|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Iparpolitikai Tanács ülése (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Szita János, az Ipari Minisztérium tanácsadója szerint a legfontosabb az lenne, ha előbb konkrétan meghatároznák a feszültségpontokat, a problémákat, s azután keresnének a megoldást. Arról is szólt, hogy bár a nyugati tőke kész bevonulni a magyar gazdaságba, de feltételül szabják a politikai és gazdasági stabilitást. Példaként hozta föl Lengyelországot, ahol a hatalom és az ellenzék megállapodása nyomán az Egyesült Államok azonnali segítséget helyezett kilátásba. Simai Mihály, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója szerint a magyar iparpolitikát a nemzeti piac igényeire kell építeni, mivel nincs KGST-piac, s gyenge a szocialista közösség integrációja. Ha nem figyelünk kellően, akkor előfordulhat, hogy egyidejűleg mind a szocialista, mind a tőkés piacról kiszorulhatunk. Balassa Ákos, az OMFB elnökhelyettese a konvertibilis valutában való elszámolást sürgette a szocialista partnerekkel, mindenekelőtt a Szovjetunióval, szerinte mindezt átfogóan kell megvalósítani és nem lépésről lépésre. Fontosnak tartotta a külföldi működőtőke bevonását; a következő három évben legalább egy-másfél milliárd dollár kölcsönre lenne szükségünk, mégpedig egy úgynevezett befektetési alapba. Deák János, a KOPINT vezérigazgatója szóvá tette, hogy a hitelek felvétele ellenére évek óta nem sikerült növelni az ipar tőkés exportját, miközben beruházásokra mintegy 800 milliárd forintot költöttek. Berecz Frigyes ipari miniszter azt fejtegette, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben, amikor nincs kiérlelt gazdaságpolitikai koncepció, aligha van esély iparpolitika folytatására. A magyar ipar összes vagyona értékének csak 6-7 százalékát fekteti be, más országban ez az arány 13-14 százalék. Az iparból ugyanis évente 150 milliárd forintot von el az állam, miközben a mezőgazdaságtól semmit. Szólt arról is, hogy KGST-kapcsolatainkat erősíteni kívánjuk. A legközelebb a Szovjetunióhoz állunk, legalábbis ami a politikai reformokat illeti, viszont a gazdasági együttműködésben alig tapasztalható előrelépés. A miniszter szerint a tőkés piacon bővíteni kívánjuk kereskedelmünket, tárgyalunk vállalati részvények eladásáról, személygépkocsi-gyártásról és más kérdésről, de a magyar gazdasági diplomácia tevékenységéből hiányzik a kellő összhang. (folyt.köv.)
1989. április 19., szerda 17:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|