|
|
 |
|
 |
Közlemény (1. rész)
|
K Ö Z L E M É N Y
a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának
1989. április 12-ei üléséről
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989.
április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain
kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és
titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB
osztályvezetői.
x x x
Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője,
amely a Központi Bizottság február 10-11-ei ülésének döntése alapján
tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületei tevékenységét,
munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A
Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette.
A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János,
a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota
miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület
munkájában.
A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött.
I.
A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján
összegezte a föbb tapasztalatokat:
1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai
irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes
felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi
összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival
és az ország közvéleményének egyetértésével. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény (2. rész)
|
2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának
megújulása.Nyiltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült
a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az
elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől
szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom
vezető testületeibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi
szervezetek között partneri viszony van kialakulkóban.
3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a
következetes, előremutató cselekvés.Ennek is tulajdonítható, hogy
az MSZMP nem erejéhez, szervezeti sulyához mérten vett részt a
belpolitikai alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság
befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a
párton belüli véleménykülönbözőségek kezelésére. Zavar mutatkozik a
formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel
határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó
szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az
alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma.
4. Az MSZMP-nek a mostani idöszakban jelentős terheket kell
elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai
és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően
a gazdaság allapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen,
és alig elviselhető egyensulyzavarokkal küzd.Ez sulyos örökségként
nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:14
|
Vissza »
|
|
Közlemény (3. rész)
|
A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság
elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületeinek és a
pártmozgalomnak több támogatást kell adnia.
5. A párt vezető testületeinek munkájában mélyreható változások
történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések
színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál
bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi
Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában,
döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő
mértékben a párttagság véleményére, a pártalapszervezetekre. A KB
tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt.
A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott,
üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest
hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai
Bizottság tagjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan
nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták
véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A
testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés
volt a kölcsönös informálás.
II.
1. A párt vezető testületeinek a megújulást szolgáló munkájukban
következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra.
Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység
jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához,
ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai
kiszámíthatóság állapotába. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény (4. rész)
|
2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai,
gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell
tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a
pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól.
3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása,
a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív
emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére
épülő szociális biztonság elérése.
4. A ,,Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?,, címmel
közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP
választási programját. A választási program reális, teljesíthető
feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló
jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész
minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a
kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a
politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell
hozni az MSZMP szervező bizottságát.
5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a
megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti
szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az
alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze,
és megteremtse a párt belső kohézióját.
A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul
vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. (folyt. köv.)
1989. április 14., péntek 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Közlemény (5. rész)
|
III.
A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben
döntött.
A jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új
taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás
Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a
Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár
Megyei Pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala
Megyei Pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a Budapesti KISZ
Bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest,
Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major
Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a
Dunaújvárosi Pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád
Megyei Pártbizottság első titkárát.
A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai
Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő
bizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP
főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a
Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori
Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt,
Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált.
A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a
Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság
elnökének javasolják megválasztani. (MTI)
1989. április 14., péntek 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|