Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 20.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levele Szabad Györgynek, az Országgyűlés ideiglenes elnökének

" Erkölcsi és politikai kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyarországi demokrácia kiteljesedése érdekében elengedhetetlen a nemzetiségek által választott parlmenti képviselői helyek biztosítása ..."
BBC, Panoráma:

Volt román vezetők pere

"... kit terhel a felelősség a tüntetőkkel szembeni fegyverhasználatért - s ez különösen áll a temesvári mészárlásra, amely még Ceausescu megbuktatása előtt történt. A hadsereg - elutasítva a bűnrészesség vádját - a felelősséget teljes egészében a Securitatéra hárítja."

Új koncepció a lakásgazdálkodásban (1. rész)

1989. december 20., szerda - Szerda délelőtt a Parlament határozatával - úgy tűnik, megnyugtatóan - lezárult az a vita, amely az Országgyűlés ülésszakát megelőzően már hetek óta izgalomban tartotta az országot: némi kompromisszum árán zöld utat kapott a törvényhozástól a kormány lakásgazdálkodási reformkoncepciója és annak jövő évi intézkedéscsomagja. Ezzel eloszlottak azok az félelmek, amelyek még azt sem zárták ki, hogy akár a jövő évi költségvetés teljes rendszere összeomolhat a lakbéreket, lakáshiteleket érintő intézkedések okozta közfelháborodás nyomán.

A lakásgazdálkodás rendszerét felvázoló országgyűlési határozat
és a kölcsönökről szóló törvényjavaslat meglepően nagy
szavazatarányú parlamenti jóváhagyása arról tanúskodik, hogy az
idegőrlő viták, egyeztetések után mindenki számára kielégítő
megoldást dolgozott ki a kormány és az Országgyűlés.

    Abban már a kezdet kezdetén sem volt vita a törvényhozás és a
Minisztertanács között, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere
beteg, s meglehetősen radikális gyógymódra szorul. A Parlament ezt
határozatában is leszögezte, hangoztatván, hogy a felhalmozódott
problémák miatt napjainkra már társadalmi méretű feszültség alakult
ki. A kormány önkritikus elemzése is rámutatott, hogy a
lakáshasználat körülményeit ma már mindenki rossznak tartja. Aki
bérlakásban lakik, azért elégedetlen, mert lakbéréért nem kap
tisztességes szolgáltatást. Aki saját tulajdonú lakással
rendelkezik, annak vagy a kamattörlesztések okoznak rendkívüli
megterhelést, vagy gyermekeinek szinte reménytelen lakáshoz
juttatása okoz álmatlan éjszakákat. Bár a forráshiánnyal küszködő
állami költségvetés növekvő összegeket fordít a lakáspiac
fenntartására, a helyzet mégis tarthatatlanná vált, a reform
elodázása a lakásrendszer teljes pénzügyi összeomlásával fenyeget.

    Mindezeket számbavéve a kormány olyan, egységes piaci elveken
nyugvó rendszer kiépítése mellett kötelezte el magát, amelyben a
lakáshoz jutás és -használat költségei valóságos értékviszonyokra
épülnek. Hosszú távú célként azt jelölte meg - s ezt a nézetet a
Parlament is osztotta -, hogy mindazoknak, akik
munkateljesítményükkel és takarékosságukkal maguk is jelentős
erőfeszítéseket tesznek, a jövőben reális esélyük legyen
jövedelmeikhez igazodó lakás építésére, vásárlására, esetleg
bérlésére. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 13:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Új koncepció a lakásgazdálkodásban (2. rész)

A koncepció magában foglalja a fiatal családok lakáshoz
jutásának segítését, s azt is, hogy a legkedvezőtlenebb szociális
helyzetben lévő rétegek legalább a hajléktalanná válástól
meneküljenek meg. Kulcseleme az, hogy az állam milyen mértékben
vállaljon szerepet a lakáspiac alakulásában, miként módosuljanak a
tulajdonviszonyok. Erre az alapkérdésre a kormány alternatív
megoldást terjesztett a Ház elé, s az Országgyűlés közülük az ,,A,,
változat mellett kötelezte el magát. Ennek lényege, hogy továbbviszi
azt a lakáspolitikai alapelvet, amely már az 1970-es évektől
érvényesül hazánkban; eszerint az állam széles körben támogatást
nyújt a tulajdonszerzéshez, amit a lakáshoz jutás és lakáshasználat
általános formájának tekint. (A másik változat a tulajdonszerzéssel
szemben a lakáshasználatot preferálta volna.) Az elfogadott megoldás
a bérlakásokat főként azoknak a városokban élő családoknak tartja
fenn, akik átmenetileg vagy tartósan - jövedelemhelyzetük vagy egyéb
szociális körülményeik miatt - támogatásokkal sem képesek a
tulajdonszerzés terheit viselni.

    A jövő évi intézkedéscsomagot megtárgyalva a Parlament
mindenekelőtt arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a
lakásgazdálkodási reform első lépéseként már jövőre meg kell kezdeni
a bérlkakás-szektor átalakítását. Ezzel kapcsolatban a Parlament
támogatta azt a kormányjavaslatot, hogy az állami bérlakások jövőre
önkormányzati tulajdonba kerüljenek. Az önkormányzatok saját
hatáskörükben határozhatják meg a bérlakások értékesítésének ütemét,
feltételeit, az ingatlankezelés módját és szervezetét, a bérbeadók
és a bérlők jogait, kötelezettségeit, illetve a lakbérek mértékét. A
Parlament határozata értelmében az önkormányzati tulajdon
bevezetésével egy időben azonnal megszűnik az ingatlankezelő
szervezetek államigazgatási felügyelete, a vállalatok
szolgáltatószervezetekké alakulnak át. Kompromisszumos megállapodás
született a lakbéremelések mértékéről. A Parlament azt a változatot
támogatta, mely szerint a lakbéreket február 1-jétől - a lakosság
terhelhetőségét figyelembe véve - átlagosan 35 százalékkal növelik.
A lakbérelemést azonban differenciáltan a komfortfokozatok
figyelembe vételével kell végrehajtani. (folyt.köv.)


1989. december 20., szerda 13:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Új koncepció a lakásgazdálkodásban (3. rész)

A Parlament határozatában felhívta a kormányt, hogy a
lakbéremeléssel egy időben vezessen be egységes lakbértámogatási
rendszert, a lakásbérlők családi jövedelmük és az eltartottak száma
alapján differenciáltan részesüljenek támogatásban. Ezzel el kell
érni, hogy ne növekedjék a terhe a három- és többgyermekeseknek, a
súlyos testi fogyatékosoknak, valamint a létminimum - egy főre jutó
nettó 4300 forint - alatt élőknek, és azoknak a 70 éven felüli
nyugdíjasok, akiknek a nyugdíja a létminimum háromszorosát nem éri
el. A többi család kiadásait teherviselőképességeikkel arányban
szabad csak növelni.

    A jövő évi intézkedéscsomag másik kényes eleme a lakás célú
állami kölcsönök után fizetendő kamatadó. Erről a Parlament a
legmagasabb szintű jogszabályban, törvényben intézkedett.

    A törvény kimondja: a lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb,
lakáson végzett építési munkák céljára az OTP vagy
takarékszövetkezet által nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes
kamatozású állami kölcsönre fennálló tartozás alapján a
magánszemélyeket adókötelezettség terheli jövőre. Nem kell adót
fizetni akkor, ha a kölcsönszerződést öt éven belül kötötték, ha az
adófizetésre kötelezettnek és a vele egy háztartásban élő közeli
hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg
a létminimumot (4300 forint). Mentesül az adó fizetése alól, aki
saját háztartásában három vagy több kiskorú, vagy nappali tagozaton
tanulmányait folytató, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú
eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak mentesülnek azok, akik
munkaképességüknek legalább 67 százalékát elvesztették, illetve azok
a 70 éven felüli nyugdíjasok, akiknek a velük egy háztartásban élő
közeli hozzátartozójukkal együtt számított egy főre jutó havi nettó
jövedelme nem haladja meg a létminimum háromszorosát.

    A havi törlesztőrészlet 50 százalékát kell adóként megfizetniük
azoknak, akik kölcsönszerződésüket tíz éven belül kötötték meg. Tíz
évnél régebbi kölcsönszerződések után azonban az adó a havi
törlesztőrészlet 100 százaléka. Az adót minden hónap 15-éig kell
postára adni.

    Ha valakinek több kölcsöntartozása is van, akkor az adót a
legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöne után kell megfizetnie.
Viszont ha a családban az egy főre jutó havi nettójövedelem a
létminimum háromszorosát meghaladja, akkor az adót valamennyi
kölcsöntartozás után meg kell fizetni. (MTI)


1989. december 20., szerda 13:46


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD