Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész)
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) utalva egy korábbi ----------- felszólalásra ismét hangoztatta, hogy minden országban az egyik legjobb beruházás az oktatás, főként a felsőoktatás. Az ide befektetett összegek mindenképpen megtérülnek. Ugyanakkor azonban szinte kritikus a magyar egyetemek helyzete, katasztrofálisak a működési feltételek. Ráadásul a pedagógusbérek is jócskán elmaradnak az átlagostól. Fontos témának tartotta a képviselő a katonai költségvetést, egy korábban elhangzott véleménnyel szemben kifejtette: nemhogy soknak, inkább kevésnek ítélhető az erre a célra szolgáló 34,6 milliárd forint. Ez 16-17 százalékos reálértékcsökkenést jelent. A technikai állomány harcképessége már megközelíti a kritikus szintet, s kérdés, hogy a csökkenő anyagi feltételek mellett képes-e a hadsereg alapvető feladatait ellátni. Álláspontja szerint nem olyan hadseregre van szükség, amely méregdrága támadófegyverzettel van felszerelve, s amely idegen főparancsnoklás alatt, nyugat-európai területekre kell hogy eljusson. Ezzel szemben - mondotta, s szavait taps kísérte - olyan hadseregre van szükség, amely képes az egész Kárpát-medencében élő magyarság alapvető létérdekeit szavatolni s megvédeni. Ugyanakkor - hangsúlyozta - elvárható, hogy megszűnjön a hadsereg céljaira szolgáló pénzeszközök elherdálása. Az MDF nevében Raffay Ernő kifejtette, hogy pártja elfogadja a költségvetést, engedve az igen nyomasztó külső és belső kényszerítő körülményeknek. Indokolt azonban, hogy felelősségre vonják azokat, akik hibás döntéseikkel válságos helyzetbe sodorták az országot. Az ország lakossága azt látja, hogy ezek az emberek változatlanul élvezik javaikat, kiváltságaikat. A kéviselő indítványozta, hogy hozzanak létre egy országgyűlési bizottságot, amely összeállítaná azoknak a politikusoknak a névsorát, akik Magyarország tönkretételével vádolhatók, illetve gyanúsíthatók. Ez a bizottság gyorsított munkatempóban, január 23-ig készítené el ezt a listát, majd a névsorban szereplőktől vagyon-nyilatkozatot kérne, az adóhatóságtól pedig vizsgálatot. Ezek után az Országgyűlés döntene az elmarasztalható politikusok sorsáról, illetve - szükség esetén - átadná az ügyeket a legfőbb ügyésznek. (folyt.köv.) 1989. december 20., szerda 19:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »