|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Románia - bukaresti rádió (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. január 27. szombat (MTI-tud) - A bukaresti
rádió magyar nyelvű adása foglalkozott a Romániában nagy visszhangot
kiváltó Mitterrand-nyilatkozattal. Mint közöltük, ezzel kapcsolatban
a román külügyminisztérium állásfoglalást adott ki a Rompres
sajtóügynökségen keresztül. A rádió pénteki magyar nyelvű adásában
elhangzott kommentár élesen támadta a román külügyminisztériumot.
A kommentár felveti a kérdést: milyen ideológiai forrásokból táplálkozik és kinek az érdekeit szolgálja az a román külügyminisztérium, amelyben továbbra is ott állnak a kulcsfontosságú posztokon a ceausescuista diplomácia kézművesei és kivitelezői. Köztük vannak a megdöntött zsarnoki dinasztiához rokoni szálakkal kapcsolódó főtisztviselők és mindazok, akik lihegve kérték ,,a legszigorúbb és példás,, büntetést az ellen a Mircea Raceanu ellen, aki, miután kiengedték a börtönből, még ma is munkanélküli, nincs törvényesen rehabilitálva. Régi munkahelyének régi személyzeti állományába pedig Raceanu nem hajlandó ,,visszailleszkedni,,.
A magyar adás kommentátora hangsúlyozza: Az elemi korrektség azt követelte volna meg a külügyminisztériumtól, a történészek között még mindig vita tárgyát képező történelmi kérdéseket a napi politikába belekeverő úgynevezett diplomatáktól és rémüldöző újságíróktól, hogy legalább a francia államfő kijelentésének teljes szövegében megfogalmazott álláspontokra legalább olyan politikai tisztességre törekvően reagáljanak, mint azt a román televízióban a Nemzeti Liberális Párt vezetője tette. Ki válaszol nekünk, romániai magyaroknak ezekre a kérdésekre? Olyan körülmények között, amikor régebbi és újabb keletű szép nyilatkozatokban meghirdetett elemi és természetes egyéni valamint közösségi önrendelkezési jogaink érvényesítésében a román nacionalizmus exkluzivista törekvéseibe es jól kiépített hadállásaiba ütközünk lépten-nyomon, és miközben az ilyen exkluzivizmusok szó nélkül hagyásával egyidejűleg szeparatizmust vetnek a szemünkre? - teszi fel a kérdést a kommentátor.(folyt.)
1990. január 27., szombat 14:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Bukaresti rádió - 2. rész
|
![](../img/spacer.gif)
Ki a szeparatista, ki a nacionalista és soviniszta? - teszi fel a kérdést a kommentár - Aki jogot véd vagy jogot akar helyreállítani vagy pedig aki jogot sért és a jogsértést védelmezi szemforgató ,,egység,,-jelszavak pufogtatásával? Az-e, aki magyar iskolát akar ismét Bukarestben és Bolyai egyetemet Kolozsváron, vagy az, aki fel akarja gyújtani azt az iskolát és keresztbe fekszik a magyar egyetem visszaállítása előtt? Hogy van ez, urak? Olyan rövid az emlékezetük önöknek, hogy elfelejtik: ugyanígy csinálta ezt Ceausescu is? Pardon, uraim, nem kérünk belőle, ha mindjárt stefanpascukkal, lancranjanokkal és más hasonszőrűekkel szövetkezve állnak is ki a porondra
Ilyen politikai gyakorlatból, ilyen szövetségesi segédlettel sem jogegyenlőség, sem testvériség, sem egység, sem demokrácia, sem európai közös otthon, sem XX. és XXI. századi civilizáció nem lesz - hagsúlyozza a magyar nyelvű adás kommentárja. Pedig mindegyikre olyan szükségün van, mint a levegőre, mint amilyenre szükségünk volt a karácsonyi forradalomra, amelyet - s ezt egy pillanatra se feledjék, uraim - románok, magyarok, németek, szerbek, horvátok, szlovákok, zsidók és más nemzetbeli romániaiak vívtak meg december 16-tól kezdve és vittek győzelemre Temesváron, Aradon, Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban, Marosvásárhelyen és - végül és döntő módon, 1989 december 22-én - Bukarestben; vérrel is megpecsételt igazi, tényleges testvéri egységben - fejeződik be a kommentár.+++
1990. január 27., szombat 14:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|