|
|
|
|
Az alkotmányügyi bizottság ülése (1. rész)
|
1990. június 20., szerda - Az Országgyűlés Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága javasolja az
Országgyűlésnek, hogy dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnökévé,
dr. Györgyi Kálmánt legfőbb ügyésszé válassza meg. A testület
szerdai ülésén tehát támogatta a Magyar Köztársaság ideiglenes
elnökének indítványát a két jelölt személyére.
A bizottság meghallgatta mindkét jelöltet, akik beszámoltak életútjukról, szakmai pályafutásukról, és megválasztásuk esetén a hozzájuk tartozó szakterülettel kapcsolatos koncepciójukról. Solt Pál elmondta, hogy harminc éve kezdődött bírósági pályafutása, többször dolgozott a Legfelsőbb Bíróságon különböző posztokon, 1980 óta a Legfelsőbb Bíróság bírójaként, 1989 óta pedig tanácselnökeként tevékenykedik. Ugyancsak tavaly választották meg alkotmánybírónak. Aktívan részt vesz a bírók képzésében, oktatásában, az államvizsga bizottság tagja. A francia nyelvet olyan szinten beszéli, hogy tagja az állami nyelvvizsga bizottságnak is. Mint mondotta, külön nem kell megismerkednie a Legfelsőbb Bíróság szervezeteivel, a dolgozókkal, mert az ott eltöltött összesen 16 év alatt bőségesen volt erre alkalma.
Szakmai hitvallásának tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének képviselnie kell az egész bírói kart, el kell hárítania minden külső befolyást, és fontos, hogy személyében őre legyen a bíró függetlenségének. Túl ezen, természetesen az intézmény vezetői, igazgatási, szervezési feladatait is el kell látnia. Hangoztatta: csak az egyenlő, egyféle bírói tisztséget ismeri el. Bár a Legfelsőbb Bíróság elnöke némileg első az egyenlők között, azonban vezetői hatását a bírói működésre csak példamutatásával, igényességével érvényesítheti, s nem az ügyek elbírálásával. Ugyancsak alapvető fontosságúnak tartotta a Legfelsőbb Bíróság információs rendszerének korszerűsítését, hiszen, mint mondotta, alig hozzáférhetőek, még maguknak a bíróknak is, a testület határozatai.
Bemutatkozása, koncepciójának kifejtése után több mint másfél órán keresztül záporoztak hozzá a kérdések. Kérdésekben és válaszokban egyaránt visszatért a bírói testület társadalmi, anyagi elismertségének hiánya, a szakma elnőiesedése, az utónpótlás, a kiválasztás kérdése, a bírói munka tárgyi és személyi feltételei javításának szükségessége. (folyt.köv.)
1990. június 20., szerda 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az alkotmányügyi bizottság ülése (2. rész)
|
Szabó János (FKgP) az ítélőtábla bevezetését, a Legfelsőbb Bíróság nevének kúriára változtatását, illetve ennek székháza - a mai Néprajzi Múzeum épülete - visszaadását indítványozta. Solt Pál kifejtette: nem tartja szerencsésnek csupán nosztalgiából régi nevek alkalmazását, ugyanakkor nem is zárkózik el ez elől. Maximálisan egyetértett viszont a volt kúria-épület visszaadásának igényével. A jelölt és a képviselők azonosan vélekedtek arról is, hogy szükség van a Legfelsőbb Bíróság iránymutató tevékenységének felülvizsgálatára, új irányelvek kimunkálására.
Valamivel rövidebb időt vett igénybe Györgyi Kálmán meghallgatása. Életpályájáról elmondta, hogy az ügyészi területen - rövid időt kivéve - nem dolgozott, de jól ismeri e szakterületet egyetemi tevékenységéből. Az egyetemen, végigjárva a szakmai létrát, tavaly lett a jogi kar dékánja. Az oktatómunkát szereti, és folytatni kívánja akkor is, ha megválasztják legfőbb ügyésszé. Legfontosabb feladatnak tartotta annak kimunkálását, hogy milyen helyet foglaljon el az ügyészség az állami szervek rendszerében. Kifejtette: tragikusnak tartja az ügyészség jelenlegi helyzetét, rendkívül rossz az ügyészi hivatás presztizse. Nehéz megnyerni rátermett embereket erre a pályára. Hangoztatta: jelentősen javítani kell az ügyészek anyagi helyzetén is. Gondot okoz az ügyészi munkában az is, hogy nagy a félelem amiatt: a szervezet beolvad az Igazságügyi Minisztériumba. Mindezekre a félelmekre gyors, megnyugtató választ kell adni.
A legfőbb ügyészi posztra jelölt véleménye szerint az ügyészségnek erkölcsileg, szakmailag és politikailag magas színvonalon kell működnie. Ez utóbbira kérdezett rá az egyik képviselő: mit ért a megfelelő politikai munkán? Válaszul Györgyi Kálmán kifejtette: köztudott, hogy az ügyészek nem lehetnek tagjai politikai pártnak, tartózkodniuk kell a politikai tevékenységtől, és általában az ügyészség nem lehet politikai tényező, mert ez elsősorban politikailag kifogásolható. Egy másik képviselő arra kért választ, látja-e akadályát annak, hogy felelősségre vonják azokat a magas szintű politikai vezetőket, akik valamilyen bűncselekményt követtek el. A válasz: bárki követ el bűncselekményt, azért felelősségre kell vonni. (MTI)
1990. június 20., szerda 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|