|
|
 |
|
 |
Az Iparpolitikai Tanács ülése (2. rész)
|
Szita János, az Ipari Minisztérium tanácsadója szerint a
legfontosabb az lenne, ha előbb konkrétan meghatároznák a
feszültségpontokat, a problémákat, s azután keresnének a megoldást.
Arról is szólt, hogy bár a nyugati tőke kész bevonulni a magyar
gazdaságba, de feltételül szabják a politikai és gazdasági
stabilitást. Példaként hozta föl Lengyelországot, ahol a hatalom és
az ellenzék megállapodása nyomán az Egyesült Államok azonnali
segítséget helyezett kilátásba.
Simai Mihály, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója szerint
a magyar iparpolitikát a nemzeti piac igényeire kell építeni, mivel
nincs KGST-piac, s gyenge a szocialista közösség integrációja. Ha
nem figyelünk kellően, akkor előfordulhat, hogy egyidejűleg mind a
szocialista, mind a tőkés piacról kiszorulhatunk. Balassa Ákos, az
OMFB elnökhelyettese a konvertibilis valutában való elszámolást
sürgette a szocialista partnerekkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval,
szerinte mindezt átfogóan kell megvalósítani és nem lépésről
lépésre. Fontosnak tartotta a külföldi működőtőke bevonását; a
következő három évben legalább egy-másfél milliárd dollár kölcsönre
lenne szükségünk, mégpedig egy úgynevezett befektetési alapba. Deák
János, a KOPINT vezérigazgatója szóvá tette, hogy a hitelek
felvétele ellenére évek óta nem sikerült növelni az ipar tőkés
exportját, miközben beruházásokra mintegy 800 milliárd forintot
költöttek.
Berecz Frigyes ipari miniszter azt fejtegette, hogy a jelenlegi
gazdasági, társadalmi helyzetben, amikor nincs kiérlelt
gazdaságpolitikai koncepció, aligha van esély iparpolitika
folytatására. A magyar ipar összes vagyona értékének csak 6-7
százalékát fekteti be, más országban ez az arány 13-14 százalék. Az
iparból ugyanis évente 150 milliárd forintot von el az állam,
miközben a mezőgazdaságtól semmit. Szólt arról is, hogy
KGST-kapcsolatainkat erősíteni kívánjuk. A legközelebb a
Szovjetunióhoz állunk, legalábbis ami a politikai reformokat illeti,
viszont a gazdasági együttműködésben alig tapasztalható előrelépés.
A miniszter szerint a tőkés piacon bővíteni kívánjuk
kereskedelmünket, tárgyalunk vállalati részvények eladásáról,
személygépkocsi-gyártásról és más kérdésről, de a magyar gazdasági
diplomácia tevékenységéből hiányzik a kellő összhang. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 17:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|