|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. július 13., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg Robert Hawke ausztrál miniszterelnök magyarországi tárgyalásairól.
A kormány megvitatta az 1990-92 közötti időszak gazdaságpolitikai elképzeléseit, az inflációellenes lépéseket. A Minisztertanács gazdasági deregulációs kormányprogramot fogadott el. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a haditechnikai termékek értékesítésének csökkentéséből adódó ipari feszültségekről, s azok feloldásának lehetőségeiről. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak az 1981. évi polgári repülésről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A változtatás a belföldi polgári repülés lehetőségeit növeli. A Minisztertanács döntött a kormányfői rezidencia létrehozásáról és javaslatot tett a leendő köztársasági elnök rezidenciájának létrehozására. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
1989. július 13., csütörtök - Még tartott a kormány ülése, amikor Bajnok Zsolt, a Minisztertanács megbízott szóvivője megnyitotta a szokásos tájékoztatót. Ezen először Kovács László külügyminisztériumi államtitkár számolt be Bush amerikai elnök csütörtök reggel befejeződött magyarországi látogatásáról, jóllehet, e látogatás mérlegének megvonása nem szerepelt a Minisztertanács ülésének napirendjén.
Kovács László elöljáróban hangsúlyozta: értékelése a látogatás magyar szóvivőjének előzetes véleménye, hiszen a kialakult gyakorlatnak megfelelően a Minisztertanács elé jelentés kerül majd Bush elnök látogatásáról, s ennek jóváhagyása tekinthető majd hivatalos értékelésnek. Az államtitkár leszögezte: az amerikai elnök látogatásának eredménye pontosan megfelelt várakozásainknak, amelyek között nem szerepelt sem nagy összegű hitel, sem valamiféle pénzsegély amerikai részről. A látogatás ténye már önmagában is jelentős, és ehhez járul még, hogy az amerikai elnök budapesti megnyilatkozásai politikai, erkölcsi támogatást nyújtottak a magyarországi reformokhoz - mutatott rá Kovács László, hozzátéve, azokhoz a reformokhoz, amelyeket az MSZMP kezdeményezett, és amelynek élén ez a párt áll. Fontosnak minősítette, hogy az amerikai elnököt a magyar vezetők nagyon alaposan tájékoztatták a magyarországi folyamatokról, a politikai és gazdasági reformlépésekről. Úgy vélekedett, hogy e tájékoztatások révén Bush jobban érti helyzetünket, a magyar vezetők szándékait és törekvéseit. A külügyminisztériumi államtitkár szerint a látogatás konkrét eredménye, hogy kedvezőbb feltételek teremtődtek a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztéséhez, hiszen egyrészt megoldódtak, vagy legalábbis a megoldás irányába mozdultak el a régóta tárgyalóasztalon lévő, és megítélésünk szerint jogos magyar igények. Ezzel kapcsolatban utalt Bush elnöknek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tett bejelentéseire, amelyben az amerikai elnök egyebek közt kilátásba helyezte a legnagyobb kedvezmény elvének öt évre történő megadását, az amerikai Tengerentúli Magánberuházásokat Biztosító Társaság (OPIC) működésének kiterjesztését Magyarországra, valamint vámpreferenciális előnyöket magyar árukra. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:33
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Kovács László elmondta: két további magyar igény is szerepelt a tárgyalások témái között. Az egyik a technológia-átadás könnyítése, a másik pedig a nyugati parton magyar képviselet megnyitása. Ez a magyar elképzelések szerint vagy olyan konzulátus lenne, amely kereskedelemfejlesztő tevékenységet is folytathat, vagy olyan kereskedelmi képviselet, amely konzuli teendőket is elláthat. Ezekre a felvetésekre az amerikai vezetők úgy reagáltak, hogy dolgozzuk ki részletesen javaslatainkat, és ősszel, az ENSZ-közgyűlés alkalmával, amikor minden bizonnyal sor kerül a két ország külügyminisztereinek újabb találkozójára, térjenek vissza rájuk. Az államtitkár szerint jelentős volt a látogatás abból a szempontból is, hogy ösztönzően hatott az amerikai működőtőke magyarországi befektetésére. Ezt bizonyítja, hogy Bush látogatása előtt, illetve alatt is több új magyar-amerikai vegyesvállalat alapításáról kötöttek megállapodást. Végezetül leszögezte: a következő napok döntik majd el, hogy igazolódik-e várakozásunk Bush látogatásával kapcsolatban. Az amerikai elnök ugyanis a tárgyalások során úgy fogalmazott, hogy a hét vezető tőkés ország párizsi csúcsértekezletén beszámol lengyelországi és magyarországi látogatásának tapasztalatairól, s ösztönözni fogja a csúcs többi résztvevőjét: nyújtsanak összehangolt segítséget Lengyelországnak és Magyarországnak. A francia fővárosban dől el, hogy mennyire hat majd az amerikai elnök kezdeményezése a másik hat országra. Kovács László ezt követően kérdésekre válaszolt. Az egyik újságíró arról tudakozódott: mi a véleménye az államtitkárnak arról, miszerint nem volt elég igazi ötletünk a magyar-amerikai vegyesvállalati együttműködés kiterjesztésére. Ezzel kapcsolatban idézte a Magyar Kereskedelmi Kamara egyik illetékesének nyilatkozatát a csütörtöki Esti Hírlapból. Az államtitkár válaszában rámutatott, hogy nem az ötletek száma a lényeg, hanem életrevalóságuk. Kifejtette: a vegyesvállalatokkal kapcsolatban inkább abban látja a problémát, hogy sokszor nem reagálunk elég gyorsan az ilyen megkeresésekre, sőt, olykor válasz nélkül hagyjuk őket, másrészt pedig a mindkét oldalon meglévő szándékok gyakorlati megvalósítása is hosszú időt igényel. Lényeges ugyan, hogy Magyarország nemzetközi presztizse a reformfolyamat eredményeként nőtt, ez azonban a vállalkozók befektetési szándékát csak nagyon áttételesen befolyásolja, mert őket főként az érdekli: jövedelmező-e a befektetés, megvannak-e a viszonylag zökkenőmentes alapítás feltételei - mutatott rá Kovács László. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:37
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A Magyar Rádió munkatársa megkérdezte: van-e valamilyen összefüggés a Radio Bridge kísérleti adásának megkezdése és az amerikai elnök látogatása között. Az államtitkár elmondta: a Radio Bridge megalapítása összefügg Bush elnök látogatásával. A javaslat amerikai részről érkezett, de mi nem zárkóztunk el előle, mert úgy gondoljuk, hogy megfelel törekvéseinknek. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelentősen növekszik az angol nyelvet beszélő turisták száma Magyarországon. Kovács László válaszát kiegészítette azzal, hogy a Postához, a Minisztertanács Hivatalához és más szervekhez az utóbbi időben érkeznek kérelmek magánrádiók és -televíziók alapítására. Ugyanakkor nagyon komoly gond, hogy frekvenciaállományunk behatárolt és szűkös nemzeti érték, amely meglehetősen telített. Így csak nagyon körültekintően lehet gazdálkodni vele. Épp ezért az előzetes konzultációkon az alternatív szervezetektől kezdve a szakembereken át a kormányzati szervek képviselőiig teljes volt az egyetértés abban, hogy amíg nem születik meg az új tájékoztatási törvény, ne kerüljön sor magánrádiók és -televíziók alapítására. Természetesen e törvény elfogadása a jogalkotás ütemétől függ. Épp ezért az illetékes szervek azt tervezik, hogy rövidesen moratóriumot jelentenek be a frekvenciasáv felosztására. Ez a moratórium természetesen megszűnik a frekvenciahelyzet áttekintése és az alapítási igények pontos felmémrése után. Ezután Bajnok Zsolt szólt a Minisztertanács ülése előtt elterjedt híresztelésekről, amelyek szerint a kormányülésen a lakosságot érintő egyes devizakérdések is napirenden szerepelnek. A híresztelések igazak - mondotta, majd Békesi László pénzügyminiszter rövid tájékoztatást adott az előterjesztésről, illetve a kormány döntéséről. Mindenekelőtt bejelentette: pénteken délelőtt a részletekről sajtótájékoztatót tartanak a Pénzügyminisztériumban. A most hozott döntés célja: megteremteni az ösztönzést és a jogi feltételeket ahhoz, hogy a lakoksság kezében lévő devizák lehetőleg ne illegálisan, hanem legálisan, devizaszámlákon elhelyezhetők legyenek. Ez a lakosságnak is, az országnak is érdeke. Eddig több, kompromisszumokkal terhelt félmegoldás és kísérlet született, ami igazán nem hozott eredményeket. Ezért a kormány most elhatározta: megszünteti az egymástól elkülönített, jogcímeiben, felhasználási lehetőségeiben is megkülönböztetett lakossági devizaszámlákat, így a deviza- és utazási számlák közti különbséget, és szeptember 1-jével egyfajta devizaszámlát rendszeresít. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Erre a devizaszámlára minden magyar állampolgár szeptember 1-jétől mindenféle szankció nélkül valamennyi kezében lévő devizát elhelyezheti; a pénz eredetét nem vizsgálják. Egyben mindenfajta forintra való átváltási kötelezettség megszűnik. Mindez természetesen a jogdíjakra is vonatkozik. A Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörében, ösztönző kamatokat állapít majd meg a devizaszámlán tartott lakossági devizák után. Ennek a mértéke a mindenkori bankkurzusnak megfelelően alakul, a kamat mértékére konkrét számadatokat e pillanatban még nem lehet mondani. A pénzügyminiszter ezután arról szólt, hogy a kormány foglalkozott az idegenforgalom devizaegyenlegével is, amely a növekvő bevételek mellett rendkívül rosszul alakul. Elsősorban azért, mert ugrásszerűen megnövekedett a lakosság devizavásárláse, ami természetes. Elkerülhetetlen, hogy e téren rövid időn belül olyan megoldások szülessenek, amelyek a fizetési mérlegre is hatást gyakorolnak. A kormány a kérdésben még nem döntött, de a közeljövőben teljeskörűen áttekinti az illetékesekkel együtt lakossági devizagazdálkodás szabályait, és a megoldásokra javaslatot tesz. A szeptember 1-jétől érvényes liberalizált és ösztönző lépéseket ez nem befolyásolja, s később sem teszi azokat kétségessé. A lakossági importbeszerzések körében a gépkocsiimport esetében ma különbség van a kereskedelmi forgalomban behozott gépkocsik, illetve az egyéni importban behozott gépkocsik vámfeltételei, illetőleg általános forgalmiadó-fizetési feltételei között - folytatta Békesi László. Arról van szó, hogy a magánimportban kedvezményes vámtarifák érvényesülnek a kereskedelmi importhoz képest, ahol a 25 százalékos ÁFA-t meg kell fizetni. A két import közötti különbség kiegyenlítése közgazdasági szempontból megalapozott, s elkerülhetetlen. Ugyanakkor egy kiragadott termékkörben, mint amilyen a gépkocsi, nem célszerű egyedi megoldást alkalmazni, ezért a kormány úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a vámtételeket, s az általános forgalmi adó fizetése alól való mentességet is. Az 1990. január 1-jével megvalósuló vámkorszerűsítési, illetve általános forgalmiadó-módosítási rend keretében térnek majd ki e kérdésre is. - Most tehát minden változatlan mmarad, 1990. január 1-jéig - tette hozzá a miniszter. Egy kérdésre válaszolva - mielőtt visszament a kormányülésre - elmondta: gyakorlatilag megszűnik a lakosságnál tartható valuták mindenfajta felső korlátozása, így automatikusan megszűnik a 4 ezer forintos határra vonatkozó szabály is. Az állampolgároknál lévő valuta teljeskörűen befizethető a számlára, sőt a befizetési kötelezettség is automatikusan megszűnik. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A cél mindenféleképpen az, hogy az állampolgárok ne kényszerüljenek törvényellenes megoldásokra, s az állam számára sem közömbös, hogy ezek a pénzek mindaddig, amíg a lakosság nem költi el azokat, rendelkezésre álljanak és a bankok okosan gazdálkodjanak velük. Egy újabb gyors kérdésre válaszolva még hozzátette: nincs szó a lakossági devizák szabadabb felhasználásáról, a jelenlegi szabályok érvényesek. Bajnok Zsolt a tájékoztatást folytatva néhány rövid információt adott a minisztertanácsi ülés addig elfogadott, illetve megtárgyalt témáiról. Napirenden szerepelt az 1990-92-es gazdaságpolitikai elgondolásokról szóló előterjesztés - mondotta, hozzátéve, hogy erről több mint három órás vita zajlott. Természetesen nem a kormányzat három éves programjáról volt szó, hanem a szó szoros értelmében vett gazdaságpolitikai koncepcióról és elgondolásokról. Olyan megvitatott munkaanyagról van szó, amely a fő irányokat jelöli ki, hiteles, biztosnak számító előrejelzésekre alapozva. Ennek alapján az előterjesztők - és ezzel a kormány egyetértett - meglehetősen kemény időszakra számítanak. Azzal kell számolni, hogy a következő években az adósságtörlesztési kötelezettségek nőni fognak, a külgazdasági körülmények számunkra kedvezőtlenül alakulnak. Ebben az időszakban várhatóan az életszínvonal sem alakul kedvezően, a feszültségek nem csökkennek. Radikális reformmal alátámasztott gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség. Ennek elemeit, nagyobb kérdésköreit tárgyalta meg a kormány, kiegészítve egy másik rendkívül fontos tanulmánnyal, amit az árhivatal készített és tett az asztalra. Ez egy inflációellenes gazdaságpolitikai koncepció körvonalait rajzolja fel. Ez a koncepció több változatot tartalmaz, amelyek részletesebb kimunkálása még folyamatban van. E változatok közül szeptemberben három kerül ismét a Minisztertanács elé. Téma volt az ülésen még a gazdasági dereguláció kormányzati irányítása is. E kérdéskör elvontnak tűnik ugyan, de roppant fontos, közérdekű kérdést takar. Jelzi azt a harcot, amelyet most a kormányzat megindít az elmúlt esztendők jogi inflációja, túlszabályozása, a máig is élő öröklött jogi kötöttségek ellen. Ez év december végéig felül kell vizsgálni az összes olyan minisztertanácsi rendeletet, határozatot, miniszteri rendelkezést, államtitkári utasítást, normatív utasítást, jogi iránymutatást, amelyet 1989. szeptember 15-éig hatályba léptettek. Tehát hosszú távra visszatekintő felülvizsgálat kezdődik a jogszabályok dzsungelében. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Ezt követően az érintett tárcáknak és a jogalkotóknak a jövő év május 1-jéig - szueptember 1-jétől működő - deregulációs tanács nevű új szervezet előtt vagy meg kell védeniük a jogszabályt, és akkor az élhet tovább, vagy pedig, ha nem tudják megindokolni, akkor hatályon kívül kell helyezni. A kormány Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettest deregulációs kormánybiztossá nevezte ki, miniszterhelyettesi megbizatásának érintetlenül hagyásával. Bajnok Zsolt szólt arról is, hogy a kormányülés napirendjén szerepelt a belföldi légiközlekedés megindításának és közforgalmú repülőterek létesítésének kérdése. Elmondta: a sétarepülésekre, légitaxi-szolgáltatásra vonatkozó idegenforgalmi igények miatt bővítik a polgári légiközlekedést. Az elképzelések szerint újra kívánnak hasznosítani több, korábban polgári célokat szolgáló repülőteret, nevezetesen a budaörsit, a békéscsabait, a hajdúszoboszlóit, a kaposvárit, a nyíregyházit, a pécsit, a siófokit, a szegedit és a balatonkilitit. Mindezt külföldi tőke bevonásával, esetleg közös vállalkozásban tartják kivitelezhetőnek. Ugyancsak téma volt az általános iskolás gyermekek étkeztetése. A megbízott szóvivő ezzel kapcsolatban emlékeztetett Németh Miklós miniszterelnök közelmúltbeli megnyilatkozására, amely - mint Bajnok Zsolt aláhúzta - félreértelmezve jelent meg a sajtóban. Nevezetesen úgy, mintha a miniszterelnök bejelentette volna, hogy az általános iskolás diákok étkeztetése szeptember elsejétől ingyenes lesz. Ennek kapcsán rámutatott: a Minisztertanács szociális és egészségügyi szempontból is aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben sok szülő mondta le gyermeke iskolai étkeztetését anyagi okok miatt. A kormány szerint ez a helyzet tarthatatlan, éppen ezért a Minisztertanács hároméves programjába be kívánja építeni, hogy legkésőbb e három esztendős időszak végén minden általános iskolás hozzájusson a napi egyszeri meleg ételhez. Hozzáfűzte: az általános iskolások teljes körű ingyenes étkeztetését ez év szeptemberétől pénzügyi okokból, valamint a technikai és szervezeti feltételek hiányában még nem lehet bevezetni. Ez hangzott el egyébként érdemben az említett miniszterelnöki nyilatkozatban. Az MTI munkatársa arról érdeklődött, hogy a kormány valamennyi tagja részt vett-e a csütörtöki ülésen. Elterjedt ugyanis az a hír, hogy Glatz Ferenc művelődési minisztert kórházba szállították. A válasz megerősítette az értesülést. A tájékoztatás szerint a minisztert szerdán gyomorpanaszokkal - és nem szívpanaszokkal, mint ahogyan sokan tudni vélték - szállították kórházba. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (8. rész)
|
A miniszterelnök által kért csütörtök délelőtti orvosi jelentés szerint Glatz Ferenc állapota valamelyest javult. Remény van arra, hogy néhány napon belül elhagyhatja az intenzív osztályt, s utána feltehetően gyorsan felépül. A frenkvenciasávokra tervezett moratóriummal kapcsolatban megkérdezték, hogy ez vonatkozik-e az ellenzéki szervezetekre is? Ismeretes ugyanis, hogy a FIDESZ tárgyalásokat folytat esetleges önálló rádióállomás létesítésésről. Bajnok Zsolt válaszában kifejtette, hogy információi szerint ez az átmeneti moratórium nemcsak a magánrádiókra és tévékre vonatkozna/ Megerősítette: az igények és a lehetőségek együttes ismerete alapján lehet majd dönteni, s ezen belül az alternatív szervezetek kívánságait is kielégíteni. Újabb frekvenciasávok kihasználásáról a tájékoztatási törvény elfogadásáig nem lenne célszerű határozni. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ismeretei szerint vannak olyan frekvenciák, amelyek nincsenek a nap 24 órájában teljes egészében kihasználva. Így tehát nagyon feszítő igény vagy nagyon előnyös üzleti ajánlat esetén, a frekvenciatartomány jobb kihasználásával - de azon nem változtatva - körzeti adás sugárzására mód nyílhat. A Világ című hetilap munkatársa a deregulációs programmal kapcsolatban azt firtatta, hogy vajon ugyanazok a jogászok vizsgálják-e majd át a sok száz vagy sok ezer jogszabályt, akik megalkotásukban részt vettek? Nincs-e olyan veszély, hogy ők inkább védeni fogják ezeket a törvényeket? A megbízott szóvivő leszögezte: szerencsére nem arról van szó, hogy az alkotók fogják megvédeni saját jogi ,,gyermekeiket,, az elmúlástól. Véleménye szerint Sárközy Tamás kormánybiztosi megbízatása jelzi, hogy ez a kontroll független szemléletű szakember vezetésével zajlik majd. Hozzátette: volt olyan előzetes aggály, hogy a miniszterek önállóságuk, hatáskörük megnyirbálásaként értelmezik majd a deregulációs programot. Örömmel jelentem - mondotta Bajnok Zsolt -, hogy a miniszterekben efféle érzésnek a szikrája sem volt, valamennyien helyesléssel fogadták mind Sárközy Tamás kinevezését, mind pedig a deregulációs tanács tervezett felállítását. (MTI)
1989. július 13., csütörtök 20:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|