|
|
|
|
Nemzetközi kerekasztal-konferencia a polgári jogról (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - Polgári jogi kodifikáció címmel nemzetközi kerekasztal-konferencia kezdődött hétfőn az MTA Zenetudományi Intézetében. Az Igazságügyi Minisztérium, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara kétnapos rendezvényére 15 országból 35 elméleti és gyakorlati szakember érkezett. A résztvevők a polgári jog alapvető elvi kérdéseit, a polgári jogi szabályoknak a nemzetközi kereskedelemben való alkalmazása problémáit vitatják meg. A kerekasztal napirendjén szerepel a tulajdonjog és a jogi személyek szabályozásának kérdésköre is.
Harmathy Attila egyetemi tanár, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese az MTI munkatársának elmondta, hogy a konferenciát magyar javaslatra hívták össze a magyar Polgári Törvénykönyv megszületésének 30. évfordulója alkalmából. Időszerű a tanácskozás azért is, mert az elmúlt egy-két évben a személyek és a tulajdonviszonyok jogi szabályozása körében jelentős változások történtek hazánkban, s várhatóan 1992-re elkészül az új Polgári Törvénykönyv. Az alapkérdések egyike: a PTK megalkotása nem elkülönített, önálló feladat, hanem a politikai, gazdasági fejlődés egészének függvénye. Ezt mutatja a magyar jogalkotás fejlődése is, amely Sztálin halálát követően elvezetett a Polgári Törvénykönyv megalkotásához. Az 1953-tól kezdődően a demokratizálási hullám az állam fejlődésében új igényeket teremtett. Különösen világosan érzékelhető ez a magyar Polgári Törvénykönyvnél, amelynek előkészítéséről a Nagy Imre-féle kormányprogram meghirdetését követően határoztak. A magyar PTK azonban csak 1959-re készült el. A törvénykönyvön 1968-ban, a gazdasági reform bevezetésekor csak kisebb módosításokat hajtottak végre. A tapasztalatok alapján 1977-ben már csaknem átfogóan módosították. Mára elértünk abba a szakaszba, amikor a politikai és gazdasági elképzelések szükségessé teszik átfogó, elvi felülvizsgálatát - közölte Harmathy Attila. A változtatandó tézisek közé sorolta az állam szerepének meghatározását a gazdaságban, annak szabályozását, hogy mibe avatkozhat bele az állam, mennyire ad szabad teret a kezdeményezésnek, illetve milyen mértékig és mire terjedhet ki a magánvagyon. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi kerekasztal-konferencia a polgári jogról (2. rész)
|
Fontos téma a személyiségi jogok kérdésköre, mert a technika fejlődésével növekszik a személyiségi jogok megsértésének lehetősége. A PTK módosításakor ügyelni kell arra, hogy a jog ne csak az állampolgárnak, hanem a gazdálkodó személynek is védelmet adjon, mert például egy társaság alapvető gazdasági érdekei is veszélybe kerülhetnek, ha kereskedelmi titkokat kezdenek el szellőztetni. A Polgári Törvénykönyv felülvizsgálatakor a nemzetközi kereskedelem szabályait is figyelembe kell venni. Hazánk számára ugyanis alapvető kérdés, hogy beilleszkedjék a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba, s hogy a nemzetközi kereskedelem követelményei a magyar gazdálkodó szervezetekkel szemben is érvényesüljenek. A kérdés az, hogy a a nemzetközi kereskedelem elfogadott szabályai közvetlenül részévé válhatnak-e a magyar jogi szabályozásnak. A Polgári Törvénykönyvnek azonban nemcsak a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokra, a kereskedelmi életre kell figyelemmel lennie, hanem más szempontokra, például a fogyasztók védelmére is. Valószínűleg e területre speciális szabályozást kell kidolgozni. (MTI)
1989. szeptember 4., hétfő 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|