|
|
|
|
A fóglalkoztatáspolitikáról
|
---------------------------
München, 1990. július 20. (SZER, Magyar híradó) - 65 szervezetet, és mintegy 150 ezer tagot tömörít a Józan Élet Szövetség. Képviselői ma tárgyaltak Győriványi Sándor munkaügyi miniszterrel arról, mi módon működhet együtt a Szövetség a kormányzattal.
Megállapodtak, hogy a Szövetség rendszeresen elmondja véleményét a hátrányos helyzetben lévők rehabilitációjával, átképzésével kapcsolatban, együtt keresik az új munkahelyek teremtésének lehetőségét. A kormány foglalkoztatáspolitikáját legalább annyian követik árgus szemekkel, mint a gazdaságpolitikáját. Rajki László kommentárjának is ez a tárgya.
- A közelmúltban a Magyar Közvéleménykutató Intézet reprezentatív felmérést készített az állampolgárok életfelfogásáról, gondolkodásmódjáról - elsősorban arra keresve a választ, hogy egy egészséges társadalom létrehozásához mit tartanak nélkülözhetetlennek.
A 18 kérdés közül háromnál haladta meg az egyetértő feleletek aránya a 80 százalékot. Eszerint Magyarország jövője mindenekelőtt a becsületes munka, a piaci és létbiztonság, illetve a szabad vállalkozás függvénye. Tehát a lakosság pontosan tudja, mi szükséges a rendkívül nehéz helyzetből való kijutáshoz. Viszont az elmélet és a gyakorlat, a megvalósítás között még mindig határozott szakadék tátong.
Az átmenet zűrzavaros időszakában az új és a régi egymás mellett, jobbanmondva: egymás ellen működik. Ezért a szocialistának nevezett tervszerűtlenségből nagyon göröngyös, áldozatos út vezet a szociális védőhálóval felvértezett szabad piacgazdálkodáshoz, különösen a foglalkoztatáspolitikában. A munkanélküliek száma meghaladta a 20 ezret -, és az előrejelzések szerint az év végéig megötszöröződik. (folyt.)
1990. július 20., péntek
|
Vissza »
|
|
- A foglalkoztatáspolitikáról - 1. folyt.
|
Különösen nehéz az iskolából, egyetemről kikerülők elhelyezése. Helyzetük súlyosságát jelzi, hogy a közeljövőben kiterjesztik a munkanélküli segélyre való jogosultságot a pályakezdőkre is.
Szabó Tamás munkaügyi államtitkár tegnap, kecskeméti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy növelni kell a foglalkoztatási alapot, és elengedhetetlen az egységes munkaerőpiaci szolgáltató hálózat kiépítése. Mindehhez nagy segítséget nyújtanak az Európai Gazdasági Közösség tagállamai. Például a németek vállalták a miskolci átképző központ felépítését, teljes felszerelését, és - 10 millió márka értékben - a munkahivatalok működéséhez nélkülözhetetlen műszaki berendezéseket küldenek.
Szintén jelentős anyagi támogatást nyújt és átadja szakmai tapasztalatit, segít a szervezésben a többi tagország - de az Egyesült Államok is.
Viszont - az ismert okok miatt - a külföldi munkavállalásra korlátozott a lehetőség. Tehát Magyarország nincs egyedül, de foglalkoztatási gondjait, aránytalanságait a nyugati modellek felhasználásával magának kell megoldania.
Rendkívül furcsának tartom, hogy miközben rohamosan nő a munkanélküliség, a győri Rába munkaerőhiányról panaszkodott. A gyár vezetése 250 szellemi dolgozót felkért, hogy - 40 százalékkal több bérért, átmenetileg - vegyen részt a termelésben. Továbbá 350 lengyel vendégmunkást szerződtetett, olyan feltételekkel, hogy - megelőzve a korábbi bérfeszültséget - ne kapjanak több pénzt magyar szaktársaiknál.
És a helyi műszakiakból fizikaiakká válók nagyobb fizetése nem okoz bérfeszültséget? - kérdezhetjük joggal, de ez csak egy az ellentmondások közül. Győr-Sopron megyében sem alacsonyabb a munkanélküliség az országos átlagnál, ám ha a közelben nem is találnak megfelelő szakembert, akkor sem kellene lengyeleket toborozni -, hanem mondjuk Tatabányáról vagy Budapestről, ahol több hasonló profilú üzem rendeléshiány miatt leállt, részmunkaidőben dolgozik. Másrészt: Nyíregyháza, vagy Kecskemét sincs messzebb Varsónál. (folyt.)
1990. július 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A foglalkoztatáspolitikáról - 2. folyt.
|
Nyugaton ez alapvető szempont, és az álllam külön támogatja a munkanélküliek elhelyezkedését. Azok a vállalatok, amelyek állástalanokat foglalkoztatnak, adókedvezményben részesülnek, valamint a munkahivatalok hosszabb időre - részben olykor teljesen is - átvállalják a bérköltségeket és a közterheket -, különösen a tartós munkanélkülieknél, illetve a pályakezdőknél.
Magyarországon is ezt kellene bevezetni -, különösen most, hogy a kormány pénzügyi- hitelpolitikai- és egyéb okokra hivatkozva megszüntette az újrakezdési kölcsön folyósítását. +++
1990. július 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|