|
|
 |
|
 |
NKK - kedd délelőtt (2. rész)
|
Klara Halli észt profeszorasszony sürgette, hogy számolják fel a
,,birodalmi,, irányítás eddigi káros gyakorlatát, amely valamennyi
nemzet - köztük az orosz nép - érdekeit is sérti. Elutasította az
észtországi demokratikus folyamatokat ért szélsőséges bírálatokat, s
utalt arra, hogy a korábbi módszerekkel nem lehet már megőrizni a
szovjet államszövetség építményét. A népek önkormányzata,
önrendelkezésének megvalósítása, a szerződésre épülő szövetségi
jogviszony, az alkotmány reformja, a föderáció lenini elveinek
érvényesítése hozhat csak eredményt. Az észt képviselőnő élesen
bírálta azt a nézetet, hogy Moszkvának központnak kell lennie: ez a
felfogás a kultúra, a nyelv szempontjából sem helyes, sőt a vallás
szempontjából sem, hiszen a szovjet főváros csak a pravoszláv egyház
központja. Az erős köztársaságok-erős központ jelszóból nem világos
az erős központ kifejezés: mi az, talán egy 16. köztársaság -
vetette fel fel ironikusan Klara Halli, majd a sokszínűség
elfogadását sürgette a kultúrában, a sajátosságok messzemenő
figyelembe vételét a gazdasági fejlesztésben.
Ugyancsak a nemzeti-nemzetiségi fejlődés problémáit tekintette
át Mihail Mango, aki az északi kis nemzetiségek jogainak fokozottabb
figyelembe vételét sürgette. Javasolta, hogy jussanak képviselethez
az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsában, amelynek ezentúl
kétkamarás törvényhozásként kellene működnie, külön Nemzetiségek
Tanácsát létrehozva. A krasznojarszki képviselő utalt az északi
nemzetiségek nehéz életkörülményeire (15-20 évvel alacsonyabb
várható élettartam, magas gyermekhalandóság), s az iparfejlesztés
okozta károkra: a 26 kis nemzetiség területe a Szovjetunió
területének 53 százalékát alkotja, de azt gyakorlatilag kizárólag
nyersanyagbázisként zsigerelik ki.
A hetedikként felszólaló Alekszandr Szeleznyov felfogása kissé
elütött a korábbi állásfoglalásoktól. A kurszki területi
pártbizottság első titkára elutasította az SZKP-t a kongresszuson
ért bírálatokat. Úgy fogalmazott, hogy ezek a kirohanások, akárcsak
a Ligacsovot ért bírálatok nem személy szerint egyes vezetők, hanem
a PB, a KB, az egész párt ellen irányulnak. Hasonlóan elitélőleg
szólt a KGB-t és a hadsereget ért kritikákról, amelyek figyelmen
kívül hagyják a fegyveres testületek kimagasló érdemeit. Szerint nem
helyénvaló az ,,elnök,, , a ,,parlament,, szavak használata, hiszen
a szovjethatalom az októberi forradalmat követően létrehozta saját
államhatalmi szerveit, megvannak a saját hagyományai, vívmányai.
(folyt.)
1989. június 6., kedd 11:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|