Rendszerváltás és az MTI

	Megszületett a kárpótlási törvényjavaslat (1. rész)
1990. december 4., kedd - Előreláthatólag hosszas politikai, gazdaságpolitikai csatározások végére tesz pontot az a hétfőn parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslásáról intézkedik. A nagy érdeklődéssel várt jogszabály-javaslatot kedden, a kormány hétfői rendkívüli ülését követő szóvivői sajtóértekezleten ismertette Balsai István igazságügyminiszter. Az igazságügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a koalíciós kormány törvényjavaslata - az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása nyomán - egységes kárpótlási rendszert fogalmaz meg a földtulajdont és a magántulajdon egyéb formáit ért sérelmek eseteire. Ezzel gyakorlatilag lezárul Magyarországon az a vita amelyben az állami tulajdon reprivatizálásának, illetve ,,egyszerű,, privatizációjának hívei csaptak össze. A most beterjesztett törvényjavaslat - amelyet az igazságügyminiszter reményei szerint még az idén elfogad az Országgyűlés - mindazokra a természetes személyekre kiterjed, akinek tulajdonát 1949 június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött Parlament összeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat melléklete tételesen felsorolja azt a - 1949-től 1971-ig bezárólag megalkotott - 16 jogszabályt, amelynek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása lett. A sérelmek orvoslásának módja az állami tulajdon privatizációját ösztönző kárpótlás. Ennek lényege, hogy a sérelmet szenvedett tulajdonosoknak - akik kárukról megfelelő dokumentumokat, bizonyítékokat kötelesek szolgáltatni - úgynevezett kárpótlási jegyet állítanak ki egy meglehetősen bonyolult, a sávos degresszivitás elvére épülő számítási rend alapján. (A kárpótlás mértékének felső határa tulajdoni tárgyanként és személyenként 5 millió forint.) A kárpótlási jegy valójában egy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértéken megtestesítő értékpapír. Ezt a speciális értékpapírt a tulajdonos az állami tulajdon privatizációja során értékesítendő vagyontárgyak, részvények, üzletrészek megvásárlására használhatja. A törvényjavaslat megpróbálja kezelni azt az eshetőséget is, hogy a nagy tömegben megjelenő értékpapírok elértéktelenedhetnek. Ezért fékeket épít forgalmazásukba. Így például a kormány - az Állami Vagyonügynökség javaslatára - jogot kapna arra, hogy a kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb 6 hónapra felfüggessze a jegyek vásárlási célú felhasználását. (folyt.köv.) 1990. december 4., kedd 11:53
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »