Rendszerváltás és az MTI

	- Kőszeg Ferenc a népszavazásról - 3. folyt.
Ezzel szemben, hogyha egy népszavazás dönt így, akkor ennek a megváltoztatása - legalábbis morálisan - sokkal nehezebb. Ezért gondoljuk azt, hogy nem intézte el a parlament az ügyet azzal, hogy megszavazta, amit feltehetőleg a népszavazás meg fog szavazni. Azt akarjuk - hogyha a dolog már idáig jutott -, hogy ezekben a kérdésekben igenis legyen népszavazás, legyen népi döntés, döntsön az egész társadalom. Szóval sokkal nagyobb súlyú ez a döntés így és egyszerűen nincs törvényes, alkotmányos alapja annak, hogy ezt a népszavazási kérelmet elutasítsák. - Na már most, ez viszont hozza magától értetődően a következő kérdést, azt, hogy: az MSZMP nevéből kivettek egy M-betűt - a kettő közül az egyiket - az jelenti-e valóban azt, hogy egy új párttal állunk szemben? Hogy azok az emberek, akik mostanáig az MSZMP-t vezették, egyik pillanatról a másikra megváltozott világnézettel egy megváltozott pártot irányítanak? - Nem. A pártkongresszus nem szüntette meg a pártnak, a jelenlegi kormányzó pártnak az állampárt jellegét. Egy kompromisszum született a pártapparátus és a pártnak a reformértelmisége, vagy reformvezetői között. A pártapparátus elfogadta azt, hogy a reformszöveg lett most az aktuális szöveg, tehát hogy hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a többpártrendszer viszonyai között kell léteznie. A reformvezetés, vagy reformszárny, viszont bevette az apparátust a maga soraiba. Tulajdonképpen egy ilyen kiegyezés történt a pártapparátus és a reformszárny között. Ez a lényege a pártkongresszusnak. Ugyanakkor történt valami, amivel azt hiszem a pártkongresszus alatt nem számoltak, nevezetesen, és ez is a népszavazás követelésnek az eredménye, hogy a parlament megszavazta, hogy a pártok nem működhetnek munkahelyeken. Ezzel voltaképpen a kormányzó pártnak egy döntő bázisa szűnik meg, ha ezt a törvényt végrehajtják, hogyha a pártszervezetek tényleg kivonulnak a munkahelyekről. (folyt.) 1989. október 24., kedd
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »