|
|
|
|
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Budapesti
Vezetőségének közleménye (1. rész)
(OS)
|
1990. július 9., hétfő - A Független Kisgazdapárt komolyan foglalkozik a tulajdoni rehabilitációval. Nem választási fogás. A népszerűtlen kérdést a Párt nyíltan programjába vette. E kérdés Pártprogram.
A Független Kisgazdapárt Budapesti Vezetősége égisze alatt megalakult ,,Kifosztottak Klubja,, tagsága sajnálattal veszi tudomásul és a leghatározottabb tiltakozását adja közre a kormány - koalíciós partnerünk - gazdasági gyorsprogramjában közzétettek ellen.
A FKgP Budapesti Vezetősége és a ,,Kifosztottak Klubja,, tagsága nem látja a polgári erények, a becsületes munka, a tulajdonát gondozó, szorgalmas, takarékos ember a paraszti és polgári vívmányok, hagyományok megbecsülését. Sőt
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a köztulajdonszemlélet hibás, a köztulajdon szétzüllik, pusztul, szétlopják. Egyedül a magántulajdoni kapcsolata embernek és tárgynak alkalmas azt tartósan megóvni, karbantartani, gondozni. A gondoskodás lelki folyamat és csak a tulajdoni szemlélettel valósítható meg. Nem lehet gondoskodást gyakorolni állami tulajdonnal állami alkalmazottként.
A megindult folyamat rosszirányú. A megbuktatott rendszer által kifundált folyamat tovább él, zavartalanul működik, sőt veszedelmesen felgyorsult. Ez a legveszélyesebb, ami a ,,volt,, tulajdonosok végső, visszafordíthatatlan kifosztását célozza.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Budapesti Vezetősége és a ,,Kifosztottak Klubja,, véleménye szerint a kialakult helyzet miatt - ,,Rablott holmi tovább passzolása orgazdának,, - sürgős törvényre van szükség az elidegenítés azonnali leállítására, a tulajdoni jogszabályok véglegesítéséig, annál is inkább, mivel a nemzet legértékesebb rétege, a tulajdonát gondozó, szorgalmas paraszt és polgár elégtételt követel az elszenvedett igazságtalanságokért.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Budapesti Vezetősége és a ,,Kifosztottak Klubja,, tagsága véleménye szerint az egykori magántulajdont három féle módon vették el egykori tulajdnosaitól:
1. Teljesen jogtalanul, amikor ingatlanokat és vagyontárgyakat minden hivatalos eljárás és államosítás nélkül vettek használatba, illetve raktárkészleteket tulajdonítottak el.
2. Államosítással, látszólag törvényesen, de kártalanítás nélkül, ahogyan az a családi házak államosítása idején történt.
(folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Budapesti
Vezetősége közleménye
(OS)
|
3. Vagyonelkobzással, bírósági ítélettel, amelynek semmissé nyilvánításával új helyzet állhat elő.
Véleményünk szerint ugyanis a volt tulajdonosoknak, illetve örököseiknek törvényes jogot kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy eredeti tulajdonukat kívánják-e visszakapni, vagy kártalanítást kérnek eredeti tulajdonuk helyett.
A kormány hozzon létre vagyonkezelő szervezetet a kártérítési igények rendezésének feladatára, kerületenként, megyénként, s bejelentések alapján a jelenlegi forint-árakon mérjék fel a károkat. Az így felmért károk nagyságrendjében a volt tulajdonosnak akár csereingatlanokat - telkeket, amelyekre építési tilalom nem vonatkozik - öröklakásokat, melyek beköltözhetőek - garázsokat, melyek használatba vehetők - üzlethelyiségeket, amelyek szabadrendelkezésűek, átírási és örökösödési illeték mentesen ajánlja fel. stb.
A kártérítés pénzügyi forrása.
1. A külföldi cégeknek eladott javak forint-értékének 30-40 százalékát fordítsák a volt tulajdonosok kártalanítására.
2. Az MSZMP illetve az MSZP vagyonának 30-40 százalékát a kártalanításokra használják fel. (Esélyegyenlőség megteremtése )
3. A Hazafias Népfront kezelésében lévő vagyon legyen szintén a kártalanítás alapja. (Egyéb szervezetek )
4. A szovjet csapatok által használt területek és ingatlanok szolgáljanak szintén a kártalanítás alapjául.
5. Az állami tulajdonban lévő részvények 5-10 százaléka kerüljön kártalanításképpen a károsultak átadására.
A vagyonkezelő szervezet mérje föl, gyűjtse össze a lehetséges pénzügyi forrásokat, hívja föl a külföldi tőke figyelmét arra, hogy addig tartózkodjon jelentősebb magyarországi beruházásoktól, ameddig a kormány a tulajdonviszonyokat a kártalanítással együtt nem rendezi.
Legyen a kártalanítás kétoldalú megállapodás, méltányos és tisztességes, az adott helyzet realításainak figyelembevételével, s akkor jöhet a külföldi tőke, indulhat a fellendülés, mert a tulajdoni kérdés Magyarországon jogállamhoz illően rendeződött.
Bozsó Sándor Szögi Imre Budapest Ügyve. Alelnök Budapesti Titkár
(OS)
1990. július 9., hétfő 18:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|