|
|
|
|
Önkormányzati választások - kétszavazatos választási rendszer
(1. rész)
|
1990. augusztus 16., csütörtök - Az önkormányzati
választásokon a 10 ezernél több lakosú településeken, illetve a
fővárosi kerületekben a kétszavazatos választási rendszert kell
alkalmazni. Azaz: a képviselőtestületek tagjainak több mint felét
egyéni választókerületben, a másik részét pedig listán választják
meg a szavazópolgárok.
Az országban - Budapestet nem számítva - 141 olyan település van, amelynek lakossága meghaladja a 10 ezret. E helyeken 1714 önkormányzati képviselőt egyéni választókerületben, 1573-at pedig listán lehet megválasztani. Az önkormányzati választójogi törvény - csakúgy mint a kislistás rendszerben - itt is szabályozza a képviselőtestületek tagjainak számát. Eszerint 25 ezer lakosig 10 egyéni választókerületet alakítanak ki, listán pedig 9 mandátum szerezhető meg. Ötvenezer lakosig ez az arány 14/13, hatvanezer lakosig 15/14, hetvenezer lakosig és a fővárosi kerületekbebn legalább 16/15. Minden további 10 ezer lakos után kettővel, egy egyéni választókerületben és egy listán megválasztott képviselővel nő a képviselőtestület tagjainak száma.
A szavazáson a választópolgárok - a fővárosiak kivételével - két szavazólapot kapnak. Az egyik szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre, a másikkal a listákra voksolnak.
Az egyéni választókerületekben az első fordulóban az lesz képviselő, akire a legtöbben szavaztak, feltéve, hogy megkapta az érvényes szavazatok több mint egynegyedét, és a szavazáson az egyéni választókerület szavazópolgárainak több mint kétötöde - 40 százaléka - szavazott. Ha a szükségesnél kevesebben vettek részt a szavazásban, akkor a második választási fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az elsőben is jelöltek voltak, képviselő pedig az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a választópolgárok a szükséges számban szavaztak ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatszámot, akkor a második fordulóban csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban megkapták az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát. Ha nincs három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő közülük ugyancsak a legtöbb szavazatot elérő lesz.
A listákról a jelöltek - külön számítási mód alapján - a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. (folyt.köv.)
1990. augusztus 15., szerda 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|