Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 20.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levele Szabad Györgynek, az Országgyűlés ideiglenes elnökének

" Erkölcsi és politikai kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyarországi demokrácia kiteljesedése érdekében elengedhetetlen a nemzetiségek által választott parlmenti képviselői helyek biztosítása ..."
BBC, Panoráma:

Volt román vezetők pere

"... kit terhel a felelősség a tüntetőkkel szembeni fegyverhasználatért - s ez különösen áll a temesvári mészárlásra, amely még Ceausescu megbuktatása előtt történt. A hadsereg - elutasítva a bűnrészesség vádját - a felelősséget teljes egészében a Securitatéra hárítja."

Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (1. rész)

1990. július 4., szerda - Szabad György megbízott házelnök szerdán nem sokkal 14 óra után megnyitotta a Parlament rendkívüli ülésnapját. A megjelent 227 képviselő folytatta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.


Balás István (MDF), az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket,
hogy a módosító javaslatok az aláírások gyűjtésével kapcsolatban
tartalmaznak szigorítást, nevezetesen a javaslatot tevők tiltott
tevékenységnek kívánják minősíteni a munkahelyi aláírásgyűjtést. Ezt
a bizottság támogatja, akárcsak azt, hogy az ily módon gyűjtött
aláírás érvénytelen. Nem támogatja viszont a bizottság azt a
javaslatot, miszerint a munkahelyi aláírásgyűjtés vétség, és egy
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    A vita a körül folyt, hogy a munkahelyi aláírásgyűjtés milyen
jogkövetkezményekkel járjon. Kósáné Kovács Magda (MSZP), Horváth
József (MDF) amellett foglalt állást, hogy a munkahelyen valóban
korlátozni kell az aláírásgyűjtést, azonban visszaélés esetén
elegendő a szabálysértés, azon belül pedig annak legsúlyosabb
tétele, a 20 ezer forintos pénzbüntetés alkalmazása. Kőszeg Ferenc
(SZDSZ) azonban hangsúlyozta: csak a vétségi alakzat ad jogi
garanciát a visszaélések elkerülésére, hiszen azok a szervezetek,
amelyek például fizetett hirdetésekben szólítanak fel a
népszavazásra, könnyedén kifizetnék a húszezer forintos bírságot.

    Ugyancsak vita bontakozott ki a népszavazás időpontját, illetve
létjogosultságát illetően. Szokolay Zoltán (MDF) javasolta, hogy a
,,kezdeményező,, MSZP és MSZMP járuljanak hozzá a népszavazás
költségeihez. Király Zoltán (független) reflektálva az
elhangzottakra, egyhavi képviselői tiszteletdíját ajánlotta fel,
mondván: éppen ő volt az egyik kezdeményező.

    Mielőtt a képviselők határoztak volna, Demszky Gábor (SZDSZ)
kérte Szabad Györgyöt: a Házbizottság vizsgálja meg és tiltsák be
azt a gyakorlatot, miszerint a plenáris üléssel egyidejűleg több
bizottsági ülést is tartanak. Ez ugyanis szétzilálja a
törvényalkotói munkát. (folyt.köv.)



1990. július 4., szerda 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (2. rész)


A délutáni szünet után Szűrös Mátyás alelnök vezetésével a
képviselők először a módosító indítványokról szavaztak. A benyújtott
módosító javaslatok közül Vastagh Pál (MSZP), valamint Fodor István
és Király Zoltán független képviselők javaslatait nem fogadták el.
Kőszeg Ferenc módosításai közül kettőt - azt, hogy nem gyűjthető
aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési
kötelezettség teljesítése közben; valamint hogy a tilalom
megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek - igen, egy
indítványát azonban nem támogattak. Elfogadták viszont Horváth
József (MDF) módosító javaslatát, miszerint aki tiltott helyen gyűjt
aláírást, húszezer forint pénzbírsággal sújtható. A képviselők
ezután a már jóváhagyott módosításokkal együtt 258 igen, 23 nem
szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadták a népszavazásról és
a népi kezdeményezésról szóló 1989. évi XVII. törvény módosítását.
(folyt.köv.)



1990. július 4., szerda 17:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (3. rész)


Ugyancsak egy keddről áthúzódó napirendi pont megtárgyalásával
az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 1989. évi XXXIV.
törvény megvitatásával folytatódott az ülésszak. A módosító javaslat
két paragrafust érint mindössze. Az egyik arra vonatkozik, hogy a
választások törvényes, ugyanakkor gyors lebonyolítása megköveteli: a
választási szervek tagjainak a száma mindig elérje a törvényben
meghatározott legalacsonyabb számot. A választási szervek tagjainak
megbizatása azonban többféle ok miatt megszűnhet, és ez a
választáskor megakadályozhatja működésüket. A kiesett tagok
pótlásáról a törvény szerint eddig csak a tanácstestület dönthetett.
Ám a tanácstestületek általában csak háromhavonta tartják üléseiket,
ezért célszerű a gyakrabban ülésező végrehajtó bizottságot is
felhatalmazni a választási szervek kiegészítésének jogkörével. A
másik eleme a módosításnak arra vonatkozik, hogy a rendkívül
költséges szavazatösszesítő számítógépes rendszert kisebb mennyiségű
adatösszesítést igénylő feladat esetén egyszerűbb módszerrel
válthassák fel. A módszer eldöntésére a belügyminiszter kapna
felhatalmazást; közvetlenül a választást megelőzően rendeletben
állapítaná meg a szavazatösszesítés módszerét. A beterjesztett
törvényjavaslathoz a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportja
nevében Vastagh Pál nyújtott be módosító indítványt, amely
lényegileg azt szorgalmazta, hogy a szavazás napján az állandó
lakóhelyüktől távol lévő választópolgárok postai úton is
beszerezhessék az ideiglenes lakóhelyükön, illetőleg tartózkodási
helyükön a szavazáshoz szükséges igazolást.

    A vita szokatlanul rövid ideig, alig több mint tíz percig
tartott, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi
Bizottság nem támogatta a módosítást, s Horváth Balázs
belügyminiszter is fenntartotta a kormány nevében az eredeti
előterjesztést. Megjegyezte, hogy az MSZP-s módosító indítvány
elfogadása esetén olyan véletlen vagy szándékos technikai hibák
csúszhatnak be, amelyek alkalmasak lehetnek a manipulációra. A
szavazáskor a jelenlévő képviselők kétharmadának egyező akaratára
volt szükség, amelyet - 191 igen, 21 nem, 3 tartózkodás - a
törvényjavaslat megkapott. (folyt. köv.)



1990. július 4., szerda 18:40


Vissza »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (4. rész)


Ezután az Országgyűlés 200 támogató, 19 elutasító szavazattal,
12 tartózkodás mellett határozott arról, hogy 1990. július 29-ére,
vasárnapra tűzik ki a köztársasági elnök megválasztásának módjával
összefüggő népszavazást. Nem volt persze egyszerű e határozat
elfogadásához eljutni, mert a vitában lényeges ellentétek
mutatkoztak meg. A képviselők egymást idézték, egészítették ki,
pontosították. Nem egyszer leckét adtak egymásnak alkotmánytanból,
jogszabályismeretből, meteorológiai tudnivalókból, s ki-ki
megmutathatta az időszerű mezőgazdasági munkákban szerzett
jártasságát. Ugyanis a vita a népszavazás időpontjának meghatározása
körül csúcsosodott. A szocialisták frakciója nevében Vastagh Pál
módosító indítványában a szeptember 30-ai vasárnapot - a
helyhatósági választások napját - jelölte meg, míg a Fodor
István-Király Zoltán független kettős eredeti módosító indítványát
módosítva december 2-át jelölte meg a legalkalmasabb napként a
népszavazás kiírására.

    A sokszereplős vitát Balás István bizottsági előadó nyitotta,
aki bejelentette, hogy egyik módosító indítványt sem támogatják.
Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a decemberi időpont a
jelenleg hatályos törvénnyel ellentétes, hiszen az rögzíti: az
országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon
belül kell megtartani. Ugyancsak kivihetetlen az is, hogy szeptember
30-án legyen a népszavazás, hiszen azt egy ezen a rendkívüli
ülésnapon elfogadott törvénymódosítás már lehetetlenné teszi.
Mindezek ellenére mindegyik időpontnak voltak támogatói. A
leggyakrabban az időjárás okozta kényelmetlenségeket hozták fel
érvként a vitázók. A július 29-i nyári nap a szabadságolások, a
forróság miatt kapott kritikát, a decemberi pedig a havazás, az
ónoseső miatt alkalmatlan a népszavazás időpontjául. Ennél súlyosabb
érvek is elhangzottak: Szabó Lajos (FKgP) úgy vélekedett, hogy
népszavazást provokálni most felelőtlenség. Roszik Gábor (MDF)
felszólította a Fodor-Király módosító indítvány tevő párost, tüstént
vonja vissza újabb módosító indítványát, ne játsszon több százezer
ember aláírásában kifejeződő akaratával, az Országgyűléssel. Szent
meggyőződését fejezte ki, hogy a népszavazásra semmi szükség.
(folyt.köv.)



1990. július 4., szerda 19:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésnapja (5. rész)


Az MSZP-s Katona Béla kijelentette: nagy hibát követ el a
Parlament, ha a népszavazást átkos pártállami maradványként vagy a
személyes ambíciók kiéléseként könyveli el. Hangoztatta: nem Göncz
Árpád személye ellen irányul a népszavazás, inkább azért lenne
fontos, hogy a számára az alkotmányban biztosított jogokat
hatásosan, pártbefolyás nélkül tudja érvényesíteni. Végülis Bánffy
György (MDF) javaslatára szavazással lezárták a vitát.

    Az Országgyűlés határozata szerint állampolgári kezdeményezésre
az Országgyűlés népszavazás megtartását rendeli el az alábbi
kérdésben: ,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen
módon válasszák meg?,, A szavazólapon a kérdés alatt zárójeles
magyarázat szerepel, amely rögzíti: ,,(Igenlő válasszal elutasítja,
nemleges válasszal megerősíti az Országgyűlésnek ebben a kérdésben
már meghozott döntését, mely szerint a köztársasági elnököt az
Országgyűlés választja.),, E határozat egyébként a kihírdetés, azaz
a Magyar Közlönyben való megjelenése napján lép hatályba.

    Az Országgyűlés július 9-én, hétfőn 10.30-as kezdettel tart
újabb plenáris ülést. (MTI)



1990. július 4., szerda 19:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD