|
|
 |
|
 |
Fodor István a parlamenti vizsgálóbizottságok szerepéről (1.
rész)
|
1990. január 8., hétfő - Rövid időn belül immár negyedszer
vetődött fel, hogy a Parlament hozzon létre bizottságot egy-egy
konkrét ügy vizsgálatára. Legutóbb a napokban, a lehallgatási
botránnyal összefüggésben dr. Tallóssy Frigyes országgyűlési
képviselő adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a parlamentnek
is fel kell állítania egy vizsgálóbizottságot.
Az amúgyis túlterhelt Parlamentnek a hátrarlévő időben érdemes-e
újabb vizsgálóbizottságokat létrehoznia - erről kérdezte Fodor
Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay Edit, az MTI
munkatársa.
Fodor István megítélése szerint a lavinát elinditó Bokor-könyv
megjelenése után kézenfekvőnek látszott egy parlamenti
vizsgálóbizottság létrehozása. A miniszterelnök erre irányuló
javaslata - amely csak egy volt az üggyel kapcsolatos intézkedések
közül - a társadalmi kontroll szükségességét kívánta érzékeltetni.
Ebben az esetben ugyanis a hadsereg morális szétesésének veszélyével
kellett számolni. Ennek ellenére valószínűnek tűnik, hogy a
honvédelmi vizsgálóbizottság sem tud majd sokkal több eredményre
jutni, mint amit a könyv maga is tartalmaz.
Raffay Ernő és Király Zoltán Csongrád megyei képviselő konkrét
indítványa, hogy jöjjön létre parlamenti bizottság annak
vizsgálatára: kik a felelősek az ország jelenlegi állapotáért. Az
indítványt benyújtó képviselők szerint ugyanis az ország népe érzi
és látja, hogy amíg a lehető legnagyobb áldozatokra kényszerítik,
addig azok a személyek, akik hibás döntéseikkel katasztrófába
sodorták az országot, még mindig élvezik kiváltságaikat. Javaslatuk,
hogy a parlamenti vizsgálóbizottság februárig állítsa össze azon,
most már nyugdíjas vagy még aktív politikusok, gazdaságpolitikusok
névsorát, akik Magyarország tönkretételével nyomatékkal vádolhatók
vagy gyanusíthatók. Ezután a névsorban szereplőktól a bizottság
kérjen vagyonnyilatkozatot, s ennek ismeretében hivatalos
adóhatósági vizsgálatot. A bizottság javaslata alapján pedig a
plénum még mandátuma lejárta előtt döntsön az esetleges
elmarasztalásról vagy az ügy átadásáról a legfőbb ügyésznek. Az
indítványozók a teljes körű errkölcsi és büntetőjogi felelősség
megállapítását szorgalmazzák - mondta el tájékoztatásként az
Országgyűlés megbízott elnöke. (folyt.köv.)
1990. január 8., hétfő 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fodor István a parlamenti vizsgálóbizottságok szerepéről (2.
rész)
|
Ezután kifejtette azt is: véleménye szerint ennek a rendkívül
időigényes vizsgálatnak akkor van értelme, ha a bizottság,
munkájának eredményeként ítéletet mondhat. Viszont akár a morális,
akár a büntetőjogi elmarasztalásnak nagy körültekintéssel végzett
munkára, bizonyítékokra kell alapozódnia. Erre van szükség ahhoz is,
hogy valaki ez ügyben neveket hozzon nyilvánosságra, ahogyan ezt
például az MSZP tette. Ez óriási felelősséget ró az ,,ítélkezőkre,,
- hangsúlyozta Fodor István, rámutatva, hogy ez a vizsgálat még
gyakorlott szakemberek bevonásával is hónapokat venne igénybe.
Véleménye szerint tehát minden körülményt mérlegelve célszerűbb
lenne, ha ezt a vizsgálatot már az új Parlament vállalná, ám a
bizottság létrehozásáról januári ülésszakán a plénum dönt majd.
Azt viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy a lehallgatási
botrány ügyében - lévén ez konkrétabb, kézzelfoghatóbb -
eredményeket hozhat egy parlamenti vizsgálóbizottság működése,
hiszen 2-3 szakértő bevonásával ez a vizsgálat rövid idő alatt
elvégezhető lenne. Fodor István végezetül hozzáfűzte: nem lepte
volna meg az sem, ha ebben a botrányban a kormány kezdeményezi egy
parlamenti vizsgálóbizottság alakítását. (MTI)
1990. január 8., hétfő 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|