalakítandó Regionális
Egyeztető Fórumon döntenek majd. E fórum munkájában részt vesznek az
érdekelt megyék, vállalatok, szakszervezetek, pénzintézetek,
vállalkozók képviselői is.

    A kormányzat jelentős anyagi támogatást ad a foglalkoztatási
alapból egy Regionális Átképzési Központ létrehozásához. Ez az
intézmény a tervek szerint a jövő év közepétől már hozzásegíti a
helyieket az új szakmák elsajátításához. Szintén hozzájárulnak az
új, nagyobb létszámú, a bányászok speciális gondjait ismerő és
azokra megoldást kereső munkaerőszolgálati irodák kialakításához.

    Emellett több más intézkedést terveznek állami eszközökből az
egzisztenciális gondok enyhítésére. Így például - a tervek szerint
maximálisan 18 havi átlagkeresetnek megfelelő - végkielégítést,
átköltözési támogatást, a jelenleginél kedvezőbb feltételű
újrakezdési kölcsönt, korengedményes nyugdíjazást biztosítanak. Az
elképzelések szerint az uránbányászati dolgozók is igénybe vehetik a
szénbányászatra érvényes nyugdíjkedvezményeket. A vállalat
költségeire folyósított bányászati keresetkiegészítést szintén a
költségvetés fedezi, s megvizsgálják a 3000, illetve a 4000 műszakot
még el nem érő bányászoknál a részleges keresetkiegészítés
lehetőségét. Jelentősebb keresetveszteség esetén indokolt a dolgozók
lakáshitel-törlesztési kötelezettségét a megváltozott anyagi
helyzethez igazítani. A munkanélküli-segély összegének
megállapításánál figyelembe kívánják venni a rehabilitált dolgozókat
megillető keresetkiegészítést, s ezzel a munkanélküli segély
maximális összege túlléphető. (folyt. köv.)


1989. szeptember 27., szerda 17:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Sajtótájékoztató az uránbánya bezárásáról (3. rész)

Ezek a kedvezmények - mint elhangzott - a Mecseki Ércbányászati
Vállalatnál foglalkoztatott Bányászati Aknamélyítő Vállalat
dolgozóit is megilletik. 1990. január 1-jétől a Szentlőrinc - Pécs -
Komló - Bonyhád térségében működő vállalkozók is
nyereségadó-kedvezményben részesülnek. A kormány vizsgálja, hogy
milyen további kedvezményeket biztosíthatna e térségnek. Ilyen
lehetőség például az új foglalkoztatottak társadalombiztosítási
járulékának a Foglalkoztatási Alap terhére történő átvállalása, a
pótlólagos beruházási refinanszírozási hitel, a határ menti
együttműködés könnyítése, a világbanki hitelekhez kapcsolódó
kedvezményes finanszírozás. Az Ipari Fejlesztési Bank az ÁBMH-val,
valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével és a Kisiparosok
Országos Szövetségével közös vállalkozási alapot hoz létre, kedvező
hitelfeltételeket kínálva. Hasonló céllal ez a bank az Ipari
Minisztériummal 50 millió forintos alap létrehozásáról is döntött.
(MTI)


1989. szeptember 27., szerda 17:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD