|
|
 |
|
 |
A MEDOSZ XXVII. kongresszusa (3. rész)
|
A levél további részére utalva kifejtette: a SZOT-ban
tulajdonképpen nem az árakat tartják önmagukban magasaknak, hanem a
béreket alacsonynak, hiszen a kettő együttes hatásaként kialakuló
reálbérek értéke a fontos. Vagyis a szakszervezetek továbbra is
követelik a keresetszabályzás teljes liberalizálását.
A SZOT főtitkára leszögezte: a kormány a legutóbbi, nagy
horderejű intézkedésekkel is a könnyebb ellenállás irányát
választotta, növelve a lakosság terheit. Ehelyett inkább azt kellett
volna megakadályozni, hogy az igen nagy termelési költségek
beépüljenek a fogyasztói árakba. Nagy Sándor a bérliberalizációval
összefüggésben elmondotta: a kormány szakemberei és vezetői is
többnyire elismerték, hogy nem a bérek felszabadítása ellen emeltek
kifogást, hanem azért, mert a kieső kereseti adót nehezen tudná
mással pótolni a költségvetés. Ez pedig nem ugyanaz, mint amit a
miniszterelnök levelében ír - hangsúlyozta a SZOT főtitkára. Ha
ugyanis a kormány annak idején olyan előterjesztést tett volna a
Parlament elé, amelyben más forrást talál az adók pótlására, akkor
az Országgyűlés valószínűleg elfogadta volna ezt a javaslatot. E
véleményét a főtitkár a honatyákkal történt találkozása alapján
alakította ki.
A nyilvánosságra hozott, január 5-én kelt levelével kapcsolatban
Nagy Sándor kijelentette: azt nem sztrájkfelhívásnak szánta, nem is
az volt, ezt határozottan visszautasítja.
A SZOT főtitkára ezután az Országos Érdekegyeztető Tanács
következő ülésére való felkészülésről szólt. Elmondotta: bármi lesz
a megállapodás eredménye, határozottan elutasítják azt, hogy
egyoldalúan a szakszervezeteket tegyék felelőssé azért, ha legvégső
megoldásként a mozgalomban résztvevők a sztrájk eszközéhez
fordulnak. Ehelyett inkább a tiltakozást kiváltó okokat kell
feltárni. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 18:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|