Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 20.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok levele Szabad Györgynek, az Országgyűlés ideiglenes elnökének

" Erkölcsi és politikai kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyarországi demokrácia kiteljesedése érdekében elengedhetetlen a nemzetiségek által választott parlmenti képviselői helyek biztosítása ..."
BBC, Panoráma:

Volt román vezetők pere

"... kit terhel a felelősség a tüntetőkkel szembeni fegyverhasználatért - s ez különösen áll a temesvári mészárlásra, amely még Ceausescu megbuktatása előtt történt. A hadsereg - elutasítva a bűnrészesség vádját - a felelősséget teljes egészében a Securitatéra hárítja."

Németh Miklós a főváros XI. kerületében (1. rész)

1989. február 16., csütörtök - Budapest legnépesebb, összetett struktúrájú, dinamikusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A program reggel a pártbizottság székházában kezdődött, ahol - kibővített párttestületi ülés keretében - Szatmári István első titkár adott tájékoztatást a pártbizottság munkáját jellemző megújulási törekvésekről. Kifejtette: a kerületi pártmozgalom a társadalmi, gazdasági folyamatok jó irányba fordítására alkalmasnak ítélte az országos pártértekezletet. A kerületben jelentősen javúlt a testületi munka tartalma, megnőtt a tagok vitakészsége, két ülés közötti aktivitása. Nyíltabbá vált a légkör. Kísérletképpen elméleti jellegű vitát kezdeményeztek a tulajdonviszonyok kérdésében. Az első titkár szólt arról is, hogy miként próbálja segíteni a pártbizottság a hozzá tartozó 400 pártszervezetet, a 16 ezer kommunistát abban, hogy a politikai és gazdasági reform értője, sőt kezdeményezője lehessen. Ennek érdekében is - mint mondotta - ,,politikai szolgáltatóházzá,, kívánnak alakulni, ahol a kommunisták, a pártaktivisták jó értelemben vett, a munkát elősegítő vitákat folytathatnak,információhoz juthatnak, megismerhetnek összefüggéseket, segítséget kaphatnak a gyakorlatban felmerülő kérdések tisztázásához.

A lakóterületen dolgozó mintegy 4.500 párttaggal való kapcsolat
erősítésére kísérleti jelleggel politikai közösségi házat hoznak
létre a kerületben, ahol vonzó programokat szerveznek. Kezdeményezik
környezetvédelmi hetek megtartását, amelyekhez kapcsolódóan a
pártbizottság kész a különböző szerveződések képviselőivel
folytatandó eszmecserékre, együttműködésre. Elhangzott, hogy március
15-éről a kerületben is megemlékeznek a tanács, a népfront, a KISZ
és az úttörőszövetség részvételével. A Magyar Demokrata Fórum
azonban elhárította a kezdeményezést.

    Szatmári István a gondokról beszélve elmondta, hogy 40 ezer,
jelentős részben alacsony nyugdíjú és egyedül élő idős emberről
tudnak, és ugyanennyi pályakezdő fiatal, illetve tanuló él a
városrészben. Az egyik legnagyobb feszültség a lakásellátásban
tapasztalható: bár itt épült a fővárosban a legnagyobb számban új
otthon, mégis 5-6 ezer lakásigénylővel számolnak. (folyt.köv.)


1989. február 16., csütörtök 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós a főváros XI. kerületében (2. rész)

A pártmozgalom problémáira térve kifejtette: sok kommunistának
bátortalan a politikai kiállása, elsősorban a korábban beidegződött
gondolkodásból fakadóan, s az események sokszor zavart keltő,
eligazodást nehezítő hatásának következtében is. Elmondta, hogy a
Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrészben is nagy várakozás
előzte meg. Tolmácsolta a pártbizottság ezzel kapcsolatos
állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Eszerint a kerületi
párttagok egyetértenek a KB állásfoglalásával a belpolitikai helyzet
megítélésében, a pártegység fontosságának hangsúlyozásában, az
akcióprogram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A
pártszervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentkezik az az
igény, hogy a párt politikai irányvonalát meghatározó kérdésekben a
párttagság véleményének ismeretében szülessenek a döntések.
Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a
kezdeményezője a többpárt-rendszernek. Úgy fogalmaztak, hogy nem
rangon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzethez
alkalmazkodik. Ez fontos lépés a pluralizmus további alakításában, a
politikai intézményrendszer reformjában.

    Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről
tájékoztatta a miniszterelnököt. Mint mondta: a fejlesztési célok
megvalósultak, átadták az albertfalvai piacot, Gazdagréten
tíztantermes új általános iskola, és 700 gyermek elhelyezésére
alkalmas bölcsőde épült; új orvosi rendelő kezdte meg munkáját a
Bartók Béla úton. Elmondta: nyitottság jellemzi a tanács munkáját,
amely egyre inkább vállalkozóként gazdálkodik, azonban a különböző
intézkedések óriási terheket hárítanak rá. Vegyesvállalatoknnak,
betéti társulatoknak lett tagja a tanács, s kezdeményezésére jött
létre az első fővárosi innovációs park.

    A párttestület tagjai közül többen - elsősorban az
alapszervezetek képviselői - felhívták a figyelmet: ha az ország
gazdasági helyzete nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a
politikai tevékenység értelmetlenné válik, és a hangulat romlása
megakadályozza a nemzeti egység megteremtését. (folyt.köv.)


1989. február 16., csütörtök 19:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós a főváros XI. kerületében (3. rész)

A többpárt-rendszerrel kapcsolatban elhangzott: szó sem lehet
arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban
alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pártalapszervezet
feladata az lesz, hogy politikát alakítson, nézeteket tisztázzon, s
ne gazdasági folyamatokat befolyásoljon. Szóvá tették azt is, hogy a
többpárt-rendszerről, az alkotmányról, a párttörvényről kialakított
állásfoglalások nem a kommunisták véleményének ismeretében
születtek. Volt, aki szinte személyeskedő megjegyzéseket fűzött a
vezetők legutóbbi megnyilatkozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e
megnyilvánulások gyakran előidézői a bizalmi válságnak, az oktalan
sértődéseknek.

    Ezekre a megjegyzésekre is reagált Németh Miklós, amikor
hangsúlyozta: véleménye szerint bármelyik vezetőt - függetlenül
beosztásától - munkájával, megnyilatkozásaival, magatartásával
kapcsolatban meg lehet bírálni. El kell azonban jutni oda, hogy ez
,,ne csak egyirányú utca legyen,,: a közvetlen kollégát ugyanilyen
lelkesen, rossz ízű szándékok nélkül merjük bírálni, ha szükséges.
Ez a közélet nagyon egészséges vonása.

    A kormányfő ezután leszögezte: a Központi Bizottság legutóbbi
ülésének legfontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a párton
belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is
jelentősen befolyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének
kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe és a széles
közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáznak,
megtörténhet, hogy a Központi Bizottság ,,fundamentalisták,, és
,,reformkommunisták,, csoportjára szakad. Hogy ezt sikerült
elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése szempontjából,
hanem a gazdaság talpontartása, működtetése miatt is nagy a
jelentősége.

    A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság
tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette: a Pozsgay
Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe
kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és
önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó
pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti
legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt
a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha
átengedi másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának
értékelésében, s állandóan defenzív, védekező pozícióba szorul. A
mai párt- és kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája és
felelőssége ez. (folyt.köv.)


1989. február 16., csütörtök 20:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós a főváros XI. kerületében (4. rész)

Ilyen értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését,
mert a pártvezetést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a
platformszabadság, a többpártrendszer kérdésében.

    Az 1956-os események értékelésével kapcsolatban Németh Miklós
megjegyezte: a feltárás nincs lezárva, hosszú évek munkája szükséges
még az árnyalt kép kialakításához. A kutatók eddig 15 ezer oldalt
dolgoztak fel. A pártvezetésnek az a szándéka, hogy felveti a
Szovjetunió illetékeseinél: segítsenek abban, hogy minél előbb
hozzáférhetők legyenek bizonyos, eddig a nyilvánosság elől elzárt
levéltári anyagokhoz.

    Nagy hiba volt, hogy a párttagság nem vett részt az alkotmány
előkészítésében - hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet még egyszert
elkövetni a sztálini modell átvételével járó hibákat. Fel kell
vállalni, hogy a szocializmus magyar modelljét kezdjük el formálni,
építeni, és ebben lesznek tévedések. A modellváltásra éppen azért
van szükség, hogy elkerüljük a rendszer válságát. A miniszterelnök
végül - a pártbizottság tagjainak észrevételére is reagálva -
bejelentette: várhatóan áprilisban dönt a kormány megújításáról.
Megítélése szerint új arcokra van szükség a Minisztertanácsban.

    A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos
Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. Zsengellér István
vezérigazgató üdvözlő szavait követően Szabó Klára, a kerületi
pártbizottság titkára adott tájékztatót a városrész
gazdaságpolitikai tapasztalatairól. Többek között szólt arról, hogy
a kerület sokszínű ipara a romló gazdasági feltételek között is
megőrizte a termelés korábbi szintjét, növelte exportját,
alkalmazkodni tudott az új jövedelem- és adószabályokhoz, a
munkaerő-helyzet lényegében kiegyensúlyozott. A tájékoztatót követő
beszélgetésen vállalati vezetők, országgyűlési képviselők fejtették
ki véleményüket, elemezve a gazdálkodás napi gondjait, konkrét
esetekkel is megvilágítva a központi irányítás sokszor nem
kiszámítható gyakorlatát. Rámutattak arra is, hogy a
feldolgozóiparnak 1989-re ígért jobb feltételek érvényesülését a
gyakorlatban nem tapasztalják.

    Németh Miklós e fórumon is több kérdésben kifejtette véleményét.
Megerősítette: nincs más esélye az országnak, mint azzal
szembenézni, hol kell mindenképpen kontinuitást vállalni a múlttal,
az előző kormányok programjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol
bátran kell szakítani a még nem oly régen megfogalmazott
kormányprogrammal is, mint a stabilizációs vagy a kibontakozási
program. (folyt.köv.)


1989. február 16., csütörtök 20:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Németh Miklós a főváros XI. kerületében (5. rész)

Ezt az oly gyorsan változó világ- és belső helyzet is indokolja:
nem lehet másképp a lépést tartani, nem lehet megvalósítani a magunk
által támasztott követelményeket.

    A stabilizációs program fő céljait nem megtagadva meg kell
találni a gazdaságpolitikában és a mechanizmusban az elmozdulás
irányait, a kitörési pontokat a nyár közepéig. A kormány már
dolgozik e feladaton, tudósokat, alternatív mozgalmakban dolgozókat
is felkérve markáns koncepcionális kérdések megfogalmazására.

    A KGST reformja is szóba került az eszmecserén, Németh Miklós
szerint a mechanizmus megújulását alulról építkezve hosszú folyamat
eredményeként lehet elérni.

    A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be.
Laczkó Mihály vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű
technikai bázison és technológiával működő telefonkábel üzemet. Ezt
követően a dolgozók képviselőivel találkozott, s tájékozódott a 106
éves nagyvállalat tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Az
alkalmat felhasználva kérte: tolmácsolják társaiknak a kormány
köszönetét azért a megértésért, amelyet a szorító és nagy terheket
jelentő áremeléssel kapcsolatban tanúsítottak fegyelmezett, higgadt
és mértéktartó magatartásukkal. A munkások kinyilvánították, hogy
megértik az ország helyzetét, csak ,,vigyük ki most már a szekeret a
kátyúból,,. Hozzátette: ezuttal sem az egyszerű munkásemberek hangja
volt a leghangosabb az elégedetlenkedők között. Ők tudják, hogy csak
a megteremlt jövedelem, érték az, ami segíthet. (MTI)


1989. február 16., csütörtök 20:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD