Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a kormány - Központi áremelések (1. rész)
1990. június 29., péntek - Központi áremelésekről döntött a kormány csütörtöki ülésén - jelentette be pénteken a Parlamentben László Balázs, a kormány szóvivője. Közölte, hogy a Németh-kormány által már jóváhagyott, de elhalasztott áremelésekre a közeljövőben kerül sor. Ennek megfelelően július 9-én átlagosan 25 százalékkal nő a cigaretta és a dohányáruk, valamint az égetett szeszesitalok ára. Ugyancsak e naptól átlagosan 20 százalékkal emelik a benzin és 30 százalékkal a gázolaj árát. Augusztus 1-jétől többe kerülnek a háztartási energiahordozók: a szén 45, a brikett és a koksz 35, a tűzifa és a propán-bután gáz pedig 30 százalékkal lesz drágább. A távfűtés 42 százalékkal kerül többe augusztus 1-jétől, a vezetékes gáz ára átlagosan 26,9, a villanyáramé pedig - szintén átlagosan - 25,8 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi átlag jelentős szóródással alakul ki, Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb településeken 19 százalékos lesz a áremelés mértéke. A falvakban és a kisközségekben nem változik a villanyáram ára. A háztartási tüzelőolaj ára szintén emelkedik, de ennek mértékét az árhatóság még nem kalkulálta ki. A kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik kompenzálni az áremeléseket, összességében 2,5 milliárd forintos csomagtervet terjeszt hamarosan az Országgyűlés elé. A szándékok szerint augusztustól gyermekenként 100 forinttal emelkedik a családi pótlék, a 4700 forint alatti nyugdíjak 300 forinttal emelkednek, a 4700 forint fölötti, de 5000 forintot el nem érő nyugdíjakat 5000 forintra egészítik ki. Háromszáz forinttal szándékoznak emelni a rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját, a házastársi pótlékot, a GYED és a GYES összegét. Az áremelésekkel párhuzamosan jelentősen csökkentik az állami támogatások körét, illetve mértékét. Erősen mérséklik - összesen 2,6 milliárd forint értékben - a nyugati exportra kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében az exporttámogatási kulcsot. A gabonaexport extra jövedelmének 80 százalékát elvonja a költségvetés. A költségvetési intézményekben csaknem 500 millió forinttal csökken az állami támogatás összege. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap támogatása 2 milliárd forinttal lesz kevesebb. A külkereskedelemben a különböző ösztönző alapokból - mint például a Kereskedelempolitikai Alap vagy az Általános Intervenciós Alap - 0,5, illetve 1 milliárd forintot von el a költségvetés. (folyt.köv.) 1990. június 29., péntek 15:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a kormány - Központi áremelések (2. rész)
A vállalkozói nyereségadó kedvezményeinek mérsékléséből közel 2 milliárd forintnyi megtakarítás származik majd. Az állami tulajdon utáni osztalék 18 százalékról 25 százalékra emelkedik, ezáltal csaknem 4 milliárd forint bevételre tesz szert a költségvetés. A tervezett áremelések némelyikéhez törvénymódosításra is szükség van, ezért a kormány a tervet jövő héten a Parlament elé terjeszti. Az áremelések és az egyéb intézkedések azt célozzák, hogy javuljon az ez évi költségvetés egyensúlya - mondta László Balázs. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap - a további hitelnyújtás feltételeként - megszabta, hogy 1990-ben a költségvetési hiányt (ami 1989-ben 54,8 milliárd forint volt) 10 milliárd forintra kell csökkenteni. Az idén azonban több tényező is rontotta a költségvetés egyensúlyát. Így például a lakáskamat-adó semmissé nyilvánítása 4,5 milliárd forintot vett ki a költségvetés ,,zsebéből,,. A rubelelszámolású külkereskedelmi kapcsolatok átrendeződése szintén rontja a költségvetés pozícióját. A vállalati nyereségadó-kedvezmények összege tavaly nagyobb lett a vártnál, ennek hatása az idei költségvetésben is megmutatkozik. Mindezek a kedvezőtlen jelenségek azt valószínűsítik, hogy a költségvetési hiány az év végére nem 10, hanem 27 milliárd forint lesz. A most bevezetendő áremelések, illetve kedvezménymegvonó intézkedések - egyharmad-kétharmad arányban - együttesen 27,7 milliárd forinttal növelik az idei költségvetés bevételeit. Ebből az összegből - a pótlólagos költségvetési hiány eltüntetése mellett - tartalékot is képeznek, hiszen még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkorák lesznek a helyhatósági választásokkal, a népszavazással kapcsolatos kiadások, milyen költséggel jár az esetleges elnökválasztás, a Budapest-Bécs világkiállítás, illetve a sevillai világkiállításon való magyar részvétel. Kiadással jár a kötelező gépjárműbiztosítás költségeinek fedezése is, hiszen az a literenkénti 1,20 forint, amelyet eddig az üzemanyagok forgalmi adójából az állam átengedett, ma már nyilvánvalóan nem elegendő. Ugyancsak a tartalékból kell kielégíteni egyes költségvetési intézmények halaszthatatlan igényeit. Ezen felül 2,5 milliárd forint többletkiadást jelentenek a szociális intézkedések. Még az áremelések bejelentését megelőzően Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a kormány elkészítette gazdasági gyorsprogramját. Ennek célja az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítása, visszafordítása, valamint kedvező alap teremtése a jövőre induló hároméves kormányprogramhoz. (folyt.) 1990. június 29., péntek 15:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a kormány - Központi áremelések (3. rész)
A program, amelyet hamarosan részleteiben is nyilvánosságra hoznak, még júliusban megkezdődhet, s augusztus közepén már azok az elemei is működhetnek, amelyek törvénymódosítást, illetve új törvényt igényelnek. Az államtitkár hangoztatta: a terv nem lesz sem válságkezelő, sem sokkterápiás jellegű, tisztán az ésszerűségen alapul. Céljai közé tartozik a kölcsönös vállalati követelések, az úgynevezett sorbanállás megszüntetése. Ennek keretében csődeljárás indul 30-34 nagyvállalat ellen, további 500-600 vállalat kölcsönös tartozásait pedig banki beavatkozás útján próbálják rendezni. A vagyonügynökség programja alapján - elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátóiparban - úgynevezett előprivatizációt hajtanak végre, amelynek célja, hogy a bérleti és szerződéses rendszer adja át helyét a magántulajdonnak. Megindul az aktív privatizációs program is, 30 jól működő vállalat ,,mintaprivatizációjával,,. Több törvényt módosítanak, így például a vállalati és az átalakulási törvényt, s előterjesztik a versenytörvény és a privatizációs törvény tervezetét. A program részét képezi a költségvetési megtakarítás is, az az intézkedéssorozat, amelyről a kormányszóvivő számolt be. László Balázs a továbbiakban a kormány ülésén szereplő egyéb témákról adott tájékoztatást. A testület tárgyalt egyebek között az állami kitüntetések rendszeréről. Megállapították, hogy a régi elismerési formák döntő többsége nem alkalmas az értékek megbecsülésére, ezért ezeket - így például a különböző csillag- és zászlórendeket - eltörlik. Megmarad ugyanakkor a Kossuth- és a Széchenyi-díj, valamint a kiváló és az érdemes művész kitüntetés. Több régi érdemrendet, illetve rendjelet visszaállítanak, így például újból bevezetik a Köztársasági Érdemrendet. A kitüntetéseket március 15-én, augusztus 20-án, szeptember 29-én (a Honvédség napján) és október 23-án adományozzák majd. A kormány határozott arról is, hogy létrehozza a gazdasági és a nemzetbiztonsági kabinetet. A leendő címerről is szó volt a kormányülésen. Megállapodtak, hogy a kormány a Parlament ülésén csak a koronás címerről szóló határozatot terjeszti elő, ugyanis a koalíciós pártok is ezt a címert támogatják, s a közvéleménykutatások szerint is ez a legnépszerűbb. Kérdések kapcsán szóba került az is, hogy a kormány felmondta a légi és vasúti közlekedésben a sokoldalú transzferábilis elszámolást. Ez jelentős tarifaemeléssel jár, s várhatóan 40-50 százalékkal visszaesik a volt szocialista országokba irányuló légi- és vasúti forgalom. (MTI) 1990. június 29., péntek 15:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »