|
|
 |
|
 |
- Interjú Kónya Imrével - 9. folyt.
|
- Valóban kompromisszum született. Meggyőződésünk, hogy erről
kellene tárgyalni azért, amit az előbb mondtam, elsődlegesen.
Ellenben azt tudomásul kell venni, hogy az MSZMP-nek a saját
politikai szempontjából alapvető volt, hogy a gazdasági kérdéseket
is olyanként tüntesse fel, hogy azokról bizony tárgyalni kell és a
saját gazdasági döntéseit, amit bizony meg kell hozni kormányzati
szinten, az ellenzék közreműködésével bizonyos fokig legitimálja.
- A belekompromitálásával.
Hát igen, ennek a veszélye fenn áll, és ennek a veszélyét átérzi
az Ellenzéki Kerekasztal, de kénytelen elfogadni épp annak
érdekében, hogy az előrelépés a politikai téren meglegyen.
- Mondd, Kónya Imre, mit tehet az Ellenzéki Kerekasztal annak
érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy minden úgy történik
tulajdonképpen, ahogy 40 évig történt, vagyis hogy bizonyos
intézmények a társadalom feje fölött intézik el a társadalom
dolgait, annak megkérdezése nélkül?
- Élő probléma bizonyára, egész biztos, hogy igazad van. Na most
ez igazi problémává viszont azt hiszem akkor válna, hogy ha nem az
lenne ezeknek a tárgyalásoknak a célja, hogy a szabad választás
kereteit alakítsuk ki. Nézd, ezeket a feltételeket ki kell
alakítani. Na most, ha az MSZMP egyoldalúan alakítja ki őket, a
rendelkezésére álló törvényhozó apparátussal, tehát az
Országgyűléssel megszavaztatja, annak lényegesen kevesebb a
legitimációja mint egy ilyen tárgyalásoknak. Az egyértelmű, hogy
kevesebb. Tehát az egyik kérdés az, hogy nem is lennének megfelelő
szabályok, mert nyilván működnének a visszahúzó erők. Legalábbis
ellentmondásos az MSZMP pozíciója az átmenet tekintetében, ezt senki
nem vitathatja. Tehát tartalmilag sem lennének jók ezek az átmeneti
szabályok, úgy gondoljuk. Másrészt semmiképpen nem lennének
legitimek. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|