Rendszerváltás és az MTI

	- Visszatelepülők Magyarországra - 3. folyt.
Bementem a Népköztársaság útja 93-ba, ahol rendkívül udvariasan fogadtak, és meghosszabbították a korábbi útlevelemet, s beütötték a világútlevél pecsétet. Tehát az én ügyem igen kedvezően intéződött el. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy példa értékű-e, remélem, hogy az. Én elég ismert ember vagyok, s ezért lehet, hogy engem másként bíráltak el. Az a néhány ember, akivel sikerült találkoznom azok közül, akik Ausztriából kényszerűen visszatértek, még nem tudják, hogy vissza fogják-e kapni útlevelüket. - Különben tanácsi lakásban éltek, mielőtt távoztak volna az országból. Mi történik ezekkel a lakásokkal, visszakaphatják-e a hazatelepülők ezeket a lakásokat? - Azok, akik nem jártak el "kellő körültekintéssel", hiszen a legtöbben valahogy lebiztosították a lakást, bejelentettek oda valakit, vagy családtagjuk ott maradt, nekik nincs ilyen problémájuk. Akiknél más volt a helyzet, a lakást elhagyták, azoknak a helyi tanács lakásosztálya általában igénybe vette a lakását. Azért mondom, hogy általában, mert ezek az ügyek elég lassan intéződnek, és még egy olyan feltételezés is általános, hogy csak akkor veszik igénybe, amikor már megvan az emberük, hogy kinek utalják ki. Az én esetemben ez három évig váratott magára, és tavaly novemberben vették igénybe a lakást. Elég csúnya eljárás keretében: a szabályos bejelentéssel már évek óta benn lakó személyeket "rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak" minősítve egyik napról a másikra utcára tették, és kiutalták a lakást másnak. Akinek kiutalták, annak nem sikerült megtudnom még a nevét sem, mert különös módon a kiutalás után 9 hónappal még mindig nem lakik a lakásban. Úgy látszik, nem volt nagyon rászorulva. (folyt.) 1989. augusztus 20., vasárnap
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »