|
|
 |
|
 |
Lipták Béla a vízlépcsőről - 2. folyt.
|
Csehszlovákia pontosan ugyanannyi áramot kap akkor is, ha
Nagymaros leáll, mintha Nagymaros nem áll le, mert ők ugyanannyi
munkát végeztek. Semmi igazságtalanságról nincs szó. A másik dolog,
amit még szintén aláhúznék, csak hogy érzékeljük, hogy kapacitás
dolgában Bős Nagymaroshoz úgy arányul, mint 80 százalék a 20-hoz.
Tehát Nagymaros kapacitása nagyon kicsi. Végeredményben az 50:50
százalékos osztozkodás helyzett valami olyasmi következne be, hogy
60:40, vagy 35:65 - ilyesmi.
- A környezetvédőknek a szennyvíztisztítással kapcsolatban is
van követelésük.
- Két félreértés van. Az egyik: a parlament októberben hozott
egy jóindulatú, de rendkívül tájékozatlan döntést. Jóindulatú abban
az értelemben, hogy azt mondták, hogy a szennyvíztisztítás
problémája megoldandó mielőtt a vízgátat csúcsrajáratják, és rosszul
tájékozott, mert a szennyvízprobléma az előtt megoldandó, mielőtt
duzzasztanak. A képviselők agyában összekeveredett ez a két fogalom,
hogy csúcsrajáratás - ami ugye ez az angolvécés megoldás, hogy
egyszerre leengedjük a sok vizet, amikor éppen sok áramra van
szükség - és a duzzasztás, ami a szó, maga egész világos, hogy mit
jelent.
A szennyvíztisztítás problémáját az előtt kell megoldani,
mielőtt duzzasztanánk, ugyanis a szennyeződés a vízben attól válik
veszélyessé, hogy a vízfolyás lelassul. A folyó öntisztítása az két
összetevőből táplálkozik. Az egyik az oxigéntartalom a vízben, és
ezt mint a Duna tüdejét kivágják azzal, hogy a Dunát kiemelik a
medréből, és egy ilyen szigetelt mellékcsatornákba terelik. Nem
szabad például Ausztriába. Egyáltalán, törvényileg tiltott kettes
minőségű víznél rosszabb vizet duzzasztani. A magyar Dunaszakasz
hármas minőségű. (folyt.)
1989. május 5., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|