|
|
 |
|
 |
Kukorelli István nyilatkozata (1. rész)
|
1989. október 11., kedd - A hétvégi népfrontkongresszus előtt a népfrontmozgalom jövőbeni politikai szerepéről, a kongresszuson várható eseményekről és a megújulás mikéntjéről nyilatkozott Kukorelli István, a HNF ügyvezető elnöke Kocsonya Zoltánnak, az MTI munkatársának.
x Az utóbbi hónapokban a Hazafias Népfront háza táján is sok szó
esett a párttá alakulás lehetőségéről. Mi várható a kongresszust
követően, ahol nyilván napirendre kerülnek e kérdések?
- Úgy vélem, hogy a kongresszuson a küldöttek többsége amellett
foglal állást, hogy a népfront továbbra is mozgalomként
tevékenykedjen. A választásokon viszont kénytelenek leszünk önálló
politikai erőként megmérettetni, bár a jövőben hangsúlyozni fogjuk:
nem a közhatalomért szállunk elsődlegesen harcba. Most azonban nincs
más lehetőség a politikai színpadon szereplő szervezetek számára,
mint a választásokon való részvétel.
x Ez azt jelenti, hogy a HNF önálló jelölteket állít majd a
választásokon?
- Szeretnénk, ha a kongresszus határozna arról, hogy minden
egyéni választókerületben, valamint megyei és országos listán
induljanak a népfront jelöltjei. Egyúttal önállóan köztársasági
elnökjelöltet is szeretnénk állítani. Mindez azonban nem tesz
bennünket párttá. Ez most egy sajátos politikai szituáció, a
következő választásokon bizonyára más lesz a viszonyunk a
kérdésekhez.
x Visszatérve a hétvégi kongresszusra - mi várható a fórumtól,
milyen politikai mozgásteret jelöl ki majd a mozgalom számára?
- A kongresszusi dokumentumok között található jövőtervünk
elsősorban arra keres választ, hogy milyen társadalmat is akar a
népfront. Erre egyelőre azt tudnám válaszolni - s a kongresszuson is
ezt fogom mondani -, hogy civil társadalmat. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 08:09
|
Vissza »
|
|
Kukorelli István nyilatkozata (2. rész)
|
S ez jóval többet jelent, mint a többpártrendszer. Meggyőződésem
ugyanis, hogy a népfront egyik alapvető feladata a békés átmenet
korszakában, hogy ellensúlyozza a kifejezetten pártpolitikai
gondolkodásmódot. A másik lényeges kérdés: milyen közhatalmat
akarunk? Erre a válaszunk: olyat, amely a közakaratból teremtődik, s
egyúttal társadalmilag ellenőrzött, jogilag korlátozott. Végül is
olyan népfrontmozgalmat képzelünk el, amely közvetít a civil
társadalom és az említett közhatalom között.
Tisztáznia kell a kongresszusnak azt is: melyik oldalon áll a
népfront, illetve ki áll a népfront mellett. Az a véleményem - és
lehet, hogy ez nem népszerű az új politikai szerveződések számára -,
hogy a palackból kiszabadult szellemet meg kell szelidíteni. Azaz
keretek közé kell szorítani, mégpedig a jogállamiság intézményei
közé. A másik kérdés, hogy ki áll mellettünk. A népfront mérhető
tömegbázissal rendelkező, önálló, szuverén politikai testület. Úgy
látom, hogy erősödőben van az a réteg, amely fölismerte: a következő
évek-évtizedek Magyarországán népfront-eszmére is szükség van. A
civil társadalom szervezetei félnek a pártoktól, mert történelmi
tapasztalataik vannak a pártoskodásról. Szükség van tehát egy olyan
politikai mozgalomra, amely pártoktól független és szabad, de adott
esetben lehetőséget nyújt a politikai érdekképviseletre.
Egyértelműen tisztázni kell viszonyunkat a többi politikai
erőhöz. Személy szerint az a véleményem, hogy bizonyos kérdésekben
az új politikai szervezetek - így a Fidesz, az SZDSZ, az MDF -
partnereink lehetnek. Például el tudom képzelni, hogy a munkásőrség
feloszlatásának, a munkahelyi pártszerveződés megtiltásának
kérdésében akár az SZDSZ-szel is szövetségesek lehetünk. Az MDF
jelenleg - talán legitimációszerzés miatt is - vetélytársának
tekinti a népfrontot. De amennyiben politikájukat világosan
megfogalmazzák, akkor azt hiszem, hogy szövetségesek lehetünk a
jövőben. Az mindenképpen bizonyos, hogy a szélsőséges politikai
erőkkel - legyen az baloldali vagy jobboldali - a népfront nem kíván
együttműködni. Nagyon sajátos a viszonyunk a népfront jellegű
politikai mozgalmakkal. Reményeink szerint már a kongresszuson
megköthető a szövetség az Új Márciusi Fronttal, a Demokratikus
Magyarországért Mozgalommal és az Ifjúsági Népfronttal. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 08:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kukorelli István nyilatkozata (3. rész)
|
x Elképzelhetőnek tartja, hogy a pártkongresszushoz hasonlóan a
népfrontkongresszuson is áramlatok vagy platformok szerveződnek?
- Egyértelműen az a véleményem, hogy ne legyenek platformok. A
népfrontban eddig is mindenki - legyen az a tiszteletes úr, vagy
éppen a párttitkár - a maga szuverén véleményét mondhatta el. Én
egyébként a pártkongresszuson is inkább egyfajta
kamarillapolitikának láttam a platformokat, és nem elvi
szövetségnek.
Én mindenképpen amellett vagyok - és ezt határozottan képviselni
fogom a kongresszuson is -, hogy ne vegyünk részt a
névtáblacsere-akcióban. A névtáblát le is lehet tisztítani. Merthogy
a népfrontmozgalomnak voltak értékei, kézzelfogható és emberi
értékei is. Meggyőződésem: nem olyan nagy az ellenszenv a
népfronttal kapcsolatban, mint amit most a közhangulatban fel
akarnak szítani. Mindenesetre akik elhúzzák a szájukat a népfront
nevét hallva, azok kerüljék el ezt a szervezetet. Széles a paletta,
mindenki oda csatlakozik, ahova akar.
x Lehetséges-e, hogy a népfront - a mozgalmi jellegét megőrizve
- önálló tagsággal is rendelkezik majd a jövőben?
- Az alapszabályban van erre lehetőség, s van egy ilyen
társadalmi igény is. Nem szeretnénk azonban pártosítani, így például
nem akarunk tagdíjat szedni. Másfelől viszont meg kell felelnünk a
jelenlegi jogrendszernek, amely azt írja elő, hogy az egyesületeknek
nyilvántartott tagsággal kell rendelkezniük. Ez voltaképpen egy
nagyon egyszerű jogi megoldás, a mozgalom országos testületének
tagjai a nevüket adják ehhez, s akkor bejegyeztetik a népfrontot.
Tehát sommásan azt lehetne mondani: a népfront 1954-ben jött létre,
de 1989-ben fog megalakulni. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 08:17
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|