Rendszerváltás és az MTI

	Moszkva adósságai
----------------- London, 1990. július 19. (BBC, Panoráma) - Gorbacsov elnök szóvivője, Arkagyij Maszlennyikov cáfolta azokat a jelentéseket, hogy a Szovjetunió külföldi adósságtörlesztésének átütemezését tervezi. Hétfőn ugyanis Gorbacsov egy nyilatkozatát többen úgy értelmezték, hogy Moszkva bizonyos adósságainak törlesztését talán átütemezik. De miért lenne szüksége viszonylag kevés egy főre jutó adósságállománnyal rendelkező Szovjetuniónak átütemezni a visszafizetést? Pártos Gábor kommentárja Moszkva egyre súlyosbodó külkereskedelmi problémáit veszi közelebbről szemügyre, ezt a kommentárt ismertetjük most: - A szovjet külkereskedelem központi irányítása nehézkes, rugalmatlan, bürokratikus rendszert teremtett, mely komoly akadályt jelentett a külföldi gazdasági kapcsolatok fejlesztésével szemben. Legalább azonban biztosította azt, hogy a Szovjetunió kereskedelmi partnerei mindig időben megkapták pénzüket. Az elmúlt évben azonban mintegy 16.400 szovjet vállalat kapott önálló külkereskedelmi jogot. Ezeknek a vállalatoknak nincs sok piaci tapasztalatuk, ezért közülük sokan túlkölteztek. A külkereskedelemi joggal rendelkező szovjet vállalatok külföldi adóssága jelenleg így mintegy 2 milliárd amerikai dollárra rúg. A Szovjetunió pénzügyi problémáit csak súlyosbította a külkereskedelmi egyensúly felborulása. Tavaly - 14 éve először - volt deficites Moszkva külkereskedelmi egyensúlya. Moszkvának nem sikerült behajtania a fejlődő országoknak, mint például Kubának, Vietnamnak és Mongóliának nyújtott kölcsöneit. (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza »

	- Moszkva adósságai - 1. folyt.
Gorbacsov elnök Kohl kancellárral folytatott megbeszélései során hétfőn olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Szovjetunió szeretné kitólni az adósság visszafizetésének határidejét. Nyugati megfigyelők ezt a teljes adósságállomány törlesztésének átütemezésére vonatkozó célzásként értelmezték. A Kreml illetékesei a nyugati bizalom helyreállítása érdekében rögtön sajtókonferenciát szerveztek, ahol az elnök szóvivője, Maszlennyikov cáfolta az átütemezés hírét. Mint mondotta, a tervek pusztán arra vonatkoznak, hgoy ezentúl rövidlejáratú hitelek helyett hosszúlejáratúakat vesz fel Moszkva. A Szovjetunió tehát egyelőre nem nyúl a vészcsengőhöz. A helyzet azonban ennek ellenére egyre súlyosabbá válik. A tornyosuló problémák orvoslására Moszkva megkezdte rövidlejáratú nyugatnémet hitelének felhasználását a legégetőbb kölcsönök visszafizetésére. Másrészt a kormány új szervezetet hozott létre, melynek feladata a fejlődő országoknak nyújtott szovjet kölcsönök visszafizettetése. Hosszú távon Moszkva külkereskedelmi vállalatokon keresztül szeretné bonyolítani export-import tevékenységét. Az azonban egyelőre nem világos, hogy ezt ösztönzők bevezetésével, avagy az egyes vállalatok külkereskedelmi jogainak megnyirbálásával szeretné elérni. Várható, hogy a KGST-tagországokkal való kereskedelemben a keményvalutára történő áttérés hasznot hoz Moszkva számára. Végül is a Szovjetunió rendelkezik energiahordozókkal, melyeknek magas világpiaci áruk van. Az már más kérdés, hogy ez milyen nehézségeket fog jelenteni a kelet-európai partnerek számára. (folyt.) 1990. július 19., csütörtök
Vissza »

	- Moszkva adósságai - 2. folyt.
Mindezeket a tényezőket figyelembe véve a Szovjetunió külkereskedelme és adósságterhei nem tünnek olyan súlyosnak, mint azt a jelenlegi helyzet sejtetni engedi. Végül is azonban szinte minden azon múlik, hogy Moszkvának sikerül-e talpra állítania beteg gazdaságát. Erre nézve egyelőre kevés jelet találhat a megfigyelő. ++ 1990. július 19., csütörtök
Vissza »