|
|
|
|
Az Országos Választási Bizottság ülése (1. rész)
|
1990. április 3., kedd - Az országgyűlési képviselők
választásának második fordulójában indulók, illetve visszalépők
listájával, a területi listákon megszerezhető mandátumok
elosztásával, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentéseivel,
valamint egyedi ügyekkel foglalkozott keddi ülésén az Országos
Választási Bizottság.
A választás második fordulójában induló, illetőleg visszalépő jelöltek listája lényegében folyamatosan készül. A Belügyminisztérium Választási Irodája ugyanis korábban - az OVB felkérésére - csak azért kérte március 31-én délig a visszalépések jelzését, hogy ezek alapján viszonylag pontosan készülhessenek el a szavazólapok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a következő napokban nem léphet vissza jelölt, hiszen a legfrissebb adatok is kedden érkeztek a BM Választási Irodájához. Ilyen esetekben viszont a visszalépő jelölt nevét majd ki kell húzni a szavazólapról. (A választás második fordulójában az egyéni választókerületekben induló, valamint a visszalépett jelöltek listáját mai külön híreinkben közöltük.)
Az OVB keddi ülésén furcsa visszalépési esetekről is tájékoztatást kapott. Például az SZDSZ bejelentette, hogy Veszprém megye 7. választókerületéből visszalép jelöltje, Veress D. Csaba. A bejelentés alapján a listán csak két jelöltet szerepeltetett az egyéni választókerületi választási bizottság. Csak ezt követően derült ki, hogy a jelölt nem ért egyet a párt döntésével, és közölte a bizottsággal: nem lép vissza. Az egyéni választókerületi választási bizottság a jelöltnek adott igazat, tekintettel arra, hogy egyéni jelölésről van szó, s így a jelölt saját döntését kell figyelembe venni. A választási bizottság határozatát az OVB helyeslőleg tudomásul vette.
Pest megye 9. választókerületében történt, hogy Rónaháthy István, a Független Kisgazdapárt jelöltje írásban kétszer is bejelentette visszalépését, s erre figyelemmel döntött az illetékes választási bizottság. Nem sokkal később azonban táviratban értesítették a testületet, hogy a jelölt nem lép vissza. Ezt a táviratot a választási bizottság nem vette figyelembe, s mint később kiderült: jól is tette, mert a távirat ,,kacsa,, volt. Az OVB szerint az ilyen jelzéseket nagyon alaposan ellenőrizni kell, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy szaporodnak az ilyen hamis bejelentések. (folyt. köv.)
1990. április 3., kedd 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Választási Bizottság ülése (2. rész)
|
Az Országos Választási Bizottság tájékoztatást kapott a területi listákon megszerzett mandátumok elosztásáról, illetve a töredékszavazatok alakulásáról.
(A törvény szerint a mandátum kiszámítása a következőképpen történik:
Az adott területi választókerületben összesítik az összes érvényes szavazatot, s azt el kell osztani az abban a választókerületben megszerezhető mandátumok száma plusz eggyel. Tehát ha Budapesten az összes érvényes szavazat 1.047.467 volt és a megszerezhető mandátumok száma 28, akkor az érvényes szavazatok számát 29-cel kell osztani. A kapott végeredmény azt mutatja meg, hány szavazat szükséges egy mandátum megszerzéséhez. Ezt követően összesítik, hogy az adott területi választókerületben egy-egy párt hány érvényes szavazattal rendelkezik, s ezt a számot osztják el az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az ily módon kapott egész szám a megszerzett mandátumok számát jelenti. Az egész számon felül megmaradt szavazatok adják az úgynevezett töredékszavazatokat. Ezeket a töredékszavazatokat pártonként országosan összesítik, s ennek alapján - egy másik számítási módszerrel - döntik el a mandátumok sorsát.
Mindezeken felül meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát is. Ugyanis előfordulhat - ahogyan példa van is erre -, hogy a számítást követően a területi választókerületben betöltetlen mandátum marad. Ilyen esetben az a párt is mandátumot szerez, aki az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatoknál kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Ha továbbra is marad elosztatlan mandátum, akkor az az országos listán megszerezhető képviselői helyek számát növeli. Az Országos Választási Bizottság az egységes gyakorlat kialakítása érdekében úgy foglalt állást, hogy a kétharmadot a következőképpen kell kiszámítani: az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számát meg kell szorozni kettővel és elosztani hárommal, mert ez adhat pontos értéket.)
Ezen számítási mód alapján a Magyar Demokrata Fórum eddig 40, a Szabad Demokraták Szövetsége 34, a Független Kisgazdapárt 16, a Magyar Szocialista Párt 14, a Fiatal Demokraták Szövetsége 8 és a Kereszténydemokrata Néppárt 8 mandátumot szerzett meg területi listáin. Országos listára 32 mandátum került fel - Németh Jánosnak, az OVB elnökének személyes megítélése szerint túl sok. Így ugyanis pontosan 90 mandátumot osztanak el majd az országos listán. (folyt. köv.)
1990. április 3., kedd 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Választási Bizottság ülése (3. rész)
|
A pártok mandátumai területi megoszlásban:
Terület MDF SZDSZ FKgP MSZP Fidesz KDNP Országos lista ------------------------------------------------------------------ Budapest 8 8 1 4 3 1 3 Baranya 1 1 1 - - - 3 Bács-Kiskun 2 2 2 1 - - 1 Békés 2 1 1 1 - - 1 Borsod 3 2 1 2 1 1 1 Csongrád 3 1 1 - - - 1 Fejér 2 2 1 1 - - - Győr-Sopron 1 2 1 - 1 1 - Hajdú-Bihar 2 2 1 1 - - 2 Heves 1 1 - - - 1 2 Jász-Nagykun 1 1 1 1 - - 2 Komárom 1 1 - - - - 3 Nógrád 1 1 - - - 1 1 Pest 4 3 2 1 1 1 2 Somogy 1 1 1 1 - - 1 Szabolcs 2 1 1 1 1 1 2 Tolna 1 1 - - - 1 1 Vas 1 1 - - - - 2 Veszprém 2 1 1 - 1 - 1 Zala 1 1 - - - - 3 ---------------------------------------------------------------- 40 34 16 14 8 8 32
Az eddigi, nem végleges adatok szerint az MDF-nek 57.077, az SZDSZ-nek 51.805, az FKgP-nek 126.714, az MSZP-nek 126.002, a Fidesznek 191.355 és a KDNP-nek 96.745 töredékszavazata van a területi listák alapján. Ezek az adatok azonban még kiegészülnek majd az egyéni választókerületi töredékszavazatokkal, illetve a kifogások elbírálása miatt valamelyest módosulhatnak a későbbiekben.
Az Országos Választási Bizottság egyébként úgy döntött: bár korábban 12 párt országos listáját sorsolta ki, újabb sorsolást nem tart, a hat párt országos listája a korábban kapott sorszám szerint szerepel majd a mandátumszámításoknál. (folyt. köv.)
1990. április 3., kedd 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Választási Bizottság ülése (4. rész)
|
Az OVB a Fővárosi Választási Bizottság felvetésére egyértelműen úgy foglalt állást: a területi listák jelöltjei abban a sorrendben jutnak mandátumhoz, ahogyan nevüket pártjaik szerepeltették. Amennyiben a listáról bármely okból egy jelölt kiesik, helyébe a sorrendben következő lép. Tehát nem lehetséges az, hogy a pártok a kieső helyére a listán szereplők közül bárkit szabadon előreléptessenek.
Az Országos Választási Bizottság beszámolót hallgatott meg arról, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatal április 8-án, illetve 9-én milyen ütemben kívánja tájékoztatni a második forduló eredményeiről. A testület tudomásul vette az első fordulóban igazolással szavazottak adatainak vizsgálatáról készült jelentést is. Ebből kitűnik: a személyi számok vizsgálata alapján 40 olyan személyt vettek március 25-én nyilvántartásba, akik választójoggal nem rendelkeztek. Közülük 31-en egyéni jelöltre is szavaztak. A szavazatszámláló bizottságok adatai között 752 rossz személyi számot találtak. A választói nyilvántartásba 12 személyt kétszer, egy állampolgárt pedig négyszer vettek fel. (MTI)
1990. április 3., kedd 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|