|
|
|
|
Erdélyi körök országos tanácskozása Szegeden (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, egyszóval nemzetiségi létét fenyegető diszkriminációja az úgynevezett Ceausescu-féle ,,aranykorszakban,, felgyorsult és a központi vezetés által irányított, előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlik - jelentette ki Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a magyarországi erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán. A kétnapos rendezvény megnyitóján, szombaton délelőtt a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy az utóbbi években a féktelen magyar-ellenesség már nyíltan is a hivatalos politika szintjére emelkedett. Egy újabb, a szocialista országokban példa nélkül álló elem is felmerült a kétoldalú viszonyban: a burkolt katonai fenyegetés. Erre a magyar kormányköröknek higgadtan, de határozottan kell reagálniuk. Minden higgadtság és tárgyilagosság mellett sem érhető ugyanakkor - hangoztatta Szűrös Mátyás -, hogy miért várja a magyar hadsereg vezetése magyarországi látogatásra azt a román vezetői (családi) klánhoz tartozó tábornokot, aki beszédeiben és a hírhedt ,,Erdélyi ősi román föld,, című könyvében nyíltan uszít a magyarság ellen, és a legalpáribb hangnemben sértegeti a magyar népet, annak vezetőit. Meg kell végre egyes magyar vezetőknek érteniük - jelentette ki az előadó -, hogy az önáltatás, a korábban gyakorolt szemérmes magatartás csak ront a helyzeten. Hiszen az elmúlt évek struccpolitikája is oka a mai siralmas helyzetnek.
A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a magyar-román viszony javulása alapvető érdekünk. Nem mondhatunk le a kétoldalú tárgyalások nyújtotta lehetőségekről, de illúziókat nem táplálhatunk. A nyilvánosság az egyedüli kényszerítő erő. Az erdélyi magyarság nagy erőforrása a nemzetnek, s minden erdélyit ért sérelmet a nagy nyilvánosság előtt kell szóvá tenni. A menekült-kérdésben még sok a tennivaló, ezek között említette Szűrös Mátyás a kormány hamarosan létrejövő Nemzetiségi Kollégiumát, az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság megalakításának szükségességét, továbbá azt, hogy elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény felmondása Romániával. Az állampolgársági kérelem ügyintézését is egyszerűsíteni kell. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Erdélyi körök országos tanácskozása Szegeden (2. rész)
|
A két világháború között a munkásmozgalomban erősek voltak az önálló Erdély, az erdélyi autonómia gondolatának, koncepciójának gyökerei. Azt hiszem, hogy megfelelő formában feléleszthető ez a gondolat - mondta Szűrös Mátyás. A délelőtt folyamán - Király Zoltán országgyűlési képviselő elnökletével - a résztvevők meghallgatták Tóth Juditnak, az Országos Menekültügyi Tárcaközi Bizottság képviselőjének tájékoztatóját a menekülthelyzet általános problémáiról. Délután két előadás hangzott el a menekültek beilleszkedésének és önszervezésének konfliktusairól. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök arra szólította fel a menekülteket, hogy összefogva, együtt vegyék kezükbe saját sorsuk irányítását. Az közös erőgyűjtés ugyanis társadalmi erőt is ad, s a nagyobb egység szavára jobban odafigyel az ország. Türelemre, megértésre, a jogok és kötelességek helyes arányának kialakítására intette a menekülteket és a befogadókat egyaránt. Az előadást követően drámai pillanatokat éltek át a tanácskozás résztvevői. Magnókazettáról hallhatták annak az erdélyi édesanyának a hangját, akinek fiát állítólagos borjúvágás miatt bevitték a rendőrségre, s onnan élve már nem jöhetett ki. Németh Géza református lelkész, az Erdélyi Szövetség társelnöke 12 pontban foglalta össze, mi a teendő az Erdély-ügyben. Beszélt egyebek közt arról, hogy itt az ideje az otthonmaradás programját is meghirdetni. Az erdélyi magyarokon csak akkor lehet segíteni, ha ők is akarják a túlélést. Fényi Tibor történész, a Független Menedékbizottság tagja korreferátumában kijelentette: nem fogadja el a Belügyminisztérium azon magyarázkodását, miszerint felkészületlenül érte a menekülthullám. Feltette a kérdést, ha eddig nem volt képes felkészülni a minisztérium, nincs-e más olyan szervezet, amely segítene a BM-nek, vagy átvállalná ezt a feladatot. A hozzászólók közül Banner Zoltán, a békéscsabai Erdélyi Kör elnöke az erdélyiek nevében kérte ki magának, hogy mások ítéljék meg a menekült ember döntését saját sorsáról. Mert tudják ők, hol a helyük, és mi a kötelességük. Raffay Ernő országgyűlési képviselő, a rendezvény délutáni elnöke a következő gondolattal zárta a tanácskozást: ,,A menekültügyet akkor lehet megszüntetni, ha az okait szüntetik meg,,. Az erdélyi körök tanácskozása vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|