Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: Országgyűlés, Mindszenty - hírközlési visszhang
Bonn, 1989. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK hírközlése a szocialista országok viszonylatában úttörő jellegűnek, az alkotmánymódosítás után pedig a demokrácia útján továbbvezető lépésnek nevezi a sztrájktörvény országgyűlési jóváhagyását. Az ARD tévéállomás és a Deutschlandfunk rádióállomás szerda estétől fogva többször is ismertette a hírt, s a Deutschlandfunk még a csütörtök déli nagy délutáni rádióhíradóban is visszatért a fontos magyarországi parlamenti esemény méltatására. A kölni országos rádióadó utalt arra, hogy a 352 képviselő közül 17 ellene szavazott, 27-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A sztrájkjog előirányozza - hangsúlyozta a Deutschlandfunk - , hogy nem lehet munkásokat elbocsátani munkabeszüntetésben való részvételük miatt. A sztrájkharc folyamán folyósítani kell bérüket is. Az új rendelkezés nem jelöli meg azonban, hogy ki szólíthatja fel a dolgozókat sztrájkra. A rádió arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolidarítási sztrájkok is engedélyezettek, ám rendszabályokat irányoztak elő illegális sztrájkok megelőzése végett. X X X A Deutschlandfunk csütörtök délutáni világhiradójában a rádióadó bécsi tudósítója behatóan foglalkozott a magyar kormánynak azzal az elhatározásával, hogy felülvizsgálja a Mindszenty-pert. A rádió közlése szerint Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja evégből kereste fel a Vatikánban II. János Pál pápát, aki egyébiránt - a két állam diplomáciai megállapodása alapján - a későbbiekben látogatást tesz Magyarországon is. A rádióadó a tudósításban felidézte a hercegprímás életútját, főként a felszabadulás után az iskolák államosításának kérdésében támadt vitáját a hatóságokkal. Minthogy Mindszenty hajlíthatatlan magatartást tanusított, a rendszer letartóztatta, majd az 1949-es kirakatperben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. - A magyarországi rendszernek sokszor meggyűlt a baja a kérlelhetetlen, megcsontosodott és kényelmetlen egyházfejedelemmel, de immáron belátja: az 1949-es per jogsértő volt, mindenesetre azok a vétségek, amelyek elkövetését a bíborosnak szemére vetették, sohasem lettek volna elégségesek az életfogytig tartó börtönbüntetés kimondásához - hangoztatja a Deutschlandfunk.+++ 1989. március 23., csütörtök 15:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »