Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
Az elvégzett számítások azt bizonyítják, hogy a könnyűiparban, a villamosenergiaiparban, az élelmiszeriparban, a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban 6-10 százalékos eredménycsökkenéshez vezetne a javasolt megoldás. Ezért az érdekképviseleti szervek többsége ezt a javaslatot visszavonta, megvalósításával a kormány sem ért egyet. Amennyiben a Parlament mégis szükségesnek tartja a bérnövekmény-adó megszüntetését már a jövő esztendőben, úgy még két változat jöhet szóba. Az egyik a vállalkozási nyereségadó 3 százalékos felemelése 40-ről 43 százalékra, a másik az állami tulajdon utáni részesedés 5 százalékos felemelése 18-ról 23 százalékra. A novemberi ülésszak adóvitájában a Parlament mindkét megoldást elvetette. A kormány most ismét a Parlament döntését kéri e vitatott kérdésben. - Bár a jövő évi költségvetés előirányzatai az előző évekénél megalapozottabbak, kevesebb bizonytalansággal terhesek, mégis rendkívül feszítettnek tekinthető. A költségvetés tartaléka minimális, a tanácsok tartalékának felhasználása után nem éri el a 3 milliárd forintot, ez alig 0,5 százaléka a költségvetésnek. Újabb kiadások befogadására vagy bevételek csökkentésére tehát csak a tervezett kiadási előirányzatok rovására lenne lehetőség. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert különbözű jogcímeken mintegy 40 milliárd forint kielégítetlen és kielégíthetetlen kiadási és támogatási igényt tartunk nyilván. A kormánynak az a határozott véleménye, hogy a többletigények 1990-ben nem elégíthetők ki, a költségvetés realitása nem veszélyeztethető, hiánya nem növelhető - mondotta befejezésül Békesi László. (folyt.köv.) 1989. december 20., szerda 13:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »