Rendszerváltás és az MTI

	Új koncepció a lakásgazdálkodásban (1. rész)
1989. december 20., szerda - Szerda délelőtt a Parlament határozatával - úgy tűnik, megnyugtatóan - lezárult az a vita, amely az Országgyűlés ülésszakát megelőzően már hetek óta izgalomban tartotta az országot: némi kompromisszum árán zöld utat kapott a törvényhozástól a kormány lakásgazdálkodási reformkoncepciója és annak jövő évi intézkedéscsomagja. Ezzel eloszlottak azok az félelmek, amelyek még azt sem zárták ki, hogy akár a jövő évi költségvetés teljes rendszere összeomolhat a lakbéreket, lakáshiteleket érintő intézkedések okozta közfelháborodás nyomán. A lakásgazdálkodás rendszerét felvázoló országgyűlési határozat és a kölcsönökről szóló törvényjavaslat meglepően nagy szavazatarányú parlamenti jóváhagyása arról tanúskodik, hogy az idegőrlő viták, egyeztetések után mindenki számára kielégítő megoldást dolgozott ki a kormány és az Országgyűlés. Abban már a kezdet kezdetén sem volt vita a törvényhozás és a Minisztertanács között, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere beteg, s meglehetősen radikális gyógymódra szorul. A Parlament ezt határozatában is leszögezte, hangoztatván, hogy a felhalmozódott problémák miatt napjainkra már társadalmi méretű feszültség alakult ki. A kormány önkritikus elemzése is rámutatott, hogy a lakáshasználat körülményeit ma már mindenki rossznak tartja. Aki bérlakásban lakik, azért elégedetlen, mert lakbéréért nem kap tisztességes szolgáltatást. Aki saját tulajdonú lakással rendelkezik, annak vagy a kamattörlesztések okoznak rendkívüli megterhelést, vagy gyermekeinek szinte reménytelen lakáshoz juttatása okoz álmatlan éjszakákat. Bár a forráshiánnyal küszködő állami költségvetés növekvő összegeket fordít a lakáspiac fenntartására, a helyzet mégis tarthatatlanná vált, a reform elodázása a lakásrendszer teljes pénzügyi összeomlásával fenyeget. Mindezeket számbavéve a kormány olyan, egységes piaci elveken nyugvó rendszer kiépítése mellett kötelezte el magát, amelyben a lakáshoz jutás és -használat költségei valóságos értékviszonyokra épülnek. Hosszú távú célként azt jelölte meg - s ezt a nézetet a Parlament is osztotta -, hogy mindazoknak, akik munkateljesítményükkel és takarékosságukkal maguk is jelentős erőfeszítéseket tesznek, a jövőben reális esélyük legyen jövedelmeikhez igazodó lakás építésére, vásárlására, esetleg bérlésére. (folyt.köv.) 1989. december 20., szerda 13:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »