Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész)
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) arról beszélt, hogy a ------------- múlttal való szakítás újabb szakaszához érkezett az ország, mert a szakításnak nemcsak a politikai és a jogi, hanem a gazdasági intézményrendszer kiépítésében is tükröződnie kell. Ennek egyik eleme a jövő évi költségvetés. A kormány most nem rábólintást vár a Parlamenttől - mint mondta -, hanem sokkal inkább a közös gondolkodást, és amennyiben lehetséges, a közös cselekvést a gazdasági rendszerváltás elindításához. A beterjesztett költségvetésről szólva rámutatott: az ugyan kínkeserves terheket jelent az emberek számára, de egyben a távolabbi jobb jövőt is ígéri, 1990-re pedig azt, hogy megakadályozza a gazdasági összeomlást, amivel a már kivívott alkotmányos rendszerváltás is veszélybe kerülhetne. Majd azt hangsúlyozta, hogy vannak visszahúzó erők is - s itt elsősorban kimondva is az újjászerveződő MSZMP-re gondolt. Ezeknek az erőknek - mondotta - most van is mire hivatkozniuk, mert valóban szinte elviselhetetlen gazdasági terheket tartalmaz a jövő évi költségvetés. Csakhogy furcsa, paradox helyzet állt elő: azok védik most az életszínvonalat, akik a hatalom birtokában ezt a helyzetet előidézték. Ezért - mint mondta - mélységesen egyetért Raffay Ernő indítványával. Az ország súlyos helyzete ugyanakkor alkalmat adhat arra is mindazoknak, akik a visszarendeződésben gondolkodnak, hogy erjesszék az alulról fenyegető visszarendeződést. A gondokat a szociális és bármilyen más demagógiával ellensúlyozók számára kedvező terep nyílik most, hiszen az emberek helyzete egyre nehezebb. Már el is kezdődtek a sztrájkok. Mielőtt bárki is sztrájkra buzdít, tegye fel magának a kérdést: kinek az érdeke, mi a tétje? Az igazi tét most szerinte az ország működőképessége. (folyt.köv.) 1989. december 20., szerda 19:06
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »