|
|
 |
|
 |
Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (1.rész)
|
Belgrád, 1990. április 26. (MTI-Press) - Elnéptelenedtek az
átkelőhelyek Jugoszlávia Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával
közös határán, miután a belgrádi kormány elszánta magát és a
nemzetközi turizmus évében, amikor a 200 dolláros, drasztikusan nagy
összegű beváltási kötelezettség elrendelésével gyakorlatilag lezárta
az országot a kelet-európai turisták előtt. A nyugati állampolgárok
ezzel szemben májustól útlevél és vízum nélkül látogathatnak déli
szomszédunkhoz.
Vajon mi késztette az Ante Markovics vezette szövetségi kormányt
erre a lépésre? Hivatalos magyarázat szerint az, hogy idén január
1-e, a konvertibilis dínár bevezetése óta hirtelen megnövekedett a
bóvlipiacokon adó-vevő, üzérkedő kelet-európai, főként a román,
bolgár, szovjet és lengyel állampolgárok száma. ,,Ezek mind
kliringesek - mondják - csak azért jönnek, hogy keményvalutához
jussanak,,.
A magyar turisták azonban nem ,,kliringesek,,, hiszen országaink
között már több mint egy évtizede mind kereskedelmi, mind egyéb
területen a tényleges dollárelszámolás gyakorlata érvényesül. Az is
felettébb különös, hogy Kuba viszont, amely viszont valóban
,,kliring-állam,, valahogy kimaradt a rendelet hatálya alól.
Belgrádi hivatalos magyarázat szerint a jugoszláv állampolgárok
az év első negyedében 817 millió dollárt vásároltak meg dínárért az
ország bankjaiból. Ebből csak 234 millió dollárt helyzetek el
devizabetét számláikon a hazai bankokban. A következtetés: 583
millió dollárt feketén eladták a kelet-európai turistáknak. Ha tehát
ez igy folytatódik, akkor egy év alatt a kelet-európaiak 2,5
milliárd dollárt ,,kivisznek,, Jugoszláviából, s ezzel igen
érzékenyen csökkentik jelenleg 8 milliárd dollárnyi keményvaluta
tartalékát. Nincs azonban semmiféle bizonyíték arra, hogy a
jugoszláv állampolgárok elfeketézték a fenti 583 millió dollárt.
Ebből ugyanis az következne, hogy a jugoszláv bevásárló turisták egy
fillért sem költöttek el Olaszországban, Ausztriában,
Magyarországon, Törökországban és másutt. Márpedig köztudott, hogy
olyan tömegesen még sohasem utaztak a szomszédos országokba, mint
éppen az idén. Hiszen a jugoszláviai belső árszint még az
olaszországinál is jóval magasabb. A jugoszláv állampolgárok
tömegesen utaznak Olaszországba konfekcióért, cipőért, kávéért,
élelmiszerért stb., Ausztriába műszaki árukért - köztük a szlovén
gyártmányú ,,Gorenje,, hűtőszekrényekért, amelyek 50 százalékkal
olcsóbbak, mint Szlovéniában - és még tucatnyi cikkért,
Magyarországra főként élelmiszerért. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök 13:16
|
Vissza »
|
|
Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (2.rész)
|
A helyzetét érzékelteti, hogy Jugoszláviában jelenleg 1 liter
tej 65 cent, 1 vekni (80 dekás) fehér kenyér 50 cent, 1 kg. Sertés
vagy marhacomb 5 dollár, 1 kg szalámi 8-10 dollár. A tejtermékek
pedig valóban igen drágák. Igy aztán nem véletlen, hogy még a
belgrádi piacok is tele vannak a ,,feketézők,, által olcsón kínált
magyar vajjal, margarinnal, sajttal, téli szalámival, stb.
A ,,200 dolláros rendelet,, életbe léptetésének egyik lényeges
oka tehát a Jugoszlávia és a környező országok közötti nagy
árkülönbség.
Aligha kétséges azonban az, hogy a legdöntőbb szerepet a dínár
konvertibilitása körüli problémák játszák. A konvertibilis dínár
árfolyamat a nyugatnémet márkához kötöttek. Hivatalosan 1 NSZK márka
7 dínárt ér. Az utóbbi hetekben már számos jugoszláv közgazdász és
pénzügyi szakember is kifejtette azt a véleményét, hogy az árfolyam
akkor lenne reális, ha 1 márkáért 12 dínárt fizetnének. Ezt a
nézetet támasztja alá az a tény is, hogy a kelet-európai üzletelő
turisták a jelenlegi hivatalos árfolyamnál 30 százalékkal magasabb
árat adnak a Jugoszláviában vásárolt kemény valutakért. Ezért
valóban elképzelhető, hogy sok jugoszláv állampolgár a hivatalos
árfolyamon csak azért vált ki dínárért dollárt, vagy márkát, hogy
utána nyomban felárral eladják. De azt senki sem tudja, hogy
ilymódon mennyi keményvaluta kerül ki az országból
,,Kelet-Európába,,. (folyt.)
1990. április 26., csütörtök 13:18
|
Vissza »
|
|
Elnéptelenedtek a magyar-jugoszláv határátkelők (3.rész)
|
A jugoszláv nemzeti valuta konvertibilitása körüli gondok közé
tartozik az is, hogy a dínár külföldön nem konvertibilis, a nyugati
bankok árfolyamlistáin nem is jegyzik. Feltételezhető, hogy a ,,200
dolláros rendelet,, bevezetését szorgalmazták egyes nagyüzemek
vezetői. A bolhapiacokon lebonyolított hatalmas forgalom nyomán
ugyanis megcsappant egyes textil-, vegyi-elektromos-élelmiszeripari
stb. üzemek drága termékei iránt a kereslet.
Közeleg a fő idegenforgalmi idény. A zágrábi piackutató intézet
kimutatása szerint a déli szomszédunkhoz látogató nyugati vendégek
személyenként és naponként csak 4 dollárral költenek átlagosan
többet, mint a kelet-európaiak. Ez a tény a szövetségi kormány
rendelete ellen szól.
Miután Bukarest ellenintézkedést tett és kötelezte a jugoszláv
állampolgárokat, hogy Romániába történő belépésükkor szintén 200
dollárt váltsanak be lejre, kiderült, hogy sokezren a saját
kormányukat kezdik hibáztatni. Érdekes a Borba című belgrádi napilap
véleménye: ,,Úgy látszik, hogy a szövetségi kormányban egyes
miniszterhelyettesek és tanácsadók lassan megkaparintják a hatalmat
és folytatják a régi gyakorlatot: tiltanak, ellenőríznek,
parancsolnak, szabályoznak. Bízunk abban, hogy Ante Markovics
kormányelnököt ezúttal azok ugratták be, akiktől mielőbb meg kellene
szabadulnia, ahelyett, hogy eszközükké váljék,,.
Márkus Gyula (Belgrád), MTI-Press
1990. április 26., csütörtök 13:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|